Légcsőhurut 2. rész

Hörghurut

A légcsőhurut (tracheitis) homeopátiás kezelésére használt szerek közé tartozik az AMMONIUM CARBONICUM(ammónium-karbonát, nátrium-karbonát, nátrium-hidrokarbonát elegye). Gyógyászati használata a homeopátia kivételével elveszítette jelentőségét. Régi neve „repülősó”. A jól záródó üvegcse felnyitásakor óvatosan szippantottak az egyik, majd a másik orrnyíláson keresztül. A felszabaduló ammónia fokozza a légzés mélységét, ami kedvezően hat ájulásra hajlamos személynél. Reflexesen növeli a légzés térfogatát. Nevezték szarvasagancssónak is. Élelmiszerüzletekben „szalakáli” néven forgalmazzák.

Az Ammonium carbonicumból előállított homeopátiás készítményt idült légcsőhurutban javallják olyan betegeknek, akiknél köhögéssel a kóros váladék nehezen távozik el. Ismételt köhögés a beteget kifárasztja, légzési nehézséget okozhat.

A panaszok jellemzően éjszaka fokozódnak, főleg éjfél után. A köpet ürítése nappal kifejezettebb, de akkor sem kielégítő.

A tünetek erősödnek meleg helyiségben, de akkor is, ha a külső hőmérséklet csökken és a levegő párás.

Tüdőtágulásos beteg (amphysema) jobban reagál a kezelésre. A köhögés során ülőideg-fájdalom (ischialgia) léphet fel.

Adagolás: D3 – D6.

A légcső (trachea) lefelé, a tüdő felé elágazik. Képletesen szólva a tracheo-bronchailis légutak fordított fára emlékeztetnek, amelynek törzse van felül, elágazása pedig alul. Ezek az „ágak” az ismételt elágazások során egyre vékonyabbak. A légcső alsó része – amint láttuk az előző számban – kettéágazik (bifurcatio tracheae), a negyedik mellkasi csigolya magasságában. Itt kezdődnek a hörgők (bronchus principalis dexter et sinester), a jobb és bal oldali tüdőlebeny irányában. A hörgőket csillós hám béleli, amely lentről felfelé haladva távolítja el a belélegzett parányi részecskéket. Az egyre vékonyabb hörgőkön közlekedik a levegő közvetítésével, a tüdőhólyagocskákig (alveolus), amelyekben végbemegy a gázcsere: a szervezet a külvilágból oxigént vesz fel, az elhasznált, szén-dioxidban dús levegő pedig eltávozik.

A légcsőben és a hörgőkben egyaránt felléphet gyulladás (tracheo-bronchitis).

Amennyiben gyulladás következtében bőségesen képződik kóros váladék a légutakban, ezek elzáródhatnak. A váladék bejuthat az alveolusokba, ez lehet az egyik oka a tüdőgyulladásnak (pneumonia).

A hörghurut, amit a köznyelvben „légcsőhurutnak” is említenek, valóban érintheti az el nem ágazó felső, henger alakú nagyobb átmérőjű szakaszt éppen úgy, mint a vékony elágazásokat. A kezelés célja a légutak akadály nélküli átjárhatóságának fenntartása.

GRINDELIA (Grindelia robusta és rokon amerikai fajok, nálunk is termeszthetők. A virágzó, megszárított föld feletti részekből állítják elő a készítményeket.)

A köhögés során kevés köpet távozik, hörghurutban főleg tüdőtágulásos betegeknél vált be. A beteg panaszai fokozódnak fekvő helyzetben. Gyakran állapítható meg lépduzzanat (splenomegalia).

Adagolás: D2 – D6, napközben 3-5-ször, lefekvéskor is, valamint az alvás meghosszabbítására légzési nehézségben.

DROSERA (a harmatfű, Drosera rotundifolia frissen szedett példányai. Tőzegmohalápokon termő, rovarevő, nálunk kipusztuló félben van, szigorúan védett növény).

Rohamokban fellépő görcsös köhögésben, amely szegycsont mögötti fájdalmat okoz. Szamárköhögés (pertussis) kezelésére is javallt.

Adagolás: D2 – D4.

Összetett (komplex) gyári készítmények mellett azokban a gyógyszertárakban, amelyek orvosi vényre is készítenek homeopátiás szereket, egyéb őstinktúrákat is feldolgoznak a homeopátiás gyógyszerkönyv előirata alapján. Ilyenek a HYOSCYAMUS (beléndek), BELLADONNA (nadragulya), ACONITUM (sisakvirág), BRYONIA (földi tök).

Utóbbi példák erős hatású növényekre vonatkoznak, gyógyszerek előállítására csak nagyobb hígításban használhatók.

Folytatásként további, a köhögés csillapítására használható szerek következnek.