Materia medica 2. rész
1. Törzskönyvi száma OGYI–HGAL 155/01/02–155/08.
2. Dulcamara S Ph Cp, forgalomba hozatali száma OGYI– HGAL 142/01 (összetett készítmény).
Az ebszőlőcsucsor (édes-keserű csucsor) a burgonyafélék családjába tartozó növényfaj (Solanaceae). Nálunk bokros helyeken, árkok mentén, folyóvizeket kísérő csalitokban, ligeterdőkben fordul elő, virágai ibolyaszínűek. Bogyói pirosak (a különben hasonló Solanum nigrumnál feketék). Erős hatású, mérgezést gyermekeknél írtak le.
Dulcamara a Szerelmi bájital című vígopera egyik szerep- lője, aki minden földi bajra, lelkire, testire egyaránt ajánlja csodaszerét. (A bájital Boccacciónál vörösborból készül.)
A Dulcamarát előzőleg röviden bemutattuk (1989. novem- beri szám). Mostani célunk összehasonlítani két különböző Materia medica kötetben szereplő jellemzést. Az egyes szer-zőknél tapasztalható különbségek miatt vannak eltérések – jórészt egyéni megfigyelések alapján –, amelyek a reper- tóriumok szerkesztése során is megnyilvánulnak. Az alábbi jellemzésre az amerikai William Boericke homeopátiás orvos könyvének egyik kiadását (1992) vettük alapul, miután egy- bevetettük az általunk tapasztalt összefüggésekkel, illetőleg az 1989-es ismertetéssel. A hasonszerre – mint ahogy emlí- tettük – találomra esett a választás, de bizonyára érvényes a Materia medicára éppen úgy, mint a repertorizálásra, ezért is az egyéni tapasztalat nélkülözhetetlen.
Általános jellemzés
Elsősorban a bőrre és nyálkahártyákra hat. Az időjárás változásaira érzékeny (meteoropátia) személyek egyik hasonszere. Jellemző modalitás: minden tünete hidegfront közeledtével jelentkezik, nedves, esős időben a legkifejezet- tebb. Napsütéses meleg napokon tünetmentes.
Tudati állapot
Zavartság és/vagy szórakozottság. Visszautasít olyan tárgyakat, ételeket, amelyek után vágyott.
Fej: Tarkótáji fájdalmak, főleg hideg időben.
Fül: Középfül-gyulladásos betegnél (oti- tis media) időváltozás előtt vagy után szúró fájdalmak.
Orr: Orrdugulás (obstructio nasa- lis), gyakran tartja kezét vagy zseb- kendőjét az orra elé. Ha ilyenkor bereked (psychogen phonasthenia), alig érthető, amit mond.
Arc: Idegfájdalom (trigeminus neu- ralgia).
Gyomor: Időnként ételt nem szíve- sen fogyaszt, de kívánja a hideg italokat, elfogyasztásuk után szomjúságot érez.
Has: Görcsös fájdalmak, amelyeket hideg vált ki. Szagga- tó fájdalom a köldök táján (omphalalgia). Széklete gyakran híg, zöldes vagy sárgás.
Húgyutak: Gyakori vizelése inger, „felfázásnak” tulajdonítja. A vizeletürítés ismételten fájdalmas.
Nőknél: A menstruáció kimaradhat hideg, nedves idő- ben. Előtte bőrgyógyászati tünetek léphetnek fel. Havivérzés előtt az emlők duzzadtak, fájdalmasak (mastalgia).
Légzőrendszer: Karcoló érzés a garatban, száraz köhö- gés, télen görcsös köhögés.
Háttáj: Keresztcsonti fájdalmak (sacralgia).
Végtagok: Jéghidegnek érzi lábfejét, máskor kezét is; ennek ellenére tenyere izzadt.
Bőr: Viszketés (pruritus) testszerte, esetleg csalánkiütés.
Adagolás: D2–D30. A hasonszer ismer- tetése akkor jó, ha szinte magunk előtt látjuk a személyt. Betegként a Dulcamara az éghajlati frontérzékenységhez hasonlóan nem szenved állandó jellegű panaszai miatt. Nem észlelhető egyidejűleg minden panasza. A modali- tás (lehűlés, hideg), ettől eltérő, hogy a hideg italokat kedveli.
Egyik tanfolyamunkon, amelyen orvosok és gyógyszerészek vettek részt, már az első alkalommal többen jelentették ki, hogy ezt (tehát a homeopátiát) megérteni sem lehet, de megtanulni képtelenség. Néhány volt egyetemi hallgatónk kivételével, a részt- vevőknél – ha egyáltalán hallották a homeopátia szót a hosszúra nyúlt tilalom alatti években – csak becsmérlő tömör mondatok alapján fejezték ki ez irányú érdeklődésüket. Javasoltam, próbál- janak meg eljátszani egy szokatlan pszichodrámát. Minden részt- vevő olvasson el egy betegképet, és előre betanult szöveg nélkül játssza meg a Materia medicában szereplő személyt. Egy alka- lommal egyetlen betegképet mutasson be a többieknek, illetőleg rögtönözzenek párbeszédeket, amelyekbe beleszőhetnek olyan elemeket is, amelyek nem szerepelnek a Materia medicában. Nagy elégtételt jelent részünkre, hogy van több olyan kollégánk, aki húsz év távlatából emlékszik egy-egy „szerepre”, betegképre.
A gyógyszerkép. A simile elv alapján az egyes szereknél (remedium) nagy adagok használatakor különböző panaszok, tünetek léphetnek fel. A gyógyszerkép kifejezés tulajdonképpen betegségképet jelent (noographia), de a hasonszer nem csak az éppen fellépett kórfolyamat következményeit hivatott kedvező irányba befolyásolni. Az alkatra, a szokásokra bizonyos mérték- ben a kórjóslatnál (prognózis) is szüksége van az orvosnak.
A gyógyszerkép leírásánál gyakran használják a tájana- tómiai (anatomia topographica) sorrendet a fejtől a végtago- kig. A jellemzésben szerepelhetnek életműködések (alvás, étvágy stb.) és modalitások (módozatok), továbbá összefüg- gések más hasonszerekkel, végül az adagolás. A gyógyszerkép ezért nem betegségkép, hanem inkább betegkép.
