Migrén kezelése homeopátiával

Sasvári Orsolya
A fran­cia nyelv­ből át­vett ki­fe­je­zés­sel (mi­gra­ine) je­lölt be­teg­ség gyógy­ke­ze­lé­sét a be­ve­ze­tő tü­ne­tek fel­lé­pé­se­kor kezdjük el, majd a ro­ham so­rán ese­ten­ként egyéb szer­rel foly­tat­juk. Mi­gré­nes pa­na­szok el­mú­lá­sa utá­ni idő­szak­ban rend­sze­re­sen ada­gol­ha­tunk ma­ga­sabb hí­gí­tás­ban olyan szert, ami a ro­ham so­rán be­vált. GEL­SE­MI­UM (az örök­zöld ha­rang­já­cint, Gel­se­mi­um sem­per­vi­rens gyö­ke­ré­ből ké­szü­lő gyógy­szer. Vad­jáz­min­nak is ne­ve­zik, sár­ga vi­rá­gú, észak- és […]

A fran­cia nyelv­ből át­vett ki­fe­je­zés­sel (mi­gra­ine) je­lölt be­teg­ség gyógy­ke­ze­lé­sét a be­ve­ze­tő tü­ne­tek fel­lé­pé­se­kor kezdjük el, majd a ro­ham so­rán ese­ten­ként egyéb szer­rel foly­tat­juk. Mi­gré­nes pa­na­szok el­mú­lá­sa utá­ni idő­szak­ban rend­sze­re­sen ada­gol­ha­tunk ma­ga­sabb hí­gí­tás­ban olyan szert, ami a ro­ham so­rán be­vált.

GEL­SE­MI­UM (az örök­zöld ha­rang­já­cint, Gel­se­mi­um sem­per­vi­rens gyö­ke­ré­ből ké­szü­lő gyógy­szer. Vad­jáz­min­nak is ne­ve­zik, sár­ga vi­rá­gú, észak- és kö­zép-ame­ri­kai nö­vény).

Be­ve­ze­tő tü­ne­tek kö­zül gya­ko­ri a ket­tős lá­tás (di­plo­pia), fáj­da­lom a szem­go­lyó­ban (ophtal­modynia), ese­ten­ként má­sod­per­ce­kig, né­hány per­cig tar­tó vak­ság (amau­ro­sis fu­gax). Ki­ala­kul az el­ső­sor­ban ha­lán­ték­tá­ji (tem­po­ra­lis) vagy nyak­szir­tre is ki­ter­je­dő (oc­ci­pi­to­tem­po­ra­lis) fáj­da­lom, ami ki­su­gá­roz­hat az egyik vagy mind­két váll­ba. Már előt­te vagy a ro­ham alatt ki­ala­kul­hat sze­mi­zom­bé­nu­lás (ophtal­mo­ple­gia). A mi­gré­nes fej­fá­jás előtt fel­lép­het ho­má­lyos lá­tás, kö­dös lá­tás.

A kór­kép gon­dos el­kü­lö­ní­tő di­ag­nó­zist igé­nyel. A mi­gré­nes be­teg ese­té­ben a he­ves fej­fá­jás csök­ke­né­se­kor vi­ze­lé­si in­ger lép fel, bő­sé­ges vi­ze­le­tü­rí­tés­sel.

A tü­ne­tek fo­ko­zód­nak na­pon, me­leg­ben, ijedt­ség, fé­le­lem ha­tá­sá­ra. Eny­hébb le­fo­lyá­sú ro­ham alatt jó­té­kony ha­tá­sú a moz­gás, el­ső­sor­ban a sé­ta ár­nyé­kos he­lyen.

Ada­go­lás: D4 – D6 az el­ső tü­ne­tek fel­lé­pé­se­kor, is­mét­el­he­tő 1-2 óra múl­va. Ked­ve­ző ha­tás ese­tén hosszabb ide­ig (he­te­kig) na­pon­ta egy­szer vagy két­szer D30.

CYCLA­MEN (az Al­pok­ban, azok ke­le­ti lej­tő­in is va­don ter­mő, ná­lunk is elő­for­du­ló Cycla­men eu­ro­pa­e­um, má­sik ne­vén Cycla­men pur­pu­ra­scens, er­dei ci­klá­men gu­mós szá­rá­ból elő­ál­lí­tott ho­me­o­pá­ti­ás gyógy­szer).

Men­stru­á­ci­ós za­va­rok­ban is­mé­tel­ten szen­ve­dő be­teg mi­g­rén­jé­nek ha­son­sze­re. Sok szem­pont­ból ha­son­ló a gyógy­szer­kép az elő­ző­höz (GEL­SE­MI­UM). A tü­ne­tek kö­zött sze­re­pel lá­tó­tér­kie­sés (sco­to­ma) sö­tét vagy fe­ke­te fol­tok­kal. Gya­ko­ri be­ve­ze­tő vagy kí­sé­rő tü­net az orr­fo­lyás (rhi­norr­ho­ea rhi­ni­tis va­so­mo­to­ri­ca). To­váb­bi kí­sé­rő tü­net az em­lők fáj­dal­ma (mas­tal­gia, mas­todynia), ami fe­szü­lé­ses jel­le­gű, és a men­stru­á­ció előtt vagy alatt a mi­grén­től füg­get­le­nül is elő­for­dul, ezért nem csak ki­fe­je­zett mi­grén ese­té­ben ada­gol­ha­tó. A fej­fá­jást gyo­mor- vagy bél­gör­csök is kí­sér­he­tik.

A pa­na­szok me­leg ha­tá­sá­ra eny­hül­nek (kü­lönb­ség a GEL­SE­MI­UM-mal szem­ben), a moz­gás eny­hí­ti a tü­ne­te­ket. Az elő­ző­leg is­mer­te­tett ha­son­szer­től el­té­rő­en a be­ve­ze­tő tü­ne­tek (au­ra) fel­lé­pé­sé­től kezdve gya­ko­ri a szé­dü­lés (vergti­go), rend­sze­rint fo­ko­zó­dik friss le­ve­gőn és ká­vé ha­tá­sá­ra, kü­lön­ben a be­teg szí­ve­sen fo­gyasz­ta­ná. A ro­ham alatt az érin­tett nem kí­ván­ja a zsí­ros ét­ele­ket.

Ada­go­lás: Ch7 – CH 9 na­pi 5 go­lyó a nyelv­re he­lyez­ve.

Meg­jegy­zés. A CYCLA­MEN gyógy­szer­ké­pé­re jel­lem­ző a lá­tó­tér­kie­sés szi­krá­zó, csil­lo­gó jel­le­ge (sco­to­ma scin­til­lans). Fel­lé­pé­se­kor aján­lott a cycla­men ada­go­lá­sá­nak meg­kez­dé­se a men­stru­á­ció előt­ti tü­ne­tegyüt­tes (pra­e­men­stra­lis syndro­ma, PMS) egyéb ha­son­szer ada­go­lá­sa előtt vagy az­zal pár­hu­za­mo­san.

SAN­GUI­NA­RIA (a vér­ző­mák, San­gui­na­ria ca­na­den­sis gyö­ke­res gyök­tör­zse. Tu­do­má­nyos ne­ve utal észak-ame­ri­kai elő­for­du­lá­sá­ra.)

A vál­to­zás ko­rá­ban (kli­max) fel­lé­pő mi­gré­nes ro­ham olyan sze­mély­nél je­lent­kez­het, aki­nél egyéb tü­ne­tek is jel­lem­ző­ek le­het­nek er­re az idő­sza­kra: hő­hul­lá­mok, vér­to­lu­lá­sos bőr­pír az ar­con, fül­kagy­lón, a te­nyé­ren és/vagy a tal­pon ége­tő ér­zés. Gya­ko­ri to­váb­bá a moz­gásszer­vi, emész­tő­rend­sze­ri pa­nasz.

A mi­gré­nes ro­ham az ese­tek több­sé­gé­nél jobb ol­da­li. A tar­kó fe­lől in­dul ki a fal­csont irá­nyá­ban (pa­rie­ta­lis), a fáj­da­lom a szem­ben, a lá­tó­szerv kö­rül a le­ge­rő­sebb.

A tü­ne­tek fo­ko­zód­nak zaj ha­tá­sá­ra, fé­nyér­zé­keny­ség ala­kul­hat ki. A pá­ciens nem vi­se­li el a sza­go­kat, be­le­ért­ve vi­rá­gok erős il­la­tát. Fel­fi­gyel a leg­ki­sebb lég­hu­zat­ra, a sza­bad­ban za­var­ja eny­hébb szél.

A pa­na­szok csök­ken­nek víz­szin­tes hely­zet­ben fél­ho­má­lyos, csen­des szo­bá­ban. A mi­gré­nes fej­fá­jás gya­kran is­mét­lő­dik, akár min­den má­so­dik vagy har­ma­dik nap­ban vagy he­ten­ként egy­szer, ak­kor is el­ső­sor­ban szom­ba­ton vagy va­sár­nap. Az egyes ro­ha­mok reg­gel kez­dőd­nek, a fáj­da­lom nap­köz­ben fo­ko­zó­dik, es­té­re eny­hül. Ezt a sza­ka­szos jel­le­get a gyógy­ke­ze­lés­nél is fi­gye­lem­be ves­szük.

A nyál­ka­hár­tyák szá­ra­zak. Gya­kran szom­jas, de ét­elt ke­vés­bé kí­ván. A fen­ti­ek­től el­té­rő­en nem annyi­ra nap­köz­ben kö­hög, in­kább éj­jel lép­het fel szá­raz kö­hö­gés.

Ada­go­lás: egyé­ni. Függ az elő­tér­be ke­rü­lő pa­na­szok­tól és a mi­gré­nes ro­ham fel­lé­pé­sé­nek va­ló­szí­nű idő­pont­já­tól (a hét nap­já­tól).

A szo­ká­sos adag D3 – D6 reg­gel éh­gyo­mor­ra, dé­le­lőtt két ét­ke­zés köz­ben, es­te va­cso­ra előtt.

Más ho­me­o­pá­ti­ás gyógy­sze­rek­kel tör­té­nő tár­sí­tás ese­tén aján­lott a SAN­GUI­NA­RIA ön­ál­ló ada­go­lá­sa nagy­já­ból egy órá­val más gyógy­szer sze­dé­se előtt.

To­váb­bi ho­me­o­pá­ti­ás gyó­gyá­sza­ti le­he­tő­sé­ge­ket kö­vet­ke­ző szá­munk­ban is­mer­te­tünk.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
Migrén 1. rész

Migrén 1. rész

A mi­grén ro­ham­sze­rű­en fel­lé­pő fej­fá­jás. Gya­kran lük­te­tő vissza­té­rő jel­le­gű és fé­lol­da­li (he­mic­ra­nia­lis). Sok be­teg­nél a…
Migrén 3. rész

Migrén 3. rész

Az elő­ző­ek­ben is­mer­te­tett sze­re­ken kí­vül mi­grén­ja­val­lat­tal sze­re­pel­het­nek az aláb­bi­ak is: SE­CA­LE COR­NU­TUM (anya­rozs, Cla­vi­ceps pur­pu­rea…
Migrén 2. rész

Migrén 2. rész

Előző ismertetésünkben az egyszerű, egyetlen hasonszerből előállított (monokomponensű) készítményekről volt szó. Az összetett (multikomponensű, komplex)…
Migrén kezelése homeopátiával

Migrén kezelése homeopátiával

A migrént rendszerint a fejfájás fogalomkörébe sorolják. Jellemzőek a rohamszerűen fellépő panaszok. A betegek többsége…