Migrén 3. rész

Az elő­ző­ek­ben is­mer­te­tett sze­re­ken kí­vül mi­grén­ja­val­lat­tal sze­re­pel­het­nek az aláb­bi­ak is:

SE­CA­LE COR­NU­TUM (anya­rozs, Cla­vi­ceps pur­pu­rea ne­vű gom­ba át­te­le­lő alak­já­ból elő­ál­lí­tott ké­szít­mény).

Az agyi ve­rő­erek ve­ge­ta­tív bei­deg­zé­si (va­so­mo­to­ros) mű­kö­dé­si za­va­rai miatt lét­re­jött tá­gu­la­tok (va­so­di­la­ta­tio) vagy űr­ter­ük szű­kü­lé­se (va­so­con­stric­tio) miatt fel­lé­pő kó­ros ál­la­pot. A kör­nyé­ki (pe­rip­he­ri­ás) ke­rin­gés­ben is lét­re­jö­het­nek ha­son­ló fo­lya­ma­tok, ezek kö­vet­kez­té­ben a be­teg ége­tő ér­zés­ről pa­nasz­ko­dik egyes test­tá­ja­kon, ame­lyek vi­szont ala­cso­nyabb hő­mér­sék­le­tű­ek a szo­kott­nál. Tü­ne­tei csök­ken­nek hi­deg ha­tá­sá­ra (ágy­ban fe­kve pél­dá­ul szí­ve­sen ki­ta­ka­ró­zik).

Ada­go­lás. 5 CH 2-szer na­pon­ta 5-5 go­lyócs­ka.

APIS MEL­LI­FI­CA (a mé­ze­lő há­zi­méh­ből ál­lít­ják elő az ős­tink­tú­rát. Méh­mér­get is hasz­nál­nak, de ke­vés­bé ajánl­ják).

So­kol­da­lú fel­hasz­ná­lá­sa miatt (polychrest) gya­kran sze­re­pel a ho­me­o­pá­tiá­ban. Vál­ta­koz­va hasz­nál­ják az elő­ző ha­son­szer­rel. Nem tár­sít­ják, ha­nem vál­ta­koz­va ada­gol­ják. Né­hány hé­tig a SE­CA­LE COR­NU­TUM ad­ha­tó, majd kö­vet­ke­zik az APIS MEL­LI­FI­CA 9 CH órán­ként 5 go­lyócs­ka. Ja­vu­lás­kor egy­re hosszabb idő­kö­zök­ben előbb 2 órán­ként, majd 3 vagy 4 órán­ként. A ke­ze­lés foly­ta­tá­sa ECA­LE COR­NU­TUM­MAL a kö­vet­ke­ző mi­gré­nes ro­ha­mig, ami­kor a ke­ze­lést APIS MEL­LI­FI­CA­VAL ren­del­jük a tü­ne­tek eny­hü­lé­sé­ig, ami­kor is­mét az el­ső ha­son­szer kö­vet­ke­zik.

A vál­ta­ko­zó ke­ze­lés két ké­szít­ménnyel ak­kor irá­nyít­ha­tó jól, ha nagy­já­ból is­mer­jük a ro­ha­mok gya­ko­ri­sá­gát, vagy az au­ra el­ső tü­ne­te­i­nek je­lent­ke­zé­se­kor kezdjük a ke­ze­lést. A vár­ha­tó ered­mény a ro­ha­mok rit­ku­lá­sa és vi­szony­lag eny­he le­fo­lyá­sa. Ér­de­mes az idő­pon­to­kat és a ro­ha­mok erős­sé­gét fel­je­gyez­ni még ak­kor is, ha nem ve­zet rész­le­tes nap­lót.

Mint lát­tuk, a SE­CA­LE COR­NU­TUM a ve­ge­ta­tív ideg­rend­szer köz­ve­tí­té­sé­vel az erek­re hat, az APIS MEL­LI­FI­CA vi­szont a kis tér­fo­ga­tú, mú­ló vi­ze­nyő­ket (oe­de­ma fu­gax) csök­ken­ti.

IRIS VER­SI­CO­LOR (fol­tos nő­szi­rom, észak-ame­ri­kai éve­lő nö­vény, mi­fe­lénk is ter­mesz­tett dísz­nö­vény ned­ve­sebb he­lye­ken. Az ős­tink­tú­ra a friss gyök­törzs­ből ké­szül).

Émely­gés, hány­in­ger, há­nyás, fej­fá­jás­sal vagy mi­grén­jel­le­gű pa­na­szok­kal. Össze­füg­gés­be hoz­ha­tó a szo­kott­nál bő­sé­ge­sebb ét­ke­zés­sel. Amennyi­ben az emész­tő­rend­sze­ri pa­na­szok je­lent­kez­nek előbb, il­le­tő­leg elő­tér­ben áll­nak, az em­lí­tet­te­ken kí­vül ese­ten­ként gyo­mor­égés je­lent­ke­zik és csak azu­tán ala­kul ki fej­fá­jás, mi­grén, ak­kor in­kább gyo­mor­ron­tás­nak (gast­ri­tis acu­ta) fog­ják fel. Ha vi­szont előbb lép fel a mi­grén­sze­rű fáj­da­lom, az emész­tő­rend­sze­ri pa­na­szo­kat kö­vet­kez­mény­nek te­kin­tik.

Ese­ten­ként össze­füg­gés­be hoz­zák a hét­köz­na­pi (elő­ző he­ti) vagy egész évi ki­me­rült­sé­gi ál­la­pot­tal, fő­leg ha a pa­na­szok pi­he­nő­na­pon ala­kul­nak ki („va­sár­na­pi mi­grén”) vagy más­kor a pi­he­nő sza­bad­ság előtt, kez­de­tén.

A tü­ne­tek moz­gás­ra fo­ko­zód­nak (ki­ne­to­sis).

Az IRIS VER­SI­CO­LOR ese­té­ben te­hát nem egyér­tel­mű a di­ag­nó­zis, in­kább a be­teg pa­nasz­ko­dik „mi­gré­nes fej­fá­jás­ról”. (Mi­gré­nes jel­leg­re gon­dol­ha­tunk, ha lá­tá­si za­va­rok je­lent­kez­nek, lá­tó­tér­kie­sés (sco­to­ma).

Ada­go­lás. 7 CH – 14 CH ugya­nab­ban a nap­szak­ban egyet­len al­ka­lom­mal 5 go­lyó meg­elő­zés­re, a vár­ha­tó, il­le­tő­leg le­het­sé­ges tü­ne­tek meg­elő­zé­sé­re, csök­ken­té­sé­re. Mi­grén­sze­rű ro­ham­ban az ada­go­lás nö­vel­he­tő 2-3 órán­kén­ti gya­ko­ri­ság­gal, majd ja­vu­lás után csök­kent­he­tő na­pi egy­sze­ri al­ka­lom­ra.

SPI­GE­LIA (Spi­ge­lia ant­hel­mia, fé­re­gű­ző szeg­fű­gyö­kér, kö­zép- és dél-ame­ri­kai egyé­ves nö­vény fris­sen sze­dett vi­rá­gos haj­tá­sa).

A be­teg fej­fá­jás­ról pa­nasz­ko­dik, ami a nyak­szirt tá­já­ról in­dul ki (oc­ci­pi­ta­lis), a já­rom­csont és/vagy a ha­lán­ték tá­já­ról ter­jed a szem­gö­dör fe­lé (zygo­ma­ti­co or­bi­ta­lis fáj­da­lom). Van, aki fül­fáj­da­lom­ra pa­nasz­ko­dik (otal­gia). Au­ra elő­zi meg a fé­lol­da­li fáj­dal­mat. Szi­krá­zó, vil­lám­sze­rű lá­tó­tér­ki­esés (sco­to­ma), a szem­go­lyó fáj­dal­ma fo­ko­zó­dik moz­ga­tás­ra, kö­rült­ekin­tés­nél in­kább a fe­jét moz­gat­ja, mint szem­go­lyó­it.

Ideg­fáj­dal­mak arc­tá­jon (neu­ral­gia fa­cia­lis, tri­ge­mi­nus neu­ral­gia), fáj­dal­mat érez a nya­ká­ban, bal kar­já­ban (neu­ral­gia cer­vi­co-bra­chia­lis), ezek is fo­ko­zód­nak hi­deg­ben, nyir­kos, hű­vös idő­ben, csil­la­pod­nak nyu­ga­lom­ban, fő­leg ha jobb ol­da­lá­ra fek­szik.

Rend­kí­vül ér­zé­keny érin­tés­re, ami ne­he­zí­ti a vizs­gá­la­tot.

Ál­la­po­ta rossz­ab­bo­dik dé­lig, es­te­fe­lé va­la­me­lyest ja­vul.

Szív­tá­ji fáj­dal­mai ki­fe­je­zett fé­lel­met vál­ta­nak ki be­lő­le. Kar­dio­ló­giai vizs­gá­lat min­den­kép­pen in­do­kolt.

Ne­he­zen ve­ti alá ma­gát ki­vizs­gá­lá­sok­nak, ke­ze­lés­nek,
a fecs­ken­dő tű­je kü­lön is fé­lel­met, el­len­ke­zést vált ki.

SPI­GE­LIA ese­té­ben több­ször szá­mol­tak be a ke­ze­lés ered­mé­nyes­sé­gé­ről. A di­ag­nó­zis le­het mi­grén, il­le­tő­leg he­mic­ra­nia ophtal­mi­ca, aján­lott azon­ban mul­ti­mor­bid be­teg­nek te­kin­te­ni ak­kor is, ha a pil­la­nat­nyi ál­la­pot er­re nem utal. A meg­fi­gye­lés, is­mé­telt vizs­gá­lat min­den­kép­pen aján­lott.

Ada­go­lás: Ál­ta­lá­ban D3 – D6. A cen­te­zi­má­lis rend­szer sze­rint ha elő­tér­ben van­nak lá­tó­szer­vi pa­na­szok (mi­gra­ines ophtal­mi­qu­es), min­den fel­láng­olás, ro­ham (pa­ro­xis­mus) alatt 30 CH (5 go­lyócs­ka) is­mé­tel­ten, majd 15 CH na­gyobb idő­kö­zök­ben.