A hajhullás legújabb ellenszere: lézeres kezelés
Mára a tudomány hitelt érdemlően bizonyította, hogy az ún. lágylézer fény pozitív élettani hatást gyakorol sejtjeinkre. Érvényes ez a hajas fejbőrre is. A lézerfény többek között beavatkozik a hajhagymák anyagcsere-folyamataiba, amelyet bizonyos gyógyszerek (citosztatikumok, vérzsírcsökkentők vagy béta-blokkolók) megzavarhatnak. A fénysugarak mélyen behatolnak a szövetekbe, egészen a legvékonyabb kapillárisokig és azokat belülről reparálják – így megállítható a hajhullás.
Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásának köszönhetően a lézersugár az olyan krónikus bőrbetegségek kezelésére is alkalmas, mint az ekcéma vagy a pikkelysömör. Egyes fertőzések, mint pl. a sarjadzó gombák okozta bőrfertőzés is állhatnak a hajhullás hátterében, aminek kiegészítő kezelésére szintén alkalmas a lézerfény.
A környezeti ártalmak mellett a hajas fejbőr betegségei és a hajhullás általában a test működési zavaraiból adódóan alakulnak ki. Idesorolhatók az idegrendszeri, a hormonális működési zavarok, a vérellátási zavarok, valamint a tápanyaghiány. A következmény: a haj struktúrájának megváltozása és hajhullás.
Vajon lehetséges e a hajhullás kezelése kozmetikai módszerekkel? Igen, méghozzá fényvitaminnal. Ehhez egy speciális lézerfésű, a „HairBeam” szükséges. Öt fényvezetőn keresztül a készülék nyúlványainak végén lézerfény lép ki, amely közvetlenül a fejbőrbe juttatható, ahol kifejti stimuláló hatását. A kezelés hatására harmonizálódik a faggyúmirigyek működése. Ezáltal a hajhagymák működése is javul, sejtjeik regenerálódnak, ami előbb-utóbb meglátszik a hajon is.
A lézerfésűvel végzett kezelést naponta 10 percen keresztül kell végezni. Az eredmény azonban heti négyszeri kezeléssel is elérhető. A probléma súlyosságától függően egy kúra 3-6 hónapig tart. Eddig ezeket a lézerterápiákat csak specializált hajklinikákon vagy fodrászoknál lehetett igénybe venni. Most azonban Nyugat-Európában már kapható házi használatra szánt készülék is.
A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy az illatanyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatását egyelőre nem vizsgálták. A rossz levegőjű helyiségeket inkább szellőztessük át, ahelyett, hogy légfrissítő spray-ket használnánk. Sokan érzékenyek bizonyos illatokra, mert ezek irritálhatják a nyálkahártyát, míg az autókban alkalmazott illatosítók pl. elnyomhatják a veszélyhelyzetre figyelmeztető szagokat. Azt egyelőre nem vizsgálták, hogy az illatanyagok hogyan befolyásolják a központi idegrendszer működését, a szaglást és a kontaktallergiák kialakulását.
Foto: Shutterstock
