Lapszemle 2002. február
Az élelmiszerek új csoportja: fitonutriensek
Semmi sem helyettesítheti az igazi növényi alapú élelmiszereket, ha a cél az egészséges táplálkozás. Erre a következtetésre jutottak a kutatók egy nemrég rendezett bostoni tudományos konferencián. Az élelmiszerek ezen új csoportját – a bennük lévő, úgynevezett fitonutriensek és antioxidánsok angol kezdőbetűiből képzett rövidítéssel – PAX-nak nevezték el.
Olyan igazi, élő élelmiszerekről van szó, mint például a fekete és a vörös áfonya, a földimogyoró, a mandula, a káposzta és a brokkoli. Ezek valamennyien a PAX csoportba tartoznak, így fogyasztásuk hatékonyan javítja egészségünket és segít gyorsabban legyőzni a betegségeket.
A bostoni konferencia résztvevői a zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és a teljes őrlésű gabonafélék mellett tették le a voksukat, megállapítva, hogy e táplálékok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a rák kialakulásának esélyét, lassítják az öregedés folyamatát.
Tudjuk, hogy vitaminok és ásványi anyagok mind a növényi, mind az állati eredetű tápanyagokban megtalálhatók. A tudomány mai álláspontja az, hogy a fitonutriensek egészségünk szempontjából nem kevésbé fontosak, mint a vitaminok és az ásványi anyagok, viszont kizárólag növények fogyasztásával vehetjük magunkhoz őket.
A festékanyagok (pigmentek), amelyeknek a gyümölcsök és a zöldségek vonzó, élénk színüket köszönhetik, jótékonyan hatnak egészségi állapotunkra. A paradicsomban lévő likopén csökkenti a prosztatarák kialakulásának kockázatát. A sötétzöld levelű zöldségek luteinje az időskori vakság és a szürke hályog kialakulásának rizikóját mérsékli. A sárga és a narancssárga színű zöldségekben található béta-karotin antioxidánsként hatékony fegyver a szív- és érrendszeri betegségek ellen.
A mandulában lévő többféle fitonutriens együttesen (szinergikusan, egymás hatását erősítve) akadályozza a rák kialakulását. A mogyoró egyik hatóanyaga, a fitoszterol (béta-szitoszterol) a szívbetegségektől véd.
A PAX csoportba tartozó élelmiszerek elismertetéséért küzdő egyik amerikai tudós, a Tufts Egyetemen dolgozó dr. Jeff Blumberg szerint a fitonutriensek fontosságát nem lehet túlbecsülni. Becslése szerint több tízezer fitonutriens vár még felfedezésre.
Ezeket a növényi hatóanyagokat lehetetlen elkülönítve, táplálékkiegészítő tablettákba zárni. Ráadásul a többféle fitonutriens együttesen sokkal hatásosabb élettanilag, mint külön-külön.
A megoldás egyszerű: fogyasszunk minél több és minél többféle élő, növényi táplálékot.
Antioxidánsokkal csökkenthető az időskori vakság kockázata
Antioxidánsok és cink adagolásával jelentősen, kb. 25%-kal csökkenthető az idős korban egyik leggyakrabban jelentkező szembetegség (AMD) előfordulása – adta hírül a tekintélyes amerikai szaklap, az Archives of Ophthalmology 2001. októberi száma.
Az idős korban egyre gyakoribb szembetegség, amely az éleslátás romlásával és vaksággal is együtt járhat, a macula degenerációja (AMD), vagyis az ideghártyán lévő sárgafoltot – a központi éleslátás helyét – érintő rendellenesség. Hatvanéves kor fölött ez sok embert érint, és a legtöbb, AMD-ben szenvedőnél a betegség úgynevezett száraz formája jelentkezik, amelyre jelenleg nincs megfelelő kezelés.
Az amerikai National Eye Institute által végzett kutatás kimutatta, hogy antioxidánsok és cink adásával mintegy 25%-kal csökken az AMD kialakulásának esélye, és ezen belül 19%-kal mérséklődik a megvakulás kockázata.
Ez a kutatás megerősítette a korábban ismert adatokat az antioxidánsok jótékony hatásáról. Az új vizsgálatban C-vitamin (500 mg), E-vitamin (400 N. E.), béta-karotin (15 mg vagy 25 000 N. E.), cink (80 mg cink-oxid) és réz (2 mg réz-oxid) kombinációját adták a résztvevőknek, és kiderült, hogy így mérsékelhető az említett időskori szembetegség kockázata. Az AMD a kutatók jelenlegi ismeretei szerint a szabadgyökök károsító hatásának és a maculába jutó oxigén csökkent mennyiségének következtében alakul ki.
Tapasztalatok szerint, ha béta-karotinon kívül más karotinoidokat (alfa-karotint és likopént) is bejuttatnak a szervezetbe, még jobb eredményt érnek el. A cink adagolásánál pedig fontos szempont, hogy nagy dózisban csak rézzel együtt szabad bevenni, mert különben rézhiány alakul ki, és az a koleszterinszint növekedéséhez vezet.
Természetes segítséget jelent még a fekete áfonya, a ginkgo és a szőlőmag, ezeknek ugyanis erős antioxidáns hatásuk van.
Az AMD kialakulásának kockázata azzal is mérsékelhető, hogy zöld levelű zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálékot veszünk magunkhoz, ugyanakkor kerüljük a sült és grillezett ételeket.
Új reménysugár szívbetegeknek
Az ember szíve is meg tudja újítani önmagát. A szívizom egészséges sejtjei képesek a szaporodásra, a szívizom szöveteinek gyarapítására és új véredények képzésére. A szenzációs felfedezést az AP hírügynökség a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmány nyomán röpítette világgá, egy amerikai és olasz kutatókból szerveződött csoport eredményeire hivatkozva. Ezzel az orvostudománynak a szív élettanára és működésére vonatkozó eddigi ismeretei is alapos felülvizsgálatra szorulnak.
A kutatócsoport már tavaly bebizonyította, hogy szívinfarktuson átesett betegek egészséges szívizomsejtjei képesek önmaguk megsokszorozására. Most az derült ki, hogy szívátültetés után a beteg úgynevezett őssejtjei az új szívbe vándorolnak, majd ott izomszövetet és véredényeket növesztenek. A kutatók olyan férfiakat vizsgáltak, akik női donortól jutottak új szívhez, és az átültetett szívben fedeztek fel a férfi betegtől származó sejteket.
A vizsgálatok nyomán beigazolódott, hogy szívátültetés után a szívizom és a véredények gyors ütemben növekednek az átültetett szívben, és a szívnek kb. egyötöde a befogadó beteg saját szöveteiből épül fel.
„Egyértelművé vált, hogy a szív képes önmaga regenerálására. Ez a felfedezés mérföldkő lehet, ha megtaláljuk a módját, hogy ezt a jelenséget terápiás célokra, tehát a szívizom újjáépítésére is felhasználjuk szívbetegség esetén” – mondta dr. Roberto Bolli, a Louisville Egyetem munkatársa.
Elsőszülöttek és az allergia
Már hosszabb ideje ismert, hogy az elsőszülöttek gyakrabban szenvednek allergiától, asztmától és ekcémától, mint fiatalabb testvéreik. A kutatók legújabb vizsgálata szerint ez a terhesség idején az anyaméhben lejátszódó változásoknak a következménye.
Korábban az volt az általános nézet, hogy ez a bizonyos „testvérhatás” azért alakul ki, mert az elsőszülöttet kevésbé fenyegetik fertőzések testvérei részéről, és emiatt gyengébb az immunrendszere. Nemrég Nagy-Britanniában 1000 gyermeken olyan kutatást végeztek, amely feltárta, hogy az allergiára, asztmára és ekcémára való fokozott hajlamért egy bizonyos, a vérben található fehérje, az immunoglobulin (IgE) szintje felelős.
Kiderült, hogy az elsőszülöttekhez képest a második és további gyermekeknél az IgE szintje kisebb, vagyis minél több idősebb testvére van valakinek, annál kisebb az esélye arra, hogy vérében magas legyen az IgE koncentrációja. A The American Journal of Epidemiology hasábjain megjelent tanulmány szerint az elsőszülött gyermekek 16,5 százalékánál, a másodszülöttek 12,8 százalékánál, míg a több idősebb testvérrel rendelkezőknek csupán a 8 százalékánál fordult elő magasabb IgE-lszint. A kutatók végkövetkeztetése szerint a „testvérhatásnak” nevezett folyamat már az anyaméhben megkezdődik.
