Lapszemle 2009. március
Az AIDS kórokozói legyőzik a rákot A Kaliforniai Egyetem kutatói Los Angelesben kísérleti egerekbe előzetesen laboratóriumban módosított AIDS-kórokozókat oltottak, hogy megvizsgálják, ilyen módon lehet-e rákos sejteket elpusztítani. Kiderült, hogy a módosított vírus nem okoz AIDS-t, helyette azonban, egy speciális receptornak köszönhetően, megtalálja a rákos sejteket. A kísérleti egereknek bőrrákáttétei voltak a tüdejükben. Miután megkapták a […]
| Az AIDS kórokozói legyőzik a rákot A Kaliforniai Egyetem kutatói Los Angelesben kísérleti egerekbe előzetesen laboratóriumban módosított AIDS-kórokozókat oltottak, hogy megvizsgálják, ilyen módon lehet-e rákos sejteket elpusztítani. Kiderült, hogy a módosított vírus nem okoz AIDS-t, helyette azonban, egy speciális receptornak köszönhetően, megtalálja a rákos sejteket. A kísérleti egereknek bőrrákáttétei voltak a tüdejükben. Miután megkapták a módosított vírusokat, azok hozzákapcsolódtak a daganatsejtekhez, sőt beléjük juttattak egy ún. reportergént, amely a „firefly luciferáz” nevű, fluoreszkáló anyag termeléséhez szükséges. Az anyagnak köszönhetően a kutatók könnyen megállapíthatták, hogy a vírusok megtalálták céljukat, ugyanakkor egészséges sejteket nem fertőztek meg. Az eljárás nem csak a diagnózis megállapításához hasznos. A kutatók azt tervezik, hogy a speciális gén helyett olyan géneket ültetnek a módosított vírusokba, amelyek képesek lesznek elpusztítani a daganatsejteket. Ilyen „génkompok” már most is léteznek, ezek azonban az ún. adenovírusokból készülnek, amelyek megfertőzik az egészséges sejteket is. | |
| Boldogtalan szerelemtől elakad a szív Akár viszonzatlan szerelem, akár elkeseredett viszálykodás vagy fel nem dolgozott válás – az emocionális stressz összetörheti szívünket, méghozzá szó szerint. A John Hopkins Hospital (Baltimore) kardiológusai kimutatták, hogy az érzelmi stressz valóban megakaszthatja testünk legfontosabb izmát. A kutatók valódi szívinfarktushoz hasonló tüneteket figyeltek meg, mellkasi fájdalmat és légszomjat. Ezeket azonban – a valódi infarktussal ellentétben – nem oxigénhiány okozta, hanem nagy mennyiségű adrenalin. Akut szívpanaszokkal hozzájuk forduló 19 páciensnél e stresszhormon szintje 34-szer magasabb volt, mint azoknál a személyeknél, akiket nem gyötört érzelmi válság, bánat. Az adrenalinhullám szívre gyakorolt hatása azonban az infarktushoz képest nem jelentős. Ugyanis az adrenalin átmenetileg megzavarhatja a szívritmust, de nem pusztít el szöveteket. Az amerikai kutatók azt feltételezik, hogy sok szívroham hátterében talán nem is valódi infarktus áll, hanem a stresszhormon által kiváltott szívfájdalom. És ezeket a sebeket nem az orvos tudja meggyógyítani, hanem az idő – vagy talán egy új szerelem. | |
| A leégés káros, de a szabad levegő nagyon kell! Az intenzív ibolyántúli fény bőrrákot okozhat. A tartós napozás a strandon vagy a szoláriumban tehát nem ajánlható. Az azonban szintén hiba lenne, ha ki sem mernénk menni a napra. Amerikai és skandináv kutatók ugyanis meglepő dologra bukkantak, az ibolyántúli fénynek létezik egy bőrt erősítő és a nyirokszervi ráktól védő hatása. Ha bőrrákban szenvedő betegeket vizsgálunk, megállapíthatjuk, hogy azoknak jobbak a gyógyulási esélyeik, akiknél a daganatos elfajulást valószínűleg az intenzív napozás idézte elő. A klinikai tanulmány szerint a kutatók a rákból kigyógyult személyek bőrében különösen sok rugalmas rostot találtak. Ezek az ún. elasztózisok az intenzív ibolyántúli fény hatására jönnek létre. A nyirokmirigyrák esetében is hasonló a helyzet. A vizsgált skandinávok eleve ritkábban betegedtek meg e betegségben, ha sokat napoztak. Mindkét jelenségre azonos a magyarázat: a D-vitamin, amely a rákos sejtek növekedését gátolja és amelyet szervezetünk ibolyántúli fény hatására állít elő. Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik sokat tartózkodnak a szabadban, azoknál több termelődik a fontos rákellenes védőfaktorból. Szervezetünk D-vitamin-igényének mindössze 20%-át fedezzük táplálékainkból, főképp tojásból, gombákból, májból, makrélából és szardíniából, amelyek a legnagyobb mennyiségben tartalmazzák. | |
| A nagy összefüggések felismerése Érdemes odafigyelni, ha nagyapa magyarázza a világot. Ugyanis az idős emberek látásmódja szélesebb körű – ezt állapította meg Allison Sekuler kanadai pszichológusnő. A számítógépes reakcióidő-tesztekben a fiatal kísérleti személyek (átlagéletkor 23 év) lényegesen jobban szerepeltek, ami a látott képeken fellelhető apró részletek megfigyelését illeti. Az idősebb kísérleti személyeknél (átlag 68 év) a részletek felismerése, észlelése csökkent, ezzel szemben agyuk sokkal könnyebben átlátta a „nagy egészet”, az összefüggéseket, ahelyett, hogy figyelmük elterelődött volna a részletekre. | |
| Együnk gyümölcsöt és előzzük meg a csontritkulást! A csontritkulás megelőzhető, és a védekezést a lehető legkorábban el kell kezdeni, legalábbis erre utal két amerikai tanulmány. A serdülő lányoknak, akik naponta legalább háromszor zöldséget és gyümölcsöt esznek, sűrűbb a csontállományuk, mint kortársaiké, akik nem hívei az ilyen ételeknek. A kutatók azt is regisztrálták, hogy a zöldséget, gyümölcsöt evő tinédzserek vizeletében kevesebb kalcium távozik a szervezetből. Érdemes tehát minél hamarabb elkezdeni a zöldségek fogyasztását. Minél nagyobb csontsűrűségre teszünk szert fiatal éveinkben, annál később jelentkezik a csontritkulás öregkorunkban. Különösen fontos a kalcium. Ez tejtermékekben, brokkoliban, hagymafélékben, spenótban és mandulában található meg nagyobb mennyiségben. | |
| Csípőre éhesen „Férfit keresek. Ideális megoldás lenne egy elszegényedett férfi, nagy étvágygyal.” Leif Nelson, a New York-i Egyetem és Evan Morrison, a Stanford Egyetem kutatója szerint így hangozhatna azoknak a nőknek a partnerkereső apróhirdetése, akiknek a csípőjén lerakódott néhány fölös kiló. Nelson és Morrison 1170 férfit és nőt (egyetemi hallgatókat) kérdezett meg arról, milyen az ideális partnerük ideális súlya. A férfiak, akik anyagilag jól szituáltnak tartják magukat, a sovány nőkben látják az ideális partnerjelöltet. Ahol erősebb volt a pénzhiány, ott inkább a teltebb idomok jelenítették meg az ideált. Amikor a pszichológusok ebéd előtt és után végezték a felmérést, meglepődtek, az éhes férfiak ugyanis dundi nőkre vágytak, a jóllakottak ellenben, akik éppen a menzából jöttek, inkább soványakra. Nelson és Morrison még nem biztosak benne, hogy mi a magyarázata az eredményeknek. Lehet, hogy a stabil testalkatú hölgy a bizonytalan időkben a biztonságot jelenti? Terry F. Pettijohn, a két kutató kollégája azonban 2003-ban publikált felmérésének megerősítését látja az eredményekben. Ő a női szexpartnerek testméreteit az USA gazdaságának fejlődési mutatóival vetette össze, és megállapította, hogy a férfiak a rossz időkben a molett nőket ellenállhatatlannak tartják. Az amerikai tanulmány szerint a nőket a partner kiválasztásában nem befolyásolja a gyomruk. | |
| Edzés a háztartásban Felejtse el a fogyókúrát, ne fusson maratonit, nem kell uszodába sem mennie – de ne maradjon veszteg! A kis mozdulatok, mint például a széken hintázás, fel-alá járkálás az irodában, a rövid séta a levélszekrényhez – mindez sok energiát igényel. És mindeme minimális aktivitások összessége sokat segíthet abban, hogy az elfogyasztott kalóriákat a nap folyamán felhasználjuk. Non-exercise activity thermogenesis, röviden NEAT a „módszer” neve, amelyet az amerikai Mayo Klinika kutatói propagálnak. A kutatók tudni akarták, miért híznak meg egyesek, akik nem sportolnak, míg mások, akik szintén nem sportolnak, nem. Ezért a túlsúlyos és sovány kísérleti személyeket, akik nem hívei a testmozgásnak, 10 napig speciális nadrágokba bújtattak. Ezek minden mozgást regisztrálnak a nap 24 órájában. Az eredmény szerint a sovány „kényelmesek” fizikailag több mint egy fél tábla csokival voltak aktívabbak, ami azt jelenti, hogy az ő NEAT mutatójuk 350 kilokalóriával magasabb volt, mint a duci lustáké. Ez körülbelül egy félórás futás energiaigényének felel meg. Az elhízottak tehát egyáltalán nem mozogtak, és naponta általában két órával rövidebb ideig voltak talpon. | |
| Erős szív a pizza hatására? Ami eddig egyetlen gyógyszerrel sem sikerült, azt a pizza lehetővé teszi – felére csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Legalábbis ezt állítják olasz kutatók. Egy klinikán 507 szívinfarktuson átesett beteg táplálkozási szokásait vizsgálták meg, valamint egy olyan pácienscsoportot is, amelyik nem szív- és érrendszeri betegségben szenvedett. A szívinfarktus kockázata annál alacsonyabb volt, minél gyakrabban ettek pizzát: 22%-kal, ha alkalmanként ették, 56%-kal, ha hetente kettő vagy ennél több pizzát fogyasztottak. A szakértők a paradicsomszósz likopintartalmában sejtik a magyarázatot, bár a szkeptikusok inkább a kedélyes, társaságban zajló étkezés pozitív hatásaival magyarázzák a védőhatást, mint magában a zsírosnak és egészségtelennek tekintett nemzeti eledelben. Egyesek a „francia paradoxonhoz” hasonlóan olasz rejtélyként emlegetik a jelenséget. A „francia paradoxon” annak a megfigyelésnek a neve, amely szerint Franciaországban és általában a Földközi-tenger medencéjében sokkal ritkábbak a végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések, mint Európa más országaiban, illetve az USA-ban, noha a kockázati tényezők (pl. magas vérzsírszintek, túlsúly, dohányzás) itt is ugyanolyan gyakoriak. A szakértők feltételezik, hogy a jelenség hátterében a mediterrán étkezési szokások állnak, bár minden részletet egyelőre nem sikerült tisztázni. |
