Mellrák- Mi áll a szűrés hátterében?
A gyógyult kétharmadnak mindenképpen jó hírnek tűnik, de ha – mint később bemutatom – ebben benne van a 30%-os túlkezelés, akkor a számok kicsit összezavarodnak, mert nem tudjuk, ki halt bele a szükségtelen kezelésbe, és kit regisztráltak „megmentettként”, holott nem a rákot, hanem csak az indokolatlan kezelést élte túl. Különböző országok statisztikáit alapul véve, minden második vagy harmadik ember valamilyen rákban fog szenvedni élete során, és minden negyedik ebbe bele is hal. Mi indokolja hát, hogy a rákot a mellrákra leszűkítve tárgyaljuk? A válasz egyszerű: a mellrákra egy iparág alakult ki, s ennek az iparágnak a sokoldalú tevékenysége jelentősen hozzájárul a mellrák megbetegedési és halálozási kockázathoz.
A mellrákszűrés-iparág
Az USA-ban 2025-re a mammográfiai készülékek piacát 3,8 milliárd dollárra becsülik, ami a 2020-ra becsült 2,8 milliárd dolláros bevétel további növekedését vetíti előre. A mammográfiás szűrőhálózat üzemeltetése az USA-ban évi 8 milliárd dollárt emészt fel. Aztán itt vannak a „betegszervezetek”, amelyekről csak a bennfentesek tudják, hogy általában az ipar előretolt helyőrségei.
A Magyar Rákellenes Liga 2016-ban pl. 105 millió forint bevételt „gyűjtött” össze, s ebből 46 milliót személyi kiadásokra költött. A liga hangoztatott célja az „egészségre nevelés”, de weboldalukon csak szűrésekről és a rák korai felismeréséről van szó. A közegészségügy pénzben kevésbé mérhető haszna, hogy a mindenkori hatalmat igyekszik úgy feltüntetni, mint ami az emberi életek megmentésén fáradozik. Cserébe a „fáradozásért”, a közegészségügynek is csurran-cseppen némi pénz az összességében ártalmas propagandatevékenysége fenntartásához.
Kozmetikai cégek karolják fel jól megfontolt marketingstratégia részeként a mellrák elleni „küzdelmet”, a médiumok is imádnak olvasottságot és nézettséget elérni a „megelőzés” (értsd a szűrések és az előjelek) tárgyalásával, és persze a celebek is szeretik bizonyítani önzetlenségüket azzal, hogy rózsaszín masnival, felvonulással, rózsaszín léggömbök eregetésével igyekeznek elűzni a mellrák képében ránk leselkedő Gonoszt. Vajon ez a szerteágazó, mellrákra ráépült, különféle érdekek által vezérelt „iparág” szereplői mit szólnak ahhoz, hogy a mammográfiai szűrés összességében haszontalan, sőt az egyes nőkre nézve ártalmas? Természetesen tudomást sem vesznek róla, hiszen ezek az elemzések alapjaiban kérdőjelezik meg tevékenységük anyagi hasznát és értelmességét.
A mammográfia nélkül
Michael Baum professzor, aki 1988-ban segítette Angliában a mammográfiás szűrőhálózat kiépítését, 1995-ben lemondott arról, hogy továbbra is részt vegyen az egészségügyi minisztérium mellrákszűrési tanácsadó testületének munkájában. Mindezt annak hatására tette, hogy a szűrés első öt évének értékelése kapcsán bejelentették, hogy a mammográfiás szűrés következtében 11%-kal csökkent a mellrákhalálozás. Mint nyilatkozta: „Azt állítani, hogy ennek a 11%-nak bármekkora része is a szűrési programnak tulajdonítható, intellektuális becstelenség.”
Az egészségügyi nő szeretné elfogadni, hogy veszélyes ilyen szűrésekre járni? Most az iparág rémületéről nem is beszélve, hisz milliárdok kerültek veszélybe. A lavina elindult, s bár rengeteg hamis elemzést próbáltak útjába állítani, a valós adatok egyre csak dagasztották ezt a görgeteget. Ilyen ügyekben aztán gyorsan kialakulnak a párhuzamos világok. Az egyik világban rózsaszín szalagocskákkal felvonulnak, az onkológia, a közegészségügy, a Rákellenes Liga és a média a mammográfiát a nők megmentőjének állítja be, a másik világban pedig mindenki tudja, hogy ez az egész egy elhibázott program, mert nem a rák megelőzését, csupán detektálását szolgálja, méghozzá elég durva találati aránnyal, miközben a szűrés maga is fokozza a rákkockázatot.
Minden korrekt elemzésből 25-30%-os túldiagnosztizálásra és túlkezelésre derül fény. A legegyszerűbb példája ennek az a Dániában lefolytatott vizsgálat, amelyben a nem szűrt országrészek és a szűrésben részt vett országrész 10 éves eredményeit hasonlították össze. Ahol nem szűrtek, ott 33%-kal kevesebb mellrák-megbetegedés volt, azaz 10 év alatt a szűrt országrészben ennyi egészséges nőnek operálták le vagy csonkították meg a mellét, vetették alá fölöslegesen kemoterápiának és sugárkezelésnek. A túldiagnosztizálás és túlkezelés annak tulajdonítható, hogy olyan ártalmatlan elváltozásokat is kezelés követ, amelyek – ha nem bolygatnák – visszafejlődtek volna, vagy a nő egész életében nem okoztak volna problémát.
Túldiagnosztizálás kockázata
Az elemzések ugyanis azt mutatják, hogy a 2 cm átmérőjű vagy annál kisebb daganatok spontán felszívódhatnak. Ezeket tehát jobb lenne – ha már felfedezték – rendszeresen ellenőrizni, és csak akkor beavatkozni, ha romlana a helyzet.
A másik oka a túldiagnosztizálásnak, hogy az ún. duktális, azaz a tejcsatornákban megjelenő rákos elváltozásokat ugyanúgy rákként kezelik, holott ezekből max. 5%-ban lesz tovaterjedő rák. Akit értelmetlenül kezeltek, az egyrészt azt hiszi, megmentették az életét, másrészt duzzasztja a mellrákkezelés sikerességi statisztikáit. Vegyük a Magyarországon évente meggyógyult 4000 nőt. Remélve, hogy a fölösleges kezelésbe senki nem halt bele, akkor a 30%-os túlkezelés áldozatai ott vannak a 4000 gyógyult között, azaz 923 nő csak a statisztikát javítja. A kétharmados sikerarány máris 51%-ra olvad. Amikor nők arról nyilatkoznak, hogy az ő életüket a szűrés mentette meg, 25% az esély arra, hogy egy félrevezetett, fölöslegesen kezelt nő nyilatkozatát halljuk.
És ne gondoljuk, hogy a fölösleges műtétnek csak annyi a kockázata, hogy egy nőt megcsonkítanak, és izgulhat éveken át, vajon nem tér-e vissza a soha nem is volt rák. Pedig a rák persze „visszatérhet” kezelési ártalomként, ezt nevezzük másodlagos vagy kezelés indukálta ráknak, hiszen a sugárkezelés és olykor a kemoterápia is rákkeltő. Szignifikánsan gyakoribb a sugárkezelt helyen újra megjelenő rák, a leukémia különböző fajtái vagy a tüdőrák.
Pl. 10 év után a sugárterápiával kezeltek közt az átlagnépességhez képest 80%-kal, 15 év után már 180%-kal nő a tüdőrák kialakulásának a kockázata.
Mivel a mammográf készülék is sugárzást bocsát ki, ezért a szűrés maga is rákkeltő. Az egyik becslés szerint, ha 100 000 nőt 40-től 74 éves korig évente szűrnek, akkor 125 mellrákot okoz a szűrés. A nagy mellsűrűség nagyobb sugáradagot jelent, az ilyen nőknél 266 indukált rák prognosztizálható. A BRCA1 és 2 mutációt hordozók esetében a kockázat fokozottabb, 100 000 nő 25‒29 éves kora közt évente szűrve 260 indukált rákot hoz létre.
A világ mellrák nélkül
Az egész szűrés arra van kitalálva, hogy ha már megelőzni nem tudjuk, legalább időben fedezzük fel. (Igaz, ez kockázat nélkül megtehető volna termográffal is, de mit csináljunk, ha annak idején a befektetők a mammográfiában látták meg a fantáziát?) Nos, ez a kísérlet kudarcot vallott, csak egyedül a közvélemény nem tudja. 2012-ben a New England Journal Of Medicine rangos szaklapban megjelent elemzés szerint az USA-ban 30 év alatt 1,3 millió nőt kezeltek fölöslegesen mellrákkal.
A közelítő magyar adatot megkapjuk, ha ezt elosztjuk harminccal. Az onkológia nem vesz tudomást arról, hogy a természeti népeknél nincs mellrák. Igaz, sokat szülnek, kisebb az élet során összegződő hormonhatás, ez is egy része a magyarázatnak. A másik tényező azonban a táplálkozás.
Számtalan modern vizsgálat is igazolja, hogy az elég magas D-vitamin-szint (60 ng/ml felett) 60-80%-kal csökkenti a mellrák kockázatát, hogy az elhízás kétszeres, a magas glikémiás indexű étrend 2-3-szoros, a magas glikémiás telítettségű étrend akár 9-szeres mellrákkockázatot is jelent.
Az inzulinrezisztencia miatt emelkedő inzulinszint az emelkedés mértékében növeli akár négyszeresére is a mellrák kockázatát. Hány onkológus ajánlja a lowcarb vagy a paleo étrendet, vagy a nagy dózisú D-vitamin szedését akár megelőzésként, akár már kialakult rák esetén? A mellrák világnapján hányszor hangzik el, hogy a mellrák nem végzet, hanem életmód következménye? Nemrég tört ki a botrány a Rákellenes Liga reklámfilmje miatt, amelyben a rákot úgy ábrázolták, mint egy elhibázott életmódért járó büntetést. A liga aktuális vezetője lemondott, a filmet törölték… és?
Civilizációs betegség?
És mindenki megnyugodhat, a rákot a vak végzet okozza, senki nem felel azért, hogy nem szed D-vitamint, senki nem felel azért, hogy imádja a szénhidrátdús ételeket, a csokit meg a sütiket. Az emberek nem akarnak tudni arról, hogy a rák civilizációs betegség és a nyugati életmód okozza. Ezért utálják azokat, akik rámutatnak arra, hogy felvonulással, léggömbökkel, masnikkal, mammográfiás szűréssel a mellrák nem leküzdhető. Ne vegye el senki tőlük azt a hitet, hogy a rák ellen az egyetlen lehetséges védekezés, ha „időben” felfedezik. Eközben csak az USA-ban 2010 és 2020 között évente kb. kétmillióval több rákbeteget regisztrálnak, mint előző évben. De aki eleget imádkozik (felvonul, tiltakozik stb.), ahhoz talán kegyes lesz a sors.
Foto: Adobe Stock
