Gyógyító és rákkeltő kemo-, illetve sugárterápia
A rákellenes küzdelem három legfontosabb eszköze a sebészeti beavatkozás a tumorsejtek eltávolítása érdekében, valamint a kemo- és sugárterápia. A kemo- és sugárterápia a gyorsan osztódó sejteket, mint amilyenek a ráksejtek, képes károsítani, elpusztítani. A kemo- és sugárterápiának a vérképző szervekre gyakorolt káros mellékhatásai közismertek, amelyek éppen az osztódó sejtekre gyakorolt hatásukból következnek. Kevésbé ismert, hogy a kemo- és sugárterápia a közvetlen gyógyító, rákellenes hatásuk mellett egyben rákkeltők is.
Pl. a Hodgkin’s betegséget túlélő nők esetében az emlődaganatok előfordulásának valószínűsége nőtt a sugárterápia dózisának függvényében. Ez a veszélyeztetettség még több mint 25 évvel a kezelés után is fennállhat a vizsgálatok szerint. Érdekes, hogy a kemoterápia esetén ebben az esetben a tüdődaganatok felbukkanásának a valószínűsége csak az első négy évben volt nagyobb. Míg sugárterápia esetén a tüdődaganatok valószínűsége csak öt évvel a kezelés után nőtt meg, és a tüdődaganatok több mint 20 évvel a sugárterápiás kezelés után is veszélyeztették a túlélőket.
Emlődaganatoknál is a sugárterápiás kezelés intenzitásának növekedése növeli a későbbi kötőszöveti daganatok kialakulásának gyakoriságát.
A kemoterápia megnövelheti a daganatok visszatérésének valószínűségét
A sugárterápia hosszú távú rákkeltő hatását a kemoterápia jelentősen megnövelheti. Erre az eredményre jutott több, szintén gyermekkori tumorokban szenvedők kórtörténetét vizsgáló tanulmány.
A kemoterápia önmagában is megnövelheti a daganatok visszatérésének valószínűségét. Erre a következtetésre jutott egy non-Hodgkin’s betegségből meggyógyultakat vizsgáló új tanulmány. Eszerint a kemoterápia hosszú távon megnövelheti a leukémia, tüdő- és vastagbéldaganatok előfordulásának gyakoriságát.
A sugárterápia lehetséges káros mellékhatásai között még megemlítendő a stroke (fejbesugárzás esetén) és a szívkoszorúér-betegség. Ezeken a mellékhatásokon kívül megfigyelték még a gyermekkori rákbetegségeket túlélőkön, hogy általános egészségi állapotuk jóval rosszabb azokénál, akik nem szenvedtek rákbetegségben és nem szorultak sugár- és kemoterápiára. Sokkal gyakrabban szenvednek krónikus betegségekben és az ezekből fakadó súlyos, életveszélyes komplikációkban: pl. mellbesugárzás esetén visszatérő tüdőgyulladásokban.
Nem csak a sugárterápia okozhat káros mellékhatásokat, hanem a képalkotó eljárások (röntgen, CT) sugárzása is.
Éppen ezért számos tanulmány elemezte azt, hogy mennyiben ellensúlyozza ezeknek az eszközöknek a rákkeltő hatását az, hogy így időben felismerhetik a rák kialakulását, és ezzel életeket menthetnek. Egy tanulmány szerint csak a dohányosoknál javasolt, nemdohányzóknak viszont nem javasolt, és a dohányzást abbahagyóknál vitatható a tüdő CT rendszeres alkalmazása. A nemdohányzóknál káros rákkeltő hatása felülmúlhatja lehetséges rákfelismerő hasznát.
Daganatmentes nőknél a rendszeres alacsony dózisú sugárzás megnövelheti az emlődaganatok előfordulásának valószínűségét is. Az emlő az egyik legérzékenyebb testrész, amelyre a sugárterápia rákkeltő lehet. Ennek ellenére feltételezik, hogy a képalkotó eszközök alkalmazásával elért korai rákfelismerés haszna több mint ellensúlyozza ezen eszközök rendszeres alkalmazásának sugárzásból eredő emlődaganat-keltő hatását.
Az orvosok is veszélyeztetettek
Természetesen maguk az orvosok is veszélyeztetettek lehetnek. Egy olasz tanulmány beszámol arról, hogy pl. ortopéd sebészek fokozottan veszélyeztetettek, mivel gyakran ki lehetnek téve a képalkotó eszközök tumorkeltő sugárzásának. Egy másik tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kardiológusok kétszer veszélyeztetettebbek lehetnek, mint maguk a radiológusok. Ezért rendkívül fontos a biztonsági előírások betartása.
A legújabb tudományos vizsgálatok megerősítik, hogy bizonyos poliszacharidok jelentősen csökkenthetik a sugárzás káros mellékhatásait. In vivo állatkísérletekben speciális poliszacharidokat fogyasztó nagy dózissal besugárzott állatok túlélési ideje jelentősen növekedett. A besugárzás káros mellékhatásait csökkentő poliszacharidokról kimutatták azok egészséges sejteket érintő, genetikai károsodást gátló és májvédő hatását. Valószínűleg ezen is alapulhat jótékony hatásuk. (Ezek a speciális poliszacharidok megtalálhatók az Imunax-C, Vitanax PX-4, Cardianax kapszulákban is.) A magas minőségű speciális poliszacharida-kivonatok jelentősen csökkenthetik a kemo- és sugárterápia és más sugárzáson alapuló képalkotó eljárások hosszú távú káros, genetikai állományt veszélyeztető, rákkeltő hatását. A Vitanax PX-4 bevezetése óta az onkológusok eddig soha nem tapasztalt mértékű életminőség-javulást tapasztalhattak a rákbetegek körében.
Fotó: Shutterstock
