Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
A modern tudományos kutatók is sokat kísérleteztek különféle gombafajtákkal, mert kiderült, hogy számos hasznos hatóanyaguk van. Csakhogy a gombák hátrányba kerülnek az egyéb gyógynövényekkel szemben, ha csak a termesztés mennyiségi szempontjai számítanak – így a gyógyszeripar inkább az utóbbiakat alkalmazza. A természetgyógyászat hívei nem fognak meglepődni, ha azt mondjuk, Kína és Japán kivételnek számít. A kínai Fucsien tartományban termesztik az ország gombatermésének jelentős részét. És ennek a mennyiségnek is közel nyolcvan százalékát adja a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum), amit még a ginzenggyökérnél is többre értékelnek. Az ebből a gombából készült termékeknek külön részt biztosítanak az áruházakban.
A kelet-ázsiai népgyógyászat hagyományosan az asztma és a bronchitisz kezelésére alkalmazza, illetve spórájának kivonatát évezredek óta álmatlanság ellen javallják. De a legújabb kutatások számos egyéb kiváló hatását is bizonyították. Japánban például kimutatták, hogy a gombában található ganodermasav egyik származéka gátolja a koleszterinszintézist, míg Kanmatsuse és munkatársai 1985-ben azt tapasztalták, hogy a pecsétviaszgomba jótékonyan befolyásolja a vérnyomást. Ugyancsak a szív- és érrendszerrel függ össze, hogy kínai állatkísérletekben a gombakivonatból készített injekció szívroham esetén normalizálta a szívműködést.
Csökkenti a vércukorszintet
Egyéb kutatások szerint csökkenti a vércukorszintet, de hatásos reuma, allergia és daganatos betegségek esetén is. Japánban hivatalosan is regisztrálták, mint a rák utókezelésének kiegészítő anyagát. A népi megfigyeléseket igazolta az a vizsgálat, amelyik bizonyította, hogy a spórakivonat meghosszabbítja az altatók hatását, illetve csökkenti a nikotin mérgező hatását.
A pecsétviaszgombából több mint százféle hatóanyagot mutattak ki, köztük poliszacharidokat, ganolucidsavat, lucidmésavakat és az említett ganodermasavat.
Ez a gombafajta nem kizárólag Ázsiában honos – Magyarországon is mindenütt előfordul. Bár néha fenyőerdőkben is megtalálható, mégis inkább lomberdőkben települ meg. Leggyakrabban tölgyek közelében nő. Nyáron és ősszel fejlődik, kemény termőteste az egész idényben megmarad. Kagyló alakú, fényes, vörös és bíborfekete kalapja a szélén világosabb. Fényes, lakkszerű réteg fedi.
Hatóanyagát legkönnyebben főzetként kapjuk meg. A kemény gombát késpenge-vékonyságú szeletekre vágjuk, majd forrásban lévő vízbe helyezve, lefedett edénnyel öt-tíz percig forraljuk. Az edényt a tűzhelyről levéve a főzetet néhányszor megkeverjük, és harmincpercnyi állás után leszűrjük. A kivonat cukorral vagy mézzel édesíthető. Reggel és este 1-1 bögrével igyunk belőle.
Fotó: Adobe Stock
