Csodabogyó, amely támogatja immunrendszerünket: Fekete berkenye (Aronia melanocarpa)
A fekete berkenye (Aronia melanocarpa) Észak-Amerika keleti területeiről származik, de mára Európában is elterjedt a kb. 1-2 méter magasra növő, robusztus cserje. Kis kerülő úton, Oroszország felől érkezett először Skandináviába és Kelet-Európába, ahol jó fagytűrő képességének (-35 °C-ig) köszönhetően meghonosodott. Sötétkék, antociánokban gazdag festékeinek köszönheti, hogy a növény rendkívül hatékonyan képes ellenállni a környezeti hatásoknak, pl. az erős UV-sugárzásnak, a hőségnek és a fagynyak is, amelyek mindegyike sejtkárosító hatású. A kék festékanyagok elnyelik a rövid hullámhosszú UV-sugárzást, és melegként közvetítik azok energiáját a növény sejtjeibe.

Az Aronia botanikai nevében a melanocarpa jelentése: fekete héjú. Mára sokféle alfajt tenyésztettek ki, amelyek közül a legnépszerűbbek a nagyobb hozammal kecsegtető, nagyobb szemű terméseket hozó fajták. A fekete berkenye jól érzi magát Európában, termése rengeteg rovar és madár táplálékául szolgál. Igénytelen és rendkívül jól alkalmazkodik környezetéhez, ellenáll a kártevőknek és gombabetegségeknek, bírja a szelet, sőt, még a sót is, ezért szinte bármely talajon megterem, de inkább a laza humuszos és mészben szegény talajokat kedveli. Egyaránt jól érzi magát a napos és a félárnyékos élőhelyen, csak azt nem szereti, ha vízben áll, és persze a mezei pocok túrását sem.
Az arónia rendkívül gazdag hatóanyagokban, pl. polifenolokban, flavonoidokban és antociánokban
A növény levelei tojásdadok, ősszel csodálatos piros árnyalatokban pompáznak. Tavasszal ernyőszerű, fürtös virágokat növeszt, a fürtökön akár 20 apró, fehéres-rózsaszín virág található. Ezek helyén jelennek meg később az áfonyaméretű, almára emlékeztető formájú bogyók, amelyekért a növényt termesztik. Ha a termés megérik, sötét feketés-kék színével csábít, de nem éppen ízletes, nyersen, édesítés nélkül rendkívül fanyar, savanyú. Egyébiránt ez az íz is a bogyó gyógyhatásaival van összefüggésben, mert a fekete berkenye termése tele van csersavval és festékanyagokkal. A bogyók levét kipréselik, vagy préselés nélkül egyszerűen megszárítják őket. Intenzív kékes-lilás színük miatt az élelmiszeripar is nagyon kedveli őket, és természetes eredetű ételfestéket készít belőlük.
A bogyó összehúzó, erősen fanyar zamata miatt nyersen nem fogyasztható, ráadásul a magokban lévő amigdalin nevű anyag enyhén hashajtó hatású.
Hevítés hatására az amigdalin hatástalanná válik, ezért az aróniából általában gyümölcslé, lekvár, zselé vagy likőr készül. Megszárítva teát lehet belőle főzni, vagy mazsolát helyettesíthetünk vele süteményekben, salátákban, müzliben, de akár a kenyértésztába is be lehet gyúrni.
Az arónia rendkívül gazdag hatóanyagokban, pl. polifenolokban, főként antioxidáns hatású flavonoidokban és antociánokban. Ezek a kékeslila anyagok vannak jelen az áfonyában, a bodzában, a fekete szederben és a lila káposztában is, de egyikben sincs belőlük annyi, mint az aróniában. Az arónia emellett gazdag C-vitaminban, béta-karotinban, B-vitaminokban (B1, B2, B3, B5, B6) és K-vitaminban, továbbá folsavban, cinkben, vasban, káliumban, kalciumban, magnéziumban és jódban. Emellett van benne szorbit, cukor (glukóz és fruktóz), némi fehérje és többféle gyümölcssav.
Sok területen alkalmazható
Az orosz népi gyógyászatban régóta fontos helye van, főként a gyomornyálkahártya gyulladásait, hasmenést kezelnek vele, az immunrendszer erősítésére használják, továbbá vitaminhiány, magas vérnyomás és érelmeszesedés megelőzésére fogyasztják.

Jó antioxidáns, gyulladásgátló, összehúzó (adsztrigens), sebgyógyító, érvédő, rákmegelőző, vércukorszintet csökkentő, vírus- és baktériumellenes hatású. Egyre több kutatási eredmény igazolja, hogy igen hatásosan alkalmazható magas vérzsírszint, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség kezelésére, hatékonyan csökkenti a rák kialakulásának kockázatát, és szemvédő hatású is. Az arónia hatóanyagai természetes antioxidánsok. Ezek olyan anyagok, amelyek semlegesítik a sejtek membránjait és örökítőanyagát károsító, a sejtek anyagcseréje során keletkező ún. oxigéngyököket. Az oxigéngyökök kémiai szempontból instabil oxigénvegyületek, amelyek energiahéján páratlan számú elektronok keringenek. Noha a növényi antioxidánsok hatásait eddig részletesen nem vizsgálták, az aróniával folytatott kutatások eredményei egyértelműen igazolják a bogyók pozitív hatásait.
Az arónia pozitívan befolyásolja a dohányzók, metabolikus szindrómában szenvedő gyermekek és felnőttek zsíranyagcseréjét
Több, jó minőségű, randomizált vizsgálat egyértelműen bizonyította a fekete berkenye termésének zsíranyagcserére gyakorolt kedvező hatását is, a „jó” HDL-koleszterin szintje emelkedett, miközben a „rossz” LDL-koleszterin szintje és az összkoleszterinszint csökkent. Az arónia kivonataival és levével végzett klinikai kutatások alapján elmondható, hogy a berkenye pozitívan befolyásolja a dohányzók, metabolikus szindrómában szenvedő gyermekek és felnőttek zsíranyagcseréjét. Az arónia kivonatait vagy levét célszerű az orvosi kezelés mellett, azt kiegészítve, támogatva alkalmazni. Ezek a termékek élelmiszernek minősülnek, és a szintetikus lipidszintcsökkentő gyógyszerekkel ellentétben nincsenek mellékhatásaik. A kezelés eredményeként előfordulhat, hogy a mellékhatásokkal terhelt gyógyszerek dózisát lassan, óvatosan csökkenteni lehet.
Laborban igazolták az arónia kivonatainak ráksejteket gátló hatását is, főként invazív emlőrákot okozó sejtkultúrákban. A vizsgálatok szerint az áfonya, kék szőlő és arónia keveréke a legintenzívebb hatást a bélrákos sejtekre gyakorolta. A vizsgálatokból úgy tűnik., hogy az arónia csökkenti a daganat kialakulásának kockázatát, többek között a daganatok kialakulásának kedvező enzimek gátlása révén, továbbá in vitro kísérletekben azt is megfigyelték, hogy aktiválja a daganatsejteket elnyomó fehérjét. Végül igazoltan stimulálja az immunrendszert, és védelmet nyújt a radioaktív sugárzás, továbbá a kemoterápiás szerek (citosztatikumok) mellékhatásai ellenében. Mindezen pozitív kutatási eredmények ellenére egyelőre nem lehet biztos rákgyógyító hatást tulajdonítani vagy ígérni a fekete berkenyével kapcsolatban. Egyelőre csak tudományos megfigyelésekről van szó, de ez nem azonos a terápiás ajánlással. Ennek ellenére sok alternatív gyógyászattal foglalkozó szakember ajánlja a rákbetegeknek, hogy műtét vagy kemoterápia alatt aróniát egyen. Annyi bizonyos, hogy az antioxidánsok kiváló sejtvédő anyagok.
Covid és influenza ellen is hatásos
Viszonylag új felfedezés, hogy az arónia levével hatékonyan csökkenthető a koronavírussal való fertőződés kockázata.
A kutatók megállapították, hogy a fekete berkenye leve meglepően gyorsan elpusztítja az influenza- és koronavírusokat. A sok csersavat tartalmazó növények (zöld tea, bodorrózsa vagy éppen az arónia) nem csak az állati bőrök cserzésére – a benne található fehérjék denaturálására – alkalmasak, bizonyos értelemben az emberi nyálkahártyákat is „kicserzik”. Ha a száj és garatnyálkahártya egy bizonyos ideig csersavakkal érintkezik, a kicserzés hatására képes ellenállni a vírusok támadásának. A vírusok egyszerűen nem képesek hozzákapcsolódni a sejtmembránhoz, majd behatolni a sejt belsejébe. Ez nagyon fontos védekezési módszer, ugyanis, ha a vírus nem tud behatolni a sejtbe, szaporodni sem képes, tehát nem tudja megbetegíteni a gazdaszervezetet.
Prof. dr. Berhnard Uehlke, nemzetközi hírű, természetes gyógymódokat kutató szakember arónialével történő gargarizálást javasol. Mint mondja, a laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen bizonyították a kezelés hatékonyságát. A SARS-CoV-2 vírus fehérjeburka különösen érzékeny a csersavakra. Miután a vírus érintkezett a csersavval, a felületét borító tüskék tönkremennek, így egyszerűen képtelen a sejtmembránhoz dokkolni.
Az arónia használata
A legideálisabb védelmet az jelenti, ha naponta többször gargarizálunk arónialével (vásárlás, tömegközlekedés, vagy másokkal, pl. munkatársakkal, osztálytársakkal stb. való találkozás előtt és után), mindjárt reggel, felkelés után, és este lefekvés előtt. Egy korty levével alaposan átöblítjük a szájüreget, majd kissé hátrább eresztjük a garatba, és gargarizálunk vele, végül kiköpjük. Ezután néhány korty feketeberkenye-levet meg is iszunk. Ezzel elérjük a garat mélyebb részeit, amiket gargarizálással semmiképp sem tudnánk elérni. A gargarizálás, öblögetés és lenyelés révén kezelni tudjuk az összes olyan felületet, amelyekkel a vírus érintkezhet. A hatás kb. 1-2 órán át tart, de mindenképp fennáll, amíg a szánkban az öblögetés után jelentkező, jellegzetes, zsibbadós érzést tapasztaljuk. Az arónialé megivása a tápcsatornába jutott vírusokkal is elbánik. Az egészben az a legjobb, hogy az arónia leve finom, és általában nem okoz semmilyen kellemetlenséget, mindenki jól tolerálja.
A rendszeresen gargarizáló személyek kevésbé képesek másokat megfertőzni. Valószínűleg a garat fertőtlenítésével megakadályozható, hogy a vírusok mélyebben behatoljanak szervezetünkbe, ugyanis a belélegzett levegővel a garatban tanyázó vírusok egy részét belélegezzük a tüdőnkbe – főként alvás közben. A Német Kórházhigiénés Társaság állásfoglalása szerint egy perc után a zöld tea 80%-kal, az arónialé 97%-kal csökkenti a koronavírus fertőzőképességét. A másik megoldás, hogy szárított aróniát rágcsálunk, vagy szopogatunk (hasonló hatást lehet elérni a bodorrzózsából készült szopogatótablettákkal).
Fotó: Adobe Stock