Sokoldalú C-vitamin

A C-vitamin (aszkorbinsav) fő funkciója az agresszív oxigéngyökök semlegesítése (antioxidáns hatás). A sejtkárosító oxigéngyököknek elektront kölcsönöz, amire azok „megszelídülnek”. A szabad gyökök olyan oxigénvegyületek (angolul Reactive Oxygen Species, ROS), amelyek fizikai terhelés, pl. sport, gyulladás, fertőzések, alkoholfogyasztás, környezeti mérgek, dohányzás, stressz hatására, de a szervezetben zajló, teljesen normális oxidatív folyamatok közben keletkeznek.

Korántsem csak negatív, káros hatásuk van. Szervezetünk szabad gyökök segítségével pusztít el kórokozókat, illetve elfajult, potenciálisan vagy már teljesen kialakult rákos sejteket is. A szabad gyökök adnak jelzést bizonyos genetikai hibák kijavítására, valamint immunreakciók beindítására, tehát fontos szerepük van egészségünk megőrzésében is. Ezért nem szabad őket túl nagy dózisú antioxidánsokkal semlegesíteni. Ha azonban mennyiségük az egészséges szintet meghaladja, szervezetünkben oxidatív stressz keletkezik, amely megtámadja és károsítja a sejteket és a szöveteket.

Az oxidatív stressz gyulladást okozhat

Az egészséges sejtek általában elég hatékonyan képesek védekezni az agresszív gyökök támadása ellen. Ebben a saját maguk által termelt antioxidánsok segítenek nekik. Ha azonban valamilyen okból túlságosan sok ROS termelődik, a sejtek pedig valamiért a normálisnál kevesebb antioxidánst termelnek, felborul az egyensúly.

Ennek hatására a szövetek – főként a kötőszövetek – gyulladással reagálnak. Mindez sokféle betegség kialakulásának kedvez, ezt számtalan klinikai kutatás bizonyítja. Példaként említhetők az idegrendszeri megbetegedések, pl. a demencia vagy a mozgásszervi betegségek (reumás betegségek), a bőrbetegségek (pl. atópiás ekcéma), autoimmun-betegségek és különféle pszichés megbetegedések. És persze végül, de egyáltalán nem utolsósorban a szabad gyökök szerepet játszanak bizonyos rákos betegségek kialakulásában is.

A C-vitamin-t nem tudjuk raktározni

A vízben oldódó C-vitamin testünk minden szövetében megtalálható, de csak néhány napig vagyunk képesek raktározni (kb. 5 g-ot). Hosszabb fertőzések, gyulladások esetén szervezetünk gyorsan felhasználja ezt a kis rezervoárt, ezután pedig egyre nagyobb mértékű testünkben az oxidatív stressz. Utóbbi laborban vizsgálható. Krónikus betegségek, stressz, káros környezeti hatások stb. esetén tehát fontos C-vitamint, illetve egyéb antioxidánsokat szedni.

A C-vitamin ugyanakkor részt vesz a nemi hormonok, a pajzsmirigyhormonok, bizonyos stresszhormonok és a növekedési hormon termelésében is, mivel enzimszerű hatásai révén támogatja az anyagcserét, ugyanakkor antioxidánsként védi a mirigyek szöveteit. Jelentős mértékben hozzájárul a kollagénrostok termelődéséhez is. A kollagén a kötőszövetek egyik alkotóeleme, amely biztosítja bőrünk, inaink, szalagjaink és érfalaink rugalmasságát.

Többek között a hegszövet is kollagénből áll, ezért C-vitaminra a jobb sebgyógyulás érdekében is szükségünk van. Ezért fontos műtétek és sérülések után C-vitamint szedni. C-vitaminnal kísérve a vas is jobban hasznosul, és jobban felszívódik a bélrendszerből. Az aszkorbinsav szervezetünk saját méregtelenítő rendszere szempontjából is nélkülözhetetlen. Ez fokozottan érvényes a májenzimekre, amelyek szükségesek a mérgező anyagok, pl. a formaldehid, a cianidok, a nikotin és a rákkeltő nitrózus aminok lebontásához.

Másfelől az is ismeretes, hogy szinte minden pollen tartalmaz bizonyos ROS-stimuláló enzimeket. Ezek az enzimek még inkább fokozzák az allergiás reakciót, aminek hatására a szövetekben hisztamin szabadul fel. Ez utóbbi okozza az allergia jellegzetes panaszait és tüneteit. Klinikai kísérletekben igazolták, hogy C-vitamin-infúzióval hatásosan csökkenthető a vér hisztaminszintje. Szinte valamennyi emlős képes maga előállítani az aszkorbinsavat (10 grammot 70 testsúlykilogrammonként).

Ehhez bizonyos enzimek segítségével a cukrot UPD-D-glükózzá, L-guloforánolaktonná, majd végül az L-gulonlakton-oxidáz nevű enzim segítségével 2-keton-L-gulonlaktonná alakítják. Ez végül automatikusan átalakul aszkorbinsavvá. Néhány faj – pl. az ember, a majmok és a tengerimalac – elődje azonban az evolúció során több tízmillió évvel ezelőtt elveszítette a gulonlakton-oxidáz előállításának képességét, mert képes volt az ebből keletkező hiányt friss növényekkel és gyümölcsök fogyasztásával pótolni.

100 vagy 1000 milligramm: mennyi C-vitaminra van szükségünk?

Napi C-vitamin-szükségletünk állandó és olykor heves szakmai viták tárgya. A Német Táplálkozástudományi Társaság felnőtteknek napi 100 mg bevitelét javasolja. Ez reális dózis lehet egészséges személyek esetében, és jó minőségű, változatos étrenddel fedezhető is. Mivel napjainkban télen is egyre nagyobb a zöldség- és gyümölcskínálat, a javasolt napi 100 mg viszonylag könnyen biztosítható táplálékok formájában.

Ennek köszönhető, hogy a fejlett ipari társadalmakban ma már teljesen feledésbe merült a rettegett C-vitamin-hiányos betegség, a skorbut. Azonban a dohányosoknál, a tartós stressznek és környezeti mérgeknek vagy egyéb tartós terhelésnek kitett embereknél ez az igény akár napi 1000 mg-ra is emelkedhet. Esetükben étrendi kiegészítésre van szükség.

A természetes C-vitamin-források közül Európában élen jár a csipkebogyó (hecsedli), azt követi a homoktövis, a fekete ribizli, a paprika, a kelbimbó, a fodros kel, az édesköménygumó és a brokkoli. Rajtuk kívül viszonylag jelentős mennyiségben megtalálható a spenótban, a karalábéban és a citrusfélékben is. Minél érettebb állapotban takarítanak be egy növényfélét, és minél frissebb állapotban fogyasztjuk, minél rövidebb ideig főzzük, sütjük, annál magasabb lesz az adott élelmiszer C-vitamin-tartalma. Ezért fontos, hogy a zöldség/gyümölcs lehetőleg helyi termesztésű legyen, ne szállítsák messziről és ne raktározzák sokáig. És persze a kíméletes elkészítési mód is nagyon fontos, ekkor a főtt zöldségek (pl. a burgonya és a káposzta) is viszonylag sok C-vitamint tartalmaznak.

C-vitamin-gyilkosok: dohányzás, gyógyszerek és stressz

A C-vitamin-gyilkosok között tartunk számon bizonyos gyógyszereket, pl. a savkötőket, az acetil-szalicilsavat, a kortizont és a vízhajtókat. Utóbbiak főként hosszabb ideig szedve jelentősen csökkenthetik szervezetünk C-vitamin-tartalmát, a C-vitamin ugyanis a vizelettel együtt távozik. A kutatók kiszámították, hogy negatív érzelmi állapotban szervezetünk kb. 300-350 mg C-vitamint használ fel.

A pszichés stressz hatására ugyanis anyagcserénk felgyorsul, ezzel egy időben pedig emelkedik az oxidatív reakciók száma is. Állatkísérletekben stressz hatására a tízszeresére nő a szervezet C-vitamin-szükséglete. Hasonló a helyzet a dohányzással is. Egyetlen cigaretta elszívása kb. 30 mg C-vitamint emészt fel. Napi egy doboz (20 szál) elszívása 25%-kal, napi 25-nél több szál elszívása pedig kb. 40%-kal csökkenti a vérszérum C-vitamin-szintjét.

A vírusfertőzések kezdeti fázisában, a felfokozott immunreakció nyomán szintén néhány órán belül csökken szervezetünk aszkorbinsavszintje. Ugyanez érvényes az alkoholfogyasztásra is, ami ezen túlmenően a méregtelenítő feladatot ellátó májsejteket is rombolja. Minden más szélsőség vagy gyulladás szintén C-vitamint von el szervezetünktől. Ilyen tényező lehet pl. a dízelautók kipufogógáza, valamint az ipari és mezőgazdasági szennyezések. Az intenzív orvosi kezelések, pl. műtétek, kemoterápiás és sugárkezelések szintén jelentősen növelik szervezetünk C-vitamin-szükségletét.

A reumás betegségek és a sérülések sem kivételek ez alól. Jelentős stressz, illetve idült betegségek esetén tehát szükség van C-vitamin szedésére is, csakúgy, ha valaki nem eszik elegendő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt.

Étrendi kiegészítők: lehetőleg természetes kötésben lévő aszkorbinsavat válasszunk!

A gyümölcsökben és zöldségekben az aszkorbinsav nem szabad, hanem komplexekként, tehát valamilyen növényi hatóanyaghoz kötött formában vannak jelen. Utóbbiak savpufferként szolgálnak, és biztosítják, hogy az aszkorbinsav, annak ellenére, hogy savas kémhatású, ne okozzon emésztési panaszokat, gyomorégést stb.

Természetes kötésben jobban is hasznosul, mert így a tápcsatornából sokkal könnyebben felszívódik, mint az izolált, szintetikus aszkorbinsav. Ez  azt jelenti, hogy a legjobb étrendi kiegészítők egyúttal természetes C-vitamin-források. Ilyen lehet pl. a homoktövislé vagy valamilyen acerolakészítmény. Szintén jó minőségű C-vitamin-forrás a természetes növényi hatóanyagokat, pl. citrus flavonoidokat tartalmazó aszkorbinsav-tabletta is.

Az aszkorbinsav vízben oldódik, és a veséken, illetve a vizeleten keresztül távozik a szervezetből. Nagy dózisban gyomor-, illetve bélrendszeri irritációt, hasmenést okozhat. Veseműködési zavar esetén sem szabad nagy mennyiségben szedni.

Minél többet veszünk be, annál kevesebb szívódik fel belőle!

Minél több C-vitamint szedünk szájon keresztül, annál kevesebb szívódik fel belőle, ugyanis a bélen keresztül történő felszívódás korlátozott. Ez azzal magyarázható, hogy az aszkorbinsav felszívódásához egy transzportfehérje szükséges. Ha ennek kapacitása kimerül, a C-vitamin jó része nem szívódik fel a tápcsatornából. Ezért inkább napi több kisebb, pl. 200 mg-os dózis formájában célszerű szedni, mert ezek a kis adagok egyszerre jól hasznosulnak.

Nagy dózisú C-vitamin-infúziós terápia

Az oxidatív stressz hatásos kezeléséhez (pl. stressz, idült gyulladások, gyomor-bél rendszeri gyulladások, fertőzések stb. esetén) érdemes mérlegelni nagy dózisú C-vitamin-infúzió alkalmazását. Ennek javallatai közé tartozik a fertőzéshajlam, minden akut és idült gyulladás, étvágytalanság, csökkenő teljesítőképesség, valamint műtétre való felkészülés, ill. műtét utáni lábadozás.

Azonban a testi és lelki stressz, allergia, szorongás, depresszió, valamint a fizikai és kémiai terhelés (dohányzás, kemoterápia) szintén a javallatok között szerepel. Infúziónként legalább 7,5 g (7500 mg) aszkorbinsavat tartalmazó készítményt kell adagolni. Ezzel a dózissal
kb. 12 órára magas C-vitamin-szintet lehet biztosítani a szervezetben, ami szájon keresztüli adagolással soha nem lenne lehetséges.

Ebben az esetben a C-vitamint nem preventív céllal, hanem terápiaként, tehát gyógykezelésként alkalmazzák. Az alacsony dózisú szájon keresztül történő adagolással ellentétben itt nem kell figyelni az esetleges ellenjavallatokra (pl. vesekő, hemokromatózis), vagy gyógyszerkölcsönhatásokra (pl. alvadásgátlókkal). A kúra összesen 6-10 infúzióból áll, amit heti egy-két infúzió formájában kell adagolni. Ha a páciens nem reagál a kezelésre, illetve idült betegségek esetén havonta egy infúzióval fenntartható a szervezet antioxidáns kapacitása.

Fotó: Adobe Stock