Fokhagymával az érelmeszesedés ellen

A fokhagyma (Al­li­um sa­ti­vum) ge­rez­dek­ből össze­tett hagy­má­ja élő ál­la­pot­ban áll ren­del­ke­zé­sün­kre egész éven át. Ha­tó­a­nya­ga csak fel­da­ra­bo­lás, szét­zú­zás, pré­se­lés so­rán sza­ba­dul fel a nö­vény­ben kép­ző­dő szag­ta­lan al­li­in­ből azál­tal, hogy el­kü­lö­nít­ve, más-más sej­tek­ben kép­ző­dik, mint egy faj­la­gos en­zim, ne­ve al­li­náz. Az al­li­in­nel érint­kez­ve át­ala­kít­ja azt allicin hatóanyaggá. Ez utób­bi jel­lem­ző szagú, il­lé­kony, csí­pős anyag. Az át­ala­kulás csak lang­yos (40-45 fo­kos) víz­ben megy vég­be, akár­csak a töb­bi en­zim, ha­té­kony­sá­gát ma­ga­sabb hő­mér­sék­le­ten elvesz­ti. Ez egy vissza­for­dít­ha­tat­lan fo­lya­mat, te­hát le­hűt­ve a vi­zes fo­lya­dé­kot (sejt­ned­vet) nem nye­ri vissza át­ala­kí­tó ké­pes­sé­gét.

A friss ge­rezd rá­gá­sa köz­ben már a szá­j­üreg­ben fel­sza­ba­dul a sza­gá­ról fe­lis­mer­he­tő allicin, amely ugya­nak­kor rend­sze­rint csí­pős ízű is.

A fokhagyma allicin hatóanyaga csökkenti az összkoleszterin-szintet

Egyéb ér­té­kes ha­tá­sai mel­lett az allicin és ro­kon szer­ke­ze­tű anya­gok ked­ve­ző­en be­fo­lyá­sol­ják a zsír anyag­cse­ré­jét és gá­tol­ják a vér­rö­gök (throm­bus) kép­ző­dé­sét, mert ki­vé­dik a vö­rö­svér­tes­tek össze­csap­zó­dá­sát a szer­ve­ze­ten be­lül (ag­glu­ti­na­tio), és fo­koz­zák a vé­ral­va­dás­ban fon­tos sze­re­pet be­töl­tő fe­hér­jer­ostok (fib­rin) le­bon­tá­sát.

A fokhagyma igen elő­nyös mó­don csök­ken­ti a vér­szérum­ban az össz­ko­lesz­te­rin-szin­tet: fo­koz­za a kór­fo­lya­mat­ra néz­ve elő­nyös HDL ará­nyát az LDL-hez vi­szo­nyít­va (l. elő­ző ré­szek­ben). Csök­ken­ti az oxi­gén-sza­bad­gyö­kök okoz­ta ká­ro­so­dást (l. a 8. és 9. rész­ben). Mi­vel az al­li­in és az allicin kén­tar­tal­mú anya­gok, mes­ter­sé­ge­sen is elő­ál­lí­tot­tak ha­son­ló anya­go­kat, de egyi­kük sem ér­te utol a fokhagyma ha­tá­sait.

A friss fok­hagy­ma na­pi aján­lott adag­ja 2 na­gyobb vagy 3-4 ki­sebb ge­rezd. Össze­zúz­va könnyen el­fo­gyaszt­ha­tó tú­ró­val össze­ke­ver­ve (kö­rö­zött­ként), sajt­tal, ke­fir­rel. Aki a sza­ga miatt nem fo­gyaszt­ja, vá­lo­gat­hat a ké­szít­mé­nyek kö­zött, egy ré­szük szag­ta­lan.

Ké­szít­mé­nye­i­re vo­nat­ko­zó pél­dák: AL­LI­DEX film­ta­blet­ta, AL­LI­TE­RA kap­szu­la (li­get­szé­pe­o­laj­jal tár­sít­va), AN­TIS­KLE­RIN kap­szu­la (tar­tal­maz le­ci­tint és E-vi­ta­mint is). To­váb­bi pél­dák: KWAI dra­zsé, CIR­KU­LIN fok­hagy­ma­gyöngy, DR. KLEIN­SCHROD’S KNO­BLIN N ta­blet­ta (utób­bi sok össze­te­vő­je kö­zött a fokhagyma is sze­re­pel).

Az ola­jos ké­szít­mé­nyek (lágy­zse­la­tin kap­szu­la vagy gyöngy alak­já­ban) úgy ké­szül­nek, hogy a friss ge­rez­de­ket fe­lap­rít­ják, 30 fo­kot meg nem ha­la­dó hő­mér­sék­le­ten meg­szá­rít­ják, majd ola­jos ki­vo­na­tot ké­szí­te­nek.

Ki­vo­nás­ra ma­go­la­jat hasz­nál­nak, me­lyek je­len­tős ré­sze egy­ma­gá­ban – fokhagyma hasz­ná­la­ta nél­kül is – ked­ve­ző­en be­fo­lyá­sol­ja a vér­szérum trig­li­ce­rid (li­pid)-szint­jét. A jó mi­nő­sé­gű ola­jo­kat hi­de­gen pré­se­lik ki a mag­vak­ból. A ho­zam ál­ta­lá­ban 35-40%-os, ami nö­vel­he­tő me­le­gen tör­té­nő pré­se­lés­sel, de a mi­nő­ség ro­vá­sá­ra.

A hidegen préselt növényi olajok védik az érfalak

Az ola­jok trig­li­ce­ri­dek. Mo­le­ku­lá­juk egyik ré­sze a gli­ce­rin (gli­ce­rol), ame­lyen 3 al­ko­ho­los (-OH) cso­port ta­lál­ha­tó. En­nek köz­ve­tí­té­sé­vel ész­ter­kö­tés jön lét­re 3 zsír­sav­lánc­cal. Az emész­tő­rend­szer­ben a li­páz ne­vű en­zim fel­bont­ja az ész­ter­kö­tést és kü­lön ér­té­ke­sí­ti az így fel­sza­ba­dult al­ko­holt, a gli­ce­rint, amely min­dig azo­nos. Az egyes ola­jok kö­zöt­ti kü­lönb­ség a zsír­sa­vak el­té­rő szer­ke­ze­te, il­le­tő­leg élet­ta­ni ha­tá­sa miatt van.

Az élel­me­zés­ben hasz­nált ál­la­ti ere­de­tű zsí­rok össze­té­te­lé­ben te­lí­tett zsír­sa­vak ta­lál­ha­tók, a ha­lo­la­jok ki­vé­te­lé­vel. A te­lí­tet zsír­sa­vak ked­ve­zőt­le­nül be­fo­lyá­sol­ják az ér­fal szer­ke­ze­tét.

A nö­vé­nyi ola­jok több­sé­ge fő­leg te­lí­tet­len zsír­sa­va­kat jut­tat a szer­ve­zet­be, kö­zü­lük olya­no­kat is, ame­lyek ked­ve­ző sze­re­pet töl­te­nek be, mint­egy vé­dik az erek fa­lát. Ami­kor érel­me­sze­se­dés­ről van szó, a ve­rő- vagy ütő­erek­re ut­alunk (aor­ta és ar­té­ri­ák).

A te­lí­tett, job­bá­ra ál­la­ti szer­ve­zet­ben kép­ző­dő zsír­sa­vak ese­té­ben az egyes szé­na­to­mok­at egy-egy egy­sze­rű kö­tés tart­ja össze. Ez­zel szem­ben a te­lí­tet­len zsír­sa­vak szén­lán­cá­ban le­ga­lább egy ket­tős kö­tés van. Ez jel­lem­ző az olaj­bo­gyó hú­sos ré­szé­ből nyert olí­va­o­laj­ra. Más nö­vé­nyek ese­té­ben 2 vagy 3 ket­tős kö­tés ta­lál­ha­tó a zsír­sav­ban, eze­ket ne­ve­zik több­szö­rö­sen te­lí­tet­len zsír­sa­vak­nak, és a ket­tős kö­té­sek száma lény­ege­sen be­fo­lyá­sol­hat­ja sze­re­pü­ket.

A szer­ve­zet­re néz­ve fon­tos ola­jo­kat ér­té­ke­sí­tik ét­olaj­ként. A sü­té­sen kí­vül aján­la­tos hasz­ná­la­tuk – kis mennyi­ség­ben – hi­de­gen is, pél­dá­ul sa­lá­ták ön­te­té­nek elő­ál­lí­tá­sa­kor, ma­jo­néz ké­szí­té­sé­nél.

A kukorica- (Zea mays) csí­ra­olaj, az olívaolaj mel­lett könnyeb­ben hoz­zá­fér­he­tő. Eb­be a cso­port­ba tar­to­zik a sáfrányos szeklice (Cart­ha­mus tinc­to­ria) ka­sza­to­la­ja is. Ezek­kel szem­ben gyógy­szer­ként ada­gol­ják a kerti borágó (Bo­ra­go of­fi­ci­na­lis) mag­o­la­ját, va­la­mint a ligetszépe (Oe­not­he­ra bi­en­nis) ma­go­la­ját, ame­lyet E-vi­ta­min­nal tár­sít­va is for­gal­maz­nak (EPO­VIT kap­szu­la).

A bor­gaz­dál­ko­dás egyik mel­lék­ter­mé­ke a szőlő- (Vi­tis vi­ni­fe­ra) mag. Gaz­da­sá­gi szem­pont­ból bi­zo­nyos fo­kig ha­son­ló a hely­zet a tök (Cu­cur­bi­ta pe­po) ma­go­la­já­nál is. Min­de­gyik olaj ese­té­ben gyó­gyá­sza­ti szem­pont­ból elő­tér­be he­lyez­zük az össze­té­te­lét és ez­zel kap­cso­lat­ban a szer­ve­zet­re gya­ko­rolt ha­tást. Pél­da er­re ép­pen a tök­ma­golaj, más jel­le­gű ter­ápi­ás al­kal­ma­zá­sa miatt (PE­PO­NEN kap­szu­la).

Ná­lunk a leg­na­gyobb mennyi­ség­ben ter­melt a napraforgóolaj, ame­lyet ét­olaj­ként és ola­jos ki­vo­na­tok elő­ál­lí­tá­sá­ra hasz­nál­nak. A Föld­kö­zi-ten­ger tér­sé­gé­ben a leg­töb­bet hasz­nált olí­va­olaj je­len­tő­ség­re még vissza­tér­ünk.

Az érel­me­sze­se­dés­sel szo­ro­san össze­füg­gő új sor­oza­tunk­ban a ma­gas vér­nyo­más be­teg­sé­get is­mer­tet­jük.

Fotó: Adobe Stock