A rossz harapás következményei

Szorítsd össze a fogaidat, és nyomás! Sajnos túl sok ember a buzdító szavak nélkül is szükségtelenül erősen zárja állkapcsát. Igaz, legtöbbször észrevétlenül, pl. alvás vagy vezetés, erős koncentrálás közben. Ha a harapás rossz, tehát a felső és alsó állkapocs nem megfelelően helyezkedik el egymás felett, bizony súlyos következményekkel számolhatunk, melyek nem csupán a fogakra, hanem magára az állkapocsra is kiterjednek. Tartós helytelen terhelés esetén az állkapocs egyszer csak elkezd kattogni, csikorogni, sőt be is gyulladhat. A legrosszabb esetben, évek múltán porckárosodás, kopás (artrózis) is kialakulhat, mely állandó fájdalmat okoz.

És ez még nem minden. Gyakran olyan panaszok is jelentkeznek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy azokat az állkapocs megbetegedése okozza. Lábfájás, fülproblémák, az egyik láb rövidebb lesz, mint a másik – csak hogy néhányat említsünk a lehetséges következmények közül. A problémát, amelynek oka az állkapocsban keresendő, a szakemberek cranio-mandibuláris diszfunkciónak (CMD) nevezik. Mivel a fej, a nyak és a rágóizomzat a gerincoszloppal van összeköttetésben, a következmények az egész testre kihatnak. A páciensek a fájdalmakkal a legtöbb esetben nem tudnak mit kezdeni, és egyik orvostól a másikhoz mennek.

Klasszikus példa erre a migrénes betegek esete. Szakemberek szerint, ha a krónikus fejfájás a szem mögötti tartományban lép fel, akkor az ok a legtöbb esetben az állkapocs funkcionális problémájában rejlik.

Az állkapocs problémái a következő tünetekhez vezethetnek

A népesség mintegy 70%-ánál tapasztalható valamilyen CMD-re utaló tünet. Éppen ezért egy gyakori fejfájásról szóló lelet már önmagában is igazolja a fogászati CMD-diagnosztika elvégzésének szükségességét. Vannak olyan tünetek, amelyek egyértelműen CMD-re utalnak. A leggyakrabban előfordulók a fogcsikorgatás, amely erős fogkopáshoz vezet, a feszült, csomós rágóizomzat, a kopogós állkapocs, a szájkitátási nehézségek. Még olyanoknál is előfordulhat a CMD, akik látszólag tökéletes fogsorral rendelkeznek. Az ok ugyanis gyakran a helytelen állkapocstartás. Ennek lehetnek örökletes okai, de a fogazat változásai is kiválthatják – pl. egy túl magasan elhelyezkedő korona, vándorfogak, felnőttkorban kialakult foghézag vagy foghiány. A pszichés eredetű stressz szintén fogcsikorgatáshoz vezet, és fokozza a panaszokat.

A CMD-terápia meglehetősen bonyolult, hosszan tartó és költséges. Általános kezelés nincs. Minden egyes pácienst testre szabott kezelésben kell részesíteni. Ez lehet operáció, tartós fogorvosi kezelés, melynek keretében új koronákat helyeznek be, s ezzel biztosítják az optimális harapást, valamint az alsó állkapocs megfelelő elhelyezkedését. Vagy ún. állkapocs-ortopédiai kezelést alkalmaznak, ez esetben a beteg 1-2 évig beépített kapcsot hord. Egyszerűbb esetekben az ún. sínterápia is segíthet. A sínt, amely az állkapocs kiegyenesítésére szolszolgál, a legtöbb esetben napközben is hordani kell. Olykor a manuális terápia a kezelés kiegészítéseként alkalmazható.

Fo­gak szá­mok­ban ki­fe­jez­ve

•    Azok­ ese­té­ben, akik fo­gai­kat csi­kor­gat­ják, a fog­sor­nak akár 300 kg nyo­mást kell ki­bír­ni­uk.
•    Kb. 1500-szor nye­lünk na­pon­ta. Min­den egyes eset­ben, még ha eny­hén is, de aka­ra­tun­kon kí­vül össze­szo­rít­juk fo­ga­in­kat.
•    Min­den má­so­dik ba­ba csi­kor­gat­ja a fo­gait. Nor­má­lis eset­ben 10 hó­na­pos kor­ban kez­dŒ­dik a fog­csi­kor­ga­tás.
•    A né­pes­ség mint­egy 70%-a küzd áll­ka­pocs­pro­blé­mák­kal.