Biológiai fogászat – Szájüregi akupunktúra
A mikroszisztémák közös lényege: az egésztest vetülése – térképszerűen – egy adott területre, vagyis a makroszisztéma tükröződése a mikrorendszerben, az egymásra való hatás törvényszerűségeinek engedélyezésével.
A fogak és a szervezet kölcsönös kapcsolatai
Voll és Kramer mutatták ki, hogy kölcsönös kapcsolat van a fogak és bizonyos szervek között. Bioelektromos mérési módszerek segítségével, az ún. Voll-féle elektroakupunktúrával (EAV) bebizonyosodott, hogy a fogak fúrásának és csiszolásának hatására a bőr meghatározott akupunktúrás pontjain mérhető és statisztikailag jelentős változások lépnek fel a bőr elektromos potenciáljában. Ezeket a változásokat rendszeresen és szabályszerűen meg lehetett figyelni. Ez tette lehetővé, hogy az egyes fogak és az akupunktúrás pontok viszonyát feltérképezzék. Így vált ismertté, hogy az adott fogak adott szervhez (illetve meridiánhoz) tartoznak, és fordítva, a belső szerveknek is kapcsolatuk van a fogakkal. Az egyes belső szervi betegségeknél a fogágyban körülírt gyulladásos vagy degeneratív folyamatok lépnek fel. A fogak, azok nyálkahártyája és környező tartószövetei funkcionális egységet képeznek, ez az odonton.
Az odonton energetikai egység és így energetikai mikroszisztéma, melynek ionizációs változásait – az áramerősséget, a mikrofeszültséget, az ellenállást – mérni és szabályozni lehet. Erre alkalmas készülékek a Voll és Pitterling típusú diagnosztikus berendezések.
A szájüregi akupuntúrának az a megfigyelés az alapja, hogy a különböző betegségek és működési zavarok következtében a szájüregi nyálkahártyán szabályszerűen meghatározott, körülírt területeken nyomásérzékeny pontok jelennek meg. Célzott kezeléssel az ilyen területek nyomásérzékenységét és a távolabb fekvő szerv funkcionális zavarait meg lehet szüntetni. Ez két új szempontot jelent a gyógykezelésben:
1. A szájüregi nyálkahártya egyes területeinek érzékenysége, illetve folyamatai diagnosztikus értékűek.
2. Szájüregi pontokon keresztül egésztest-akupunktúrát, illetve meridiánbefolyásolást lehet végezni.
A megfelelő helyre adott injekció (mezoterápia), illetve lézerakupunktúra egyaránt terápiás hatású. A működési körök funkcionális zavarait nemcsak az jellemzi, hogy az odatartozó nyálkahártya-területek nyomásérzékenyek, hanem azt is látjuk, hogy az egyes fogaknál ínygyulladások, ínysorvadások, fogmedergyulladások állnak fenn, melyek az adott működési körben fennálló funkcionális gyengeségre utalnak. Természetesen ez esetben nem a szuvasodás miatti fogfolyamatokról beszélünk.
A szájüreg-akupunktúra felfedezése
Két német orvos, R. Voll és G. Kramer fedezték fel, hogy a szájüregben ugyanúgy reprezentálva van az egész szervezet, mint a fül, az orr, a kéz és a láb esetében. Megállapították az egyes fogakat körülvevő területek – az ún. parodontalis szövetek – és az egyes belső szervek kapcsolatát. Dr. J. Gleditsch felfedezte az 1960-es évek végén, hogy ezek a területek nemcsak funkcionális egységek, hanem inger hatására aktiválódó akupunktúrás pontokat is tartalmaznak.
Több mint 4000 betegen 10 éven át folytatott kísérletsorozat eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a speciális szájüregi pontokba adott injekciókkal gyors gyógyulást lehetett elérni igen egyszerűen. Mivel J. Gleditsch fül-orr-gégész, elsősorban az arcüreggyulladások, mandulagyulladások, idegfájdalmak, középfülgyulladások, fejfájások kezelésével foglalkozott, melyek folyamodványaképpen nemcsak az fül-orr-gége szakterület betegségei gyógyultak, hanem más régebbi – a betegek által nem is említett – tünetek is megoldódtak; pl. évek óta fennálló emésztési problémák, székrekedés, gyomorproblémák, váll-csípő-térd panaszok, pszichés kórképek stb.
A kezelések eredménye
A kezelések eredményeként megállapította, hogy ugyanazoknak a szájüregi pontoknak szignifikáns gyakorisággal azonos a reakciója a távoli szerveken és szervrendszereken is. Összeállította az egyes fogak, fogcsoportok szervrendszeri kapcsolatait, és rámutatott az őrlőfogak mögötti vetületi terület kezelési lehetőségeire.
A hagyományos kínai orvosi gondolkodásban az energia – qi (csi) – meridiánokon, csatornákon, útvonalakon halad egy hálózatot képezve. Ennek a hálózatnak a feladata az összeköttetés létrehozása, fenntartása, a kapcsolat, a működtetés a szervek, a szervrendszerek, a külső és a belső környezet között. Az energia, a csi az, ami az egész testben kering, szabályozza a vér működését, a táplálék felvételét, a szervezet védelmét. Az energia a vezetékeken keresztül áramlik, és amennyiben külső vagy belső hatásra a keringésben fennakadás vagy zavar támad, akkor kóros hiány, többlet mutatkozik nemcsak a vezetékkel kapcsolatos belső szervben, hanem az egész szervezet egyensúlyi rendszerében, és kialakul a betegség.
Ha valamelyik szerv működésében hiányállapot lép fel, erősítésre, ha pedig túlműködés, a többlet csökkentésére, csillapításra van szükség, így áll helyre az egyensúly.
Az akupunktúrás pontok nyomásérzékenysége, tapinthatósága a pont ingerelt, irritált állapotában egyes kórképeknél a gyakorló akupunktőr számára nyilvánvaló. Weihe német orvos akupunktúrás alapismeretek nélkül figyelt fel több mint 100 évvel ezelőtt erre a konzekvens pontérzékenységre. Ahogy érvényes az, hogy fokozott nyomásérzékenység található az egyes testakupunktúra-pontokon, ugyanez érvényes a nyálkahártyapontokra. A nyálkahártyapontoknak azonban sokkal finomabb a hisztológiai felépítése, nagyobb az érzékenysége és a reakcióképessége. A bőr akupunktúrás pontjait tapintással csak akkor lokalizálhatjuk, ha azok extrém módon irritáltak, vagy ha a terapeutának kifejezetten jó a tapintó érzéke.
A szájnyálkahártyapontokat sokkal könnyebb tapintani, mert ezek irritáltsága a fokozott nyomásérzékenységben és fájdalmasságban nyilvánul meg. A fokozott nyomási fájdalmat, vagy spontán fájdalmasságot főleg az akut és a krónikus arcüreggyulladásoknál lehet megfigyelni. Az akut stádiumban nagyon sok beteg panaszkodik arról, hogy a felső állkapcsának a moláris területén érez fájdalmat, és épp ezért a fogorvost keresi fel.
A szájüregi akupunktúra lapjai
A szájüreg akupunktúrájának az a megfigyelés az alapja, hogy a különböző betegségek és működési zavarok következtében a szájüregi nyálkahártyán nyomásérzékeny pontok jelennek meg, és amikor injekciós vagy lézeres kezeléssel ezeknek a területeknek a nyomásérzékenységét kioltjuk, a helyi vagy távoli funkciózavar is megszűnik.
A szájüregi akupunktúrás rendszer képezi az alapját, illetve részegységét a Voll-féle diagnosztikának, a biológiai fogorvoslásnak, a Huneke-féle neurálterápiának, az elektroakupunktúrának stb. Komplett diagnosztikus és terápiás rendszer, mely önálló és kiegészítő diagnózisnak és terápiának is alkalmazható. Hozzájárul, hogy a beteget mint funkcionális egységet szemléljük, és a különböző orvosi szakmák eddig egymástól viszonylag szeparáltan működő területeit közelítse egymáshoz.
Mind a négy szájüregi quadrásba mind az öt funkciós kör kivetül, mégpedig azonos oldalra, illetve a páratlan szervek két oldalra. Minden áll-csont-quadránsban öt olyan fogcsoport van, melyek jellemző kölcsönhatást mutatnak: metszők, szemfogak, kisőrlők, őrlők és bölcsességfogak. Ez az öt fogcsoport kölcsönös kapcsolatban áll a szervekkel és a test bizonyos területeivel. A fogak ily módon kapcsolatban vannak egy-egy nagyobb belső szervvel, egy-egy üreges szervvel, koponya-melléküregekkel, testrészekkel, csigolyaszegmentekkel, testfelületvetületekkel és érzékszervekkel.

Ugyanazon fogcsoportoknak és a nekik megfelelő szájüregi akupunktúrapontoknak az egyes szervekkel és a testterületekkel meglévő kapcsolatai képezik a funkcionális kapcsolási rendszert. Egyes esetekben a funkciós körökhöz nagyon különböző szervek és működések kapcsolódnak, és ez a kapcsolat első látásra önkényesnek tűnik. Ez azonban megegyezik a hagyományos kínai akupunktúra öt elem tanán alapuló belgyógyászati diagnosztikájával. Az öt elemet egy-egy belső fő szerv reprezentálja: szív (szívburok), lép/hasnyálmirigy, tüdő, vese, máj, és ezekhez az ún. jin szervekhez egy meghatározott jang szerv kapcsolódik: vékonybél, gyomor, vastagbél, hólyag, epehólyag.
Ez a páros összekapcsolás az alapja a jin és jang meridiánok kapcsolatának:
szív – vékonybél
lép/hasnyálmirigy – gyomor
tüdő – vastagbél
vese – hólyag
máj – epehólyag
A működési körök a szervezet önszabályozó, stabilizáló és regeneráló szervrendszerei, specifikus, kommunikációs, energetikai kapcsolatok, melyeknek a szájüregi pontok szabályozókapcsolatot létesítő egységei.
Foto: Adobe Stock