Depresszió és a hozzátartozók

Ne próbáljunk egyedül boldogulni!

A depressziós beteg személyisége drasztikusan megváltozik. Ezek a változások súlyosabbak a banális hangulatingadozásoknál. Ha az öröm hiánya kiterjed az élet valamennyi területére, a beteg nem képes megbirkózni a hétköznapjaival vagy makacs alvás- és étvágyzavarok lépnek fel, a hozzátartozónak reagálnia kell. A legfontosabb lépés, hogy tanácsolja, a beteg forduljon orvoshoz. Ugyanis a depresszió mégoly nagy szeretettel, jó szándékkal és a hozzátartozó teljes erőbevetésével nem küzdhető le. A depresszióval való bánásmóddal kapcsolatos leggyakoribb hiba, hogy alábecsülik a betegséget.

Tartózkodjunk az üres frázisoktól

Aki hozzátartozóként alábecsüli a betegséget, gyakran jó szándékú, de haszontalan, sőt olykor káros tanácsokat osztogat:

– Mindenkinek van néha rossz hangulata.

– Fel a fejjel, nincs is olyan nagy baj.

– Ki kellene venned egy kis szabadságot.

– De hiszen semmi bajod nincs!

– Szedd össze magad!

– Szükséged van valamire, ami eltereli a figyelmedet.

Az ilyen tanácsok úgysem érik el a beteget. Aki depressziós, annak nem szabadságra vagy üdülésre, hanem kezelésre van szüksége.

Tájékozódjon

A depresszióval kapcsolatos tudás, információ megvéd a téves elvárásoktól. Meg kell érteni a következőket:

– az agresszivitás és a visszautasítás a betegség része, és nem a szeretethiány kifejezése,

– a depresszió gyógyítható,

– a beteg a sikeres terápia után ugyanolyan lesz, mint a betegség előtt.

Motiválja a beteget

Valódi segítség, ha a beteg mellett marad, támogatja őt feladatai elvégzésében, ha ő már nem képes ezekre. A hozzátartozó figyeljen rá, hogy a páciens rendszeresen szedje be a gyógyszereit és járjon el minden terápiára. Ne noszogassa, hanem motiválja.

Fogadja el saját érzéseit

Előfordul, hogy a hozzátartozón is harag, bosszúság vagy frusztráció lesz úrrá. Ahhoz, hogy segíthessen, meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy most ilyenek az érzései. De ne okolja a beteget mindezért. Ossza meg gondjait barátaival. 

Esetleg keressen önsegítő csoportot, ahol sorstársaival találkozhat – itt sok hasznos tanácsot és megértést kaphat.

Ne várjon el túl sokat a betegtől

Ha a beteggel beszélget, nem kell tabutémaként kezelni a depressziót, de ne is várjon el tőle semmi olyat, amire ő pillanatnyilag nem képes. Ezzel szükségtelen csalódástól kímélheti meg önmagát és a beteget egyaránt. Saját igényeit ne akarja „bevasalni” a betegen. Ez az intimitásra is vonatkozik. A szexualitás a depresszió idején átmenetileg nem létezik.

Beszéljen a gyermekeivel

Magyarázza el a gyerekeknek, hogy partnere beteg, és ezért egy ideig nem képes ugyanolyan sok figyelmet fordítani rájuk, mint korábban. Azt is mondja el nekik, hogy a betegség átmeneti. Utána az édesanyjuk/édesapjuk ugyanolyan lesz, mint korábban. Amennyiben teheti, vegye át partnere szülői teendőit, például a játszás vagy a házi feladatok ellenőrzése terén. De tisztázza a gyerekekkel azt is, hogy ön nem képes teljes mértékben, mindenben és mindig helyettesíteni a beteg szülőt. Hívja meg a gyerekek barátait, vagy kérjen segítséget a nagyszülőktől.

Az öngyilkossági fenyegetést mindig vegye komolyan

A legtöbb hozzátartozó pánikszerűen reagál, ha a beteg öngyilkossággal fenyegetőzik. Alapszabály ilyen esetekben: vegye komolyan a fenyegetést és cselekedjen! Az öngyilkossági kísérlet nem a szabad akarat kifejeződése, hanem a depresszió által eltorzult észlelésé. Ragaszkodjon ahhoz, hogy forduljanak orvoshoz. Az első hely, ahova fordulhat, a háziorvos vagy pszichiáter szakorvos. Ha a beteg nem akarja, hogy segítsenek neki, ne riadjon vissza a drasztikus megoldásoktól sem, például attól, hogy a rendőrséget hívja segítségül.