Hogyan kerülhetjük el a trombózist és a tüdőembóliát?

Mivel kevesebb nyomásnak vannak kitéve, a visszerek nem olyan rugalmasak és izmosak, mint az artériák, sokkal inkább passzív rendszerként működnek. A visszerekben található billentyűk megakadályozzák a vér visszafelé folyását, és lehetővé teszik, hogy a vénát körülölelő izmok mozgás közben a szív felé pumpálják a vért.

Ha azonban rendkívüli mértékű nyomás lép fel – például kötőszöveti gyengeség, hőség, hosszú állás vagy ülés következtében –, azt a vénák hamar megszenvedik: kitágulnak, a billentyűk nem zárnak megfelelően, a bennük található vér feltorlódik. Ez ugyan nem veszélyezteti a vérkeringést, mivel még mindig elegendő vér jut a vénákból a szívhez, azonban az érintett területek – ez szinte mindig a láb – megdagadnak, fájdalmassá válnak vagy zsibbadnak. A felületi vénák károsodás esetén visszérként láthatóak a bőr alatt.

Nyomás alatt a visszerek akár egyetlen nap alatt is fájdalmasan begyulladhatnak, vagy trombózis alakulhat ki bennük. Ha a vér pang az erekben, vagy a nem kellően működő billentyűk miatt felkavarodik, gyakran alakulnak ki rögök. Ezek a felületi visszerek esetében gyulladást vagy hálószerű érelváltozásokat, úgynevezett seprűvénákat okoznak. A láb mélyén nem láthatóak, viszont  életveszélyesek. Ha itt elszabadul egy vérrög, akkor az elindul a visszéren és a szív jobb oldalán keresztül a tüdő felé. Mivel itt az erek szerteágaznak, a rög előbb-utóbb megragad valahol, és megakadályozza a mögötte található tüdőszövet vérellátását. Így a zavaró vérrögből életveszélyes tüdőembólia alakul ki, ami nemritkán szív- vagy tüdőelégtelenséget okoz. Egészséges visszerekkel tehát nemcsak a láb fájdalmát vagy elnehezülését kerülhetjük el, hanem komoly betegségeket is.

A következő szabályokkal óvhatjuk meg visszereink egészségét:

• Kerüljük a hosszú ideig (2 óránál tovább tartó) állást és ülést.
• Mozogjunk rendszeresen, a legjobbak az állóképességet fejlesztő sportok, a kerékpározás, az izomtréning és a gimnasztika.
• A munkahelyünkön vagy utazás közben vegyük le a cipőnket, és mozgassuk a lábunkat, például körözzünk a lábfejünkkel, álljunk lábujjhegyre, felváltva feszítsük meg, majd lazítsuk el a lábszár izmait.
• Igyunk meg naponta legalább 1,5 liter vizet.
• Naponta kevesebb, mint 4 gramm sót fogyasszunk, együnk kevés készételt, ne sózzuk meg az ételeket utólag.
• Műveljünk változatos tevékenységeket különböző pozíciókban, gyalogoljunk sokat.
• Hordjunk kényelmes, lapos talpú cipőket, ne viseljünk szoros ruhákat.
• Naponta kétszer-háromszor alkalmazzunk Kneippféle leöntést, például a tussal 1-2 percig eresszünk hideg vizet a lábára, a szívtől távoli irányból kezdve (csak meleg bőrön végezzük!).
• Hosszú távú ülés, állás vagy fekvés során hordjunk kompressziós harisnyát, ha rizikófaktorok állnak fenn, akkor mindig.
• Végezzünk rendszeresen láb- és lábfejmasszázst (trombózis esetén ne!)
• Rendszeresen ússzunk, a víznyomás segíti a vénák munkáját.
• Gyakorta polcoljuk fel a lábunkat, a munkahelyünkön is, éjjel esetleg vénapárna segítségével.
• Dolgoztassuk meg a lábszár-pumpát: álljunk csípőszélességű terpeszben, és felváltva hintázzunk előre-hátra, hol a lábujjainkra, hol a sarkunkra nehezedve.

Amikor a sarkunkon állunk, hajlítsuk be a lábujjainkat. A gyakorlat végeztével masszírozzuk meg a lábunkat, alulról a szív irányába haladva.

• Hosszú utakon (ha 12 óránál többet ülünk) gondoskodjon a trombózis-megelőzésről, műtétek után kompressziós harisnyával, esetleg heparin-injekcióval.

A trombózis orvosi kezelésre szorul, a vérrögöt fel kell oldani vagy műtétileg el kell távolítani, érszűkület esetén bypass-műtétre lehet szükség.