Az ingadozó vérnyomás demenciához vezethet

Fizikai terhelés, erőlködés és izgalom hatására szívünk szaporábban ver, a vérnyomás emelkedik. Mindez teljesen normális, egészséges reakció. Vérnyomásunk a nap folyamán természetes ritmust követve ingadozik. A reggeli órákban (8‒9 óra) és késő délután (16‒18 óra) a legmagasabb, éjjel pedig a legalacsonyabb.

A tapasztalat azonban gyakran rácáfol erre az elméletre. Vannak emberek, akiknek vérnyomása éppen éjjel szökik magasba. Másoknál pedig rendre az orvos mér magas értékeket, míg az otthoni mérések eredménye normális. Ezt az utóbbi jelenséget „fehér köpeny hipertóniának” is nevezik, és azt a tényt támasztja alá, hogy az orvos által mért vérnyomás messze nem a valós helyzetet tükrözi, csakúgy, mint a nap nap után azonos időpontban mért érték sem. Még a 24 órás mérésekkel sem mindenkinél lehet tetten érni a veszélyesen magas, kiugró értékeket.

A normális vérnyomás felső határa a jelenlegi megegyezés szerint 139/89 Hgmm, bár az utóbbi időkben egyre több kutató az értékhatár módosítását követeli. Az átmeneti és kisebb mértékű kiugrásokat nem szükséges azonnal gyógyszeresen kezelni. Állandóan visszatérő, 160/90 Hgmm feletti értékek esetében viszont – mindegy, hogy az értékek szünet nélkül magasak, vagy a kiugrások csak rendszeresen visszatérnek – mindenképpen cselekedni kell. Ugyanakkor az alacsony vérnyomás, orvosi nevén hipotónia (100 alatti „felső” érték) is szédülést, levertséget, fáradtságot okozhat. Az alacsony vérnyomáshoz hozzászokott emberek azonban jó közérzetnek örvendenek, és nem igényelnek semmilyen gyógykezelést.

Ingadozó vérnyomás értékek

Ha azonban a vérnyomásmérés rendre erősen ingadozó értékeket mutat, feltétlenül ki kell deríteni a kiváltó okot. Ez lehet a vegetatív idegrendszer működészavara, a hormonrendszer betegsége (pl. mellékvese-daganat vagy pajzsmirigybetegség), esetleg szervi szívbetegség. Megemlítendő a dohányzás és a kelleténél magasabb sófogyasztás, mint lehetséges kóroki tényező. Egy felnőtt napi javasolt konyhasóadagja 5 gramm, ehelyett a nyugati félteke lakosságának átlagos konyhasófogyasztása 6‒30 g/nap, főként készételek, élelmiszeripari termékek formájában. Természetesen a túl kevés só is ártalmas: napi 2,5 grammnál alacsonyabb bevitel szédülést, zavartságot válthat ki, a szélsőséges sóhiány pedig halált okoz.

Egyesek szerint a kávé is megemeli a vérnyomást, de rendszeres, legfeljebb napi 3 csészényi kávéfogyasztás nem okoz tartós vérnyomás-emelkedést. Férfiaknál a rendszeres napi 20 grammot, nőknél napi 10 grammot meghaladó alkoholfogyasztás szintén vérnyomás-emelkedést okoz. Tájékozódásul: 2,5 dl bor 20 g tiszta alkoholt tartalmaz. Egy japán kutatás szerint a demencia és a vérnyomás-ingadozás között szoros kapcsolat figyelhető meg. A szerzők azonban nem tudták megállapítani, valójában mi az ok, és mi az okozat: a demencia okozza-e a vérnyomás-ingadozást, vagy az ingadozó vérnyomás vezet idővel demenciához? Utóbbi valószínűbbnek tűnik, mivel ingadozás esetén a nap folyamán rengeteg, fel nem fedezett, kiugróan magas értékkel lehet számolni. Ezek a csúcsértékek pedig kedveznek a mikroszkopikus méretű agyvérzések kialakulásának, ami magyarázatot adhat a demencia kialakulására. Ezt látszik alátámasztani számos más kutatás eredménye, miszerint a kezeletlen ingadozó vérnyomásban szenvedők körében gyakoribb a szív-érrendszeri elhalálozás, illetve összességében magasabb a halálozási ráta.

Az ingadozó vérnyomás diagnózisának legfontosabb eleme az otthoni mérés

Hogyan fedezhetjük fel, hogy vérnyomásunk ingadozik-e? Úgy, hogy rendszeresen mérjük – ha kell, akár heteken át. Például reggel, dében és délután rendszeresen, de olykor szúrópróbaszerűen más időpontban, pl. éjjel is. Az eredmény néha meglepő, hiszen olyan időpontokban is magas lehet vérnyomásunk, amikor egyáltalán nem számítunk rá. Sok páciensnél megfigyelhető, hogy a vérnyomás-ingadozás a később jelentkező magas vérnyomás (hipertónia) „előszobája”, azaz bevezető fázisa. Éppen ezért komolyan kell venni a jelenséget.

Kérdés, hogyan kezeljük az ingadozó vérnyomást. A vérnyomáscsökkentők alkalmi szedése – tehát csak akut értékemelkedés esetén – semmiképp nem javasolt. A kardiológusok és belgyógyászok állandó gyógyszerszedést javasolnak, az esetleges kiugrások esetén a dózis átmeneti növelését írják elő.

A hivatalos orvosi protokoll az alábbi sémát alkalmazza:

• 1. fokozat: ACE-gátlók vagy AT1-blokkolók.
• 2. fokozat: kiegészítés kalcium-antagonistákkal.
• 3. fokozat: további kiegészítés vízhajtókkal.

Noha a béta-blokkolók már nem állnak első helyen a magas vérnyomás (hipertónia) kezelésében (inkább szívelégtelenséget és ritmuszavart kezelnek vele), a stressz okozta vérnyomás-emelkedés kezelésében van létjogosultságuk.

Erősítő, kiegyenlítő hatású gyógynövény: galagonya

A természetgyógyászat általános kardiológiai hatású gyógynövénye a galagonya, amely alacsony, magas és ingadozó vérnyomás esetén is kiválóan alkalmazható. Szíverősítő tulajdonságai révén nem engedi nagyon alacsony értékre zuhanni a vérnyomást, másfelől enyhe béta-blokkoló hatása révén vérnyomáscsökkentő hatása is van. Sokféle kivonata kapható Magyarországon.

A galagonyakészítmények jól kombinálhatók szintetikus gyógyszerekkel. Kúraszerű alkalmazásuk kifejezetten javasolt, megakadályozandó a hirtelen nagyfokú vérnyomásesést. Enyhe, nyugtató, vérnyomást szabályzó hatású készítmény a Homviotensin nevű komplex homeopátiás orvosság, amely rauwolfiát, galagonyát, fehér fagyöngyöt és kaktuszt tartalmaz. A Rauwolfia D4 homeopátiás szer önmagában is alkalmazható, de depresszió, depreszszióhajlam és krónikus orrmelléküreg-gyulladás esetén szigorúan ellenjavallt.

Az ösztrogén és gesztagén hormonok szintjének eltolódása miatt kialakult vérnyomás-ingadozás szintén kezelhető a hormonális egyensúly kezelése révén (lásd korábbi cikkeinket a témában).

Vízkúrák: serkentő és kiegyenlítő hatású kezelések

A rendszeres sportolás vegetatív idegrendszert kiegyensúlyozó, harmonizáló hatása révén kifejezetten pozitív hatású és alkalmas az ingadozó vérnyomás kezelésére. A sporttevékenység alatt a vérnyomás megemelkedik, de később a kiinduló érték alá csökken. Napi 30 perc, azaz heti 2,5-3,5 óra rendszeres sportolás már kifejezetten hatásos. Bizonyítottan vérnyomáscsökkentő és érrendszert karbantartó hatású a finn szauna.

Jelentős vérnyomás-ingadozás esetén azonban kerülni kell a hideg vizes medencében történő alámerülést, mert annak vagotóniás hatása veszélyes vérnyomáseséssel és a keringés összeomlásával fenyeget. Ehelyett elégedjünk meg a lábak hideg zuhanyozásával, ami elősegíti a vér felfelé áramlását az alsó végtagból a szív felé. A Kneipp- és Priessnitz-féle balneoterápiás kezelések mára sajnos jórészt feledésbe merültek, pedig keringést és anyagcserét serkentő, aktiváló és vegetatív idegrendszert harmonizáló hatásuk rendkívül hasznos.

Ellenőriztessük magnézium- és D-vitamin-szintünket!

Magas és ingadozó vérnyomás esetén nagyon hasznos lehet magnézium szedése. A vérben mért magnéziumszint nem megbízható (még a teljes vérből mért szint sem), mert a szervezetben lévő magnéziummennyiség kétharmadát a csontok tárolják. Ehelyett inkább a klinikai tünetek alapján kell eldönteni, szükség van-e magnéziumpótlásra. A javasolt dózis 400‒1000 mg magnézium-orotát vagy magnézium-citrát formájában.

A magnézium-túladagolás híg székletet vagy hasmenést okoz – ebben az esetben csökkenteni kell a dózist. A magnézium tehermentesíti a szívet és az érrendszert. Alacsony vérnyomás esetén azonban óvatosan kell bánni vele: célszerű pl. az esti lefekvés előtt beszedni. A magnézium mellett feltétlenül biztosítani kell a megfelelő D-vitamin-szintet is, mivel a magnézium és a D-vitamin kölcsönösen erősítik egymás hatását. Egyes szakértők emellett káliumot, Q10-et és taurint is javasolnak. Utóbbi egy amino-szulfonsav, tehát egyfajta segédaminosav. Javasolt napi dózisa 600 mg.

Amit a vérnyomás méréséről tudni érdemes

A könnyen kezelhetőnek tartott csukló-vérnyomásmérők pontatlannak számítanak. Ami azt illeti, minden vérnyomásmérő pontatlan, de ezt az alapvető hibát rendszeres méréssel lehet ellensúlyozni. A pontosabb, felkarra helyezhető műszerekkel más gond van, túlsúly és nagy karkörfogat esetén gyakran tévesen magas, tehát a valóságosnál magasabb értéket mutatnak. A gyanúsan magas értékeket mindig ellenőrizni, a mérést ismételni kell.

A jobb és bal oldalon mért értékek között általában 20 Hgmm különbség van. E jelenségre egyelőre nem létezik elfogadható tudományos magyarázat. Ha ugyanazon a karon mindig magas értéket mérünk, ezt kell mértékadónak tekintenünk, és ettől kezdve mindig ezen az oldalon kell vérnyomást mérni. A jobb és bal oldal között állandóan jelentkező kb. 20 Hgmm különbség az alacsonyabb értékű oldalon kialakult érszűkületre utal.

Szisztolé és diasztolé? első és második érték

A vérnyomást két értékkel határozzuk meg, pl. 120/70 Hgmm. A Hgmm a vérnyomás mértékegysége, jelentése: higanymilliméter, az a nyomás, amely a higanyoszlop szintjét egységnyi mértékben képes megemelni. Az első az ún. szisztolés érték, az a nyomás, amely akkor keletkezik, amikor a szívizmok összehúzódnak, és teljes erővel préselik a vért az artériákba.

A második, a / jel utáni értéket diasztolés értéknek hívjuk, amely két szívverés közötti, nyugalmi vérnyomásról tájékoztat. Ilyenkor a szívizmok elernyednek, a szív egy pillanatra megpihen, és megtelik vérrel. Ez az érték mindig alacsonyabb, mint az első, szisztolés érték.

Fotó: Adobe Stock