Nemeskőgyógyászat: Borostyán
A borostyán tulajdonképpen nem is valódi „kő”, hiszen nem ásványi eredetű. Mégis a drágakövek közé sorolják már ősidők óta. Több mint 10 000 éves kőkorszaki leletek alapján tudjuk, hogy ez a megkövült gyanta mindig nagy becsben állt.
Pontos definíció szerint a borostyán megkövült gyanta, kora több millió esztendő. Már a dinoszauruszokat megelőző földtörténeti korszakban, a jurában (kb. 136-190 millió évvel ezelőtt) is létezett. A legtöbb azonban egy későbbi korban, az őshüllők után következő harmadkorban keletkezett. Ezek a kövek a Baltikumból származnak és 40-50 millió évesek, a Karib-térségben talált kövek kb. 18 millió esztendősek. Eredetileg mocsaras helyeken élő fák gyantájaként kezdték „pályafutásukat”. Ezek a fák elsüllyedtek a mocsárban és később rájuk rakódott egy kőzetréteg. Eközben a gyanta fokozatosan kiszáradt, a benne található szénhidrogének pedig lassanként nagyobb molekulaláncokká kapcsolódtak össze (polimerizáció). Így képződött az egyre szilárdabb, de könnyű kő. A leggazdagabb lelőhelyek a Baltikumban és a Karib-térségben, valamint Libanonban, Jordániában és Spanyolországban találhatók.
Szerves eredetének köszönhetően a borostyán valódi különlegesség az ékkövek között. Ez azonnal feltűnik, ha kézbe vesszük: egyrészt könnyű, a tengerben úszik, másrészt meleg tapintatú. Ráadásul puhább, mint a többi drágakő. Végül pedig éghető. E furcsa tulajdonságok kapcsán rengeteg mítosz, legenda övezte. Az ókorban azt képzelték, hogy a hiúzok vizeletéből képződött.
Emésztési panaszok esetén segít a borostyán
Az 1. században élt Dioszkoridesz nevű orvos értekezést írt a borostyán gyógyhatásáról. Az újkori nemeskőgyógyászatban is azt tartják róla, hogy segít az emésztési panaszok enyhítésében. Hatásspektruma éppen ezért meglehetősen széles: az émelygés, hányás, gyomornyálkahártya-gyulladás, epegörcs, hasnyálmirigyzavarok, bélpanaszok, hasmenés. Hasfájás esetén a megfelelő hasi területre helyezve használható, de érdemes vízbe tenni, és az így energetizált vizet meginni. Fontos azonban a valódi kiváltó ok diagnosztizálása és kezelése.
Az „egykori gyanta” (a fák sebtapasza) az emberi sebek és sérülések ápolására, gyógyítására is alkalmas.
Csillapítja az ízületi panaszokat, a bőrirritációkat, erősíti a májat és az epét, valamint a lépet, megkönnyíti a gyermekek fogzását.
Utóbbi okból sok babának vesznek borostyánból készült láncot.
Különösen jó hatású, ha a testi panaszok hátterében közvetlen lelki ok áll, ha a stressz, az idegesség, a tartós idegfeszültség, a nehezen elviselhető élethelyzetek rosszulléthez vezetnek. Ilyen esetekben érvényesül a borostyán könnyűsége, melege, hangulatjavító hatása. Olyan, mint a napsütés a hosszan tartó rossz idő után: optimistábbak, gondtalanabbak leszünk, ezáltal könnyebben érhetjük el céljainkat, sikeresebbé válunk.
A fentiek alapján érthető, hogy a borostyán egy kedves, állandóan magunknál tartható „darab nyár”. Olyan kő, amely az augusztus könnyed, meleg atmoszféráját zárja magába és segít azt magunkkal vinni, megőrizni a közeledő őszben. Mindig felvidít, ha „belső napfényre” van szükségünk.
Fotó: Adobe Stock
