A kannibálok sírva ennének meg

Köz­tu­do­má­sú, hogy szám­ta­lan nö­vény­vé­dő szer rak­tá­ro­zó­dik el zsír­szö­ve­te­ink­ben (nem csu­pán a hír­hedt DDT!), me­lyek bom­lá­sa sok­szor az em­be­ri lét ha­tár­ain is túl­nyú­lik! Így ön­járó mé­reg­rak­tár­rá vá­lunk, mely az alat­to­mo­san tá­ma­dó kó­rok számá­ra fo­lya­ma­tos tá­p-a­nya­got szol­gál­tat. A vegy­sze­res élel­mi­sze­rek fo­gyasz­tá­sa te­hát nem tar­to­zik a bo­csá­na­tos bű­nök kö­zé. Az át­ál­lás az öko­ló­giai élel­mi­sze­rek­re min­den mást meg­elő­ző fon­tos szem­pont kell hogy le­gyen.

An­nál is in­kább, mert túl azon, hogy az öko­élel­mi­sze­rek gya­kor­la­ti­lag nem, vagy csak nyo­mok­ban tar­tal­maz­hat­nak vegy­szer­ma­ra­dé­ko­kat (azo­kat is a ked­ves vegy­sze­re­ző kol­lé­gák ál­dá­sos te­vé­keny­sé­gé­ből szár­ma­zó aján­dék gya­nánt!), de bel­tar­tal­mi­lag sok­kal ér­té­ke­sebb, táp­lá­lóbb al­ter­na­tí­vát kí­nál­nak. Ola­szor­szá­gi ku­ta­tók (Pa­o­lo Ber­ga­mo) be­szá­mol­nak ar­ról, hogy az öko tej- és tej­ter­mé­kek zsír­sa­vössze­té­te­le és zsí­rol­dé­kony vi­ta­min­tar­tal­ma lény­eges el­té­ré­se­ket mu­tat a ha­gyo­má­nyos (vegy­sze­res) meg­fe­le­lő­jé­hez ké­pest: jel­lem­ző­en ma­ga­sabb cis-9 trans-11C18:2 (CLA), li­nol­sav (LNA), trans-11C18:1 (TVA), va­la­mint alfa-to­ko­fe­rol (TH) kon­cen­trá­ci­ót mér­tek a bio bi­valy­tej­ben és mo­za­rel­la sajt­ban. Ha­son­ló ered­mé­nyek­re ju­tot­tak a hők­ezelt te­hén­tej­jel és tej­ter­mé­kek­kel, ahol is az összes öko­mi­nő­sé­gű ter­mék­min­ta jel­lem­ző­en ma­ga­sabb CLA, TVA, LNA, TH-t és na­gyobb ß-ka­ro­tén kon­cen­trá­ci­ót mu­ta­tott, mint a vegy­sze­res gaz­dál­ko­dás­ból szár­ma­zó tej­ter­mé­kek. A tej­fel­dol­go­zás egyéb­ként el­ha­nya­gol­ha­tó mér­ték­ben be­fo­lyá­sol­ta a ter­mék CLA és TVA-szint­jét. Több, kü­lön­fé­le pa­ra­mé­ter kö­zül a CLA/LA ará­nyá­nak ér­té­ke ha­tá­ro­zot­tab­ban jel­le­mez­te a bio­te­jet, mint a kon­ven­cio­ná­list, ezért sza­kem­be­rek ha­tá­ro­zot­tan ja­va­sol­ják a fen­ti mé­ré­si el­já­rást az öko­ló­giai te­jek szú­ró­pró­ba­sze­rű vizs­gá­la­tá­hoz. Az ál­la­tok táp­lál­ko­zá­sa kü­lö­nö­sen nagy be­fo­lyás­sal bír a tej­zsír össze­té­te­lé­re, mely­nek a bio­mi­nő­sé­gű tej­ter­mé­kek táp­lál­ko­zás-élet­ta­ni mi­nő­sé­gü­ket kö­szön­he­tik To­váb­bi ada­tok a www.el­se­vi­er. com/lo­ca­te/fo­od­chem ol­da­lon ta­lál­ha­tók.

Afar­sang utol­só he­té­ben ren­dez­ték meg az idei Bio­fach vi­lág­ki­ál­lí­tást. Az idei ren­dez­vény összes­sé­gé­ben egy pi­cit vissza­fo­got­tabb volt az elő­zőn­él, a ma­gyar stand azon­ban re­kor­dot dön­tött. Több mint 40 ki­ál­lí­tó kí­nál­ta por­té­káit az ed­di­gi leg­na­gyobb fe­lü­le­ten. 200 négy­zet­mé­te­res íz­lé­ses be­mu­ta­tó fo­gad­ta a lá­to­ga­tó­kat, töb­bek kö­zött olyan il­lusz­tris sze­mé­lye­ket is, mint pl. Re­na­te Kü­nast né­met szö­vet­sé­gi mi­nisz­ter asz­szony, a bio­gaz­dál­ko­dás és a ke­le­ti ré­gi­ók le­gen­dás párt­fo­gó­ja. Ör­ven­de­tes tény, hogy egy­re több fel­dol­go­zott élel­mi­szert tu­dunk fel­vo­nul­tat­ni, me­lyek jog­gal szá­mít­hat­nak osz­tat­lan ér­dek­lő­dés­re ha­tár­ain­kon túl is. Óriá­si meg­le­pe­tés volt, hogy az AMC min­den egyes fő­be­já­rat­hoz nagy­mé­re­tű ún. „meg­ál­lí­tó” táb­lá­kat he­lye­zett el, mellyel a ma­gyar ki­ál­lí­tás­ra in­vi­tál­ták a vá­sár­lá­to­ga­tó­kat. Iga­zi pro­fi mun­ka volt. Kü­lö­nö­sen fon­tos ese­mény volt a ma­gyar bio­gaz­dál­ko­dás tör­té­ne­té­ben, hogy a Bio­kon­troll Hun­gá­ria Kht. fel­ke­rült az IFO­AM ak­kre­di­tált el­le­nőr­ző szer­ve­ze­te­i­nek lis­tá­já­ra, mely­nek hi­va­ta­los be­ik­ta­tá­sa ép­pen a Bio­fa­chon tör­tént meg. Az ak­kre­di­tá­ció lény­ege, hogy a ha­zai el­le­nőr­ző szer­ve­ze­tet a vi­lág min­den pont­ján meg­kü­lön­böz­te­tett fi­gye­lem és elis­me­rés öve­zi.

Co­la-skan­da­lum

Se sze­ri, se száma az egy­re gya­krab­ban nap­vi­lá­got lá­tott skan­da­lu­mok­nak, me­lyek az élel­mi­sze­rek biz­ton­sá­gát kér­dő­je­le­zik meg. Itt nem a ház­tá­ji ki­sü­ze­mek eset­le­ges HACCP-hi­á­nyá­ról van szó, nem, en­nél sok­kal vas­ko­sabb ügyek for­dul­nak elő. Le­gu­tóbb pél­dá­ul nem ki­sebb már­kák, mint a Pep­si­Co és a nagy ve­tély­társ, a Co­ca-Co­la ad­ta elő édes ket­tes­ben In­dia leg­fris­sebb bot­rá­nyát, mi­kor is ki­de­rült, hogy az em­lí­tett két már­ka nö­vény­vé­dő szer­rel szennye­zett italt for­gal­ma­zott, meg­té­veszt­ve ez­zel In­dia 1 mil­li­árd­nyi fo­gyasz­tó­ját, akik ed­dig úgy tud­ták, egész­ség­re ár­tal­mat­lan italt isz­nak – fo­gal­ma­zott az in­diai par­la­ment egy kép­vi­se­lő­je.

Még a ta­valy elvég­zett mé­ré­sek sze­rint a Pep­si ita­la­i­ban 36-szo­ros mennyi­sé­gű nö­vény­vé­dő­szer-ma­ra­dé­kot mér­tek, az EU nor­mái­hoz ké­pest, míg a Co­ca-Co­lá­é­ban „csu­pán” har­minc­szo­ros volt a ha­tár­ér­ték-túl­lé­pés. A ki­mu­ta­tott nö­vény­vé­dő ­sze­rek sem vol­tak „kis­pá­lyá­sok”, Lin­dán és DDT!

Tisztességes bio

Fran­cia­or­szág­ban már van lo­gója az új fo­ga­lom­nak: Tisz­tes­sé­ges ke­res­ke­de­lem­ből szár­ma­zó bio­ter­mék. Mert­hogy nem elég, ha a ter­mé­ket amúgy tisz­tes­sé­ge­sen: mű­trá­gyák és szin­te­ti­kus nö­vény­vé­dő sze­rek nél­kül ter­mesz­tet­ték, a ter­mék to­váb­bi sor­sá­ra is oda­fi­gyel már az ér­zé­keny bio­fo­gyasz­tó. Va­jon a ter­me­lő (a bi­bliai sző­lő­mun­ká­sok­hoz ha­son­ló­an) meg­kap­ta-e mél­tó bé­rét? A ke­res­ke­dő az őt meg­il­le­tő hasz­nán fe­lül nem szi­po­lyoz­ta-e ki a rend­szert? Az áru­ház(lánc) nem  foly­tat-e tisz­tes­ség­te­len kon­ku­ren­cia­har­cot ver­seny­tár­sai el­len? És még szá­mos kér­dés fel­me­rül­het an­nak vizs­gá­la­ta so­rán, ki ér­de­mel­he­ti ki a „bio­e­gyen­lő­ség” meg­kü­lön­böz­te­tő je­lét.

Is­mét a szí­nek

Kü­lön tu­do­má­nyág fog­lal­ko­zik a szí­nek lé­lek­re-test­re gya­ko­rolt ha­tá­sai­val. A ter­mé­szet­gyó­gyá­szok kö­zött is sok­szor fel­láng­olt a vi­ta az egyes szí­nek ál­tal ki­vál­tott re­ak­ci­ók kü­lön­bö­ző­sé­gé­ről. Míg a ter­mé­szet­gyó­gyá­szok zö­me, né­hai Oláh An­dor dr.-ral az élen, fe­les­kü­dött a vö­rös szí­nű, il­let­ve sö­tét­sár­ga szí­nű zöld­ség-gyü­mölcs fo­gyasz­tás­ra an­ti­kar­ci­no­gén ha­tá­sa miatt, ad­dig pl. dr. Bé­res Jó­zsef ki­fe­je­zet­ten rák­kel­tő ha­tá­sú­nak mi­nő­sí­tet­te a sár­ga szí­nű gyü­möl­csö­ket, zöld­sé­ge­ket. Most pe­dig itt a le­gú­jabb ja­pán ta­nul­mány a szí­nes zöld­fé­lék ha­tá­sá­ról. Nos, most nem a kar­ci­no­ge­ni­tás állt a vizs­gá­lat hom­lok­te­ré­ben, ha­nem az agy­vér­zés (stro­ke) és az élel­mi­sze­rek szí­ne kö­zöt­ti össze­füg­gés. Egy nem­ré­gi­ben meg­je­lent ta­nul­mány sze­rint egy hosszan tar­tó ku­ta­tó­mun­ka so­rán 40 349 ja­pán nőt és fér­fit vizs­gál­tak a zöld­ség-gyü­mölcs faj­ták fo­gyasz­tá­si gya­ko­ri­sá­gá­ra néz­ve. A 18 évig tar­tó fel­mé­rés so­rán az agy­vér­zés­ben el­ha­lá­lo­zot­ta­kat reg­isz­trál­ták. Ez idő alatt 1926 sze­mély halt meg agy­vér­zés­ben a pa­nel­ből. Ki­de­rült, hogy a zöld és sár­ga szí­nű zöld­ség-gyü­möl­csöt nagy szám­ban fo­gyasz­tók agy­vér­zé­si és agyi in­fark­tus ri­zi­kó­csök­ke­nés­sel szá­mol­hat­nak.

A zöld-sár­ga nö­vé­nyek na­pi fo­gyasz­tá­sa mint­­egy 26%-kal csök­ken­ti az előb­bi ka­ta­sztró­fák ki­ala­ku­lá­sát a he­ti egy al­ka­lom­mal vagy még rit­káb­ban tör­té­nő be­vit­el­hez ké­pest. A ta­nul­mány nem fog­lal­ko­zott az élel­mi­sze­rek bio­ere­de­té­vel, de nyil­ván­va­ló, hogy a vegy­sze­rek nem sok sze­re­pet játsz­hat­tak az agy­vér­zés meg­elő­zé­sé­ben.