Az aszpartám „bűntettei”

Még egy­szer a me­ta­nol­ról

A to­xi­ko­ló­gu­sok vé­le­mé­nye erő­sen meg­osz­lik a me­ta­nol mér­ge­ző mennyi­sé­gét il­le­tő­en. Ez a bi­zony­ta­lan­ság saj­nos al­kal­mas a pro­blé­mák el­ken­dő­zé­sé­re, és egy­ben ve­szé­lyes­sé is te­szi az össz­ké­pet. A me­ta­nol mér­ge­ző mi­vol­ta ter­mé­sze­te­sen nem kér­dé­ses, ugya­nak­kor nem is­mert az a leg­ki­sebb mennyi­ség, amely biz­tos ha­lált okoz! Szá­mos me­ta­nol­mér­ge­zést tart nyil­ván a sza­kiro­da­lom, de ugya­naz a mennyi­ség kü­lön­bö­ző ese­tek­ben el­té­rő tü­ne­te­ket oko­zott. Va­ló­já­ban ez nem meg­le­pő in­for­má­ció, hi­szen az et­ilal­ko­hol ese­té­ben is is­mert, hogy szer­ve­ze­tün­kre gya­ko­rolt ha­tá­sa szin­te min­den em­ber­ben más és más azo­nos mennyi­ség el­fo­gyasz­tá­sa ese­tén. Van, aki már egy po­hár tö­mény­től is be­rúg, és van, akit egy­sze­rű­en nem le­het az asz­tal alá in­ni. Az et­ilal­ko­hol ese­té­ben a ku­ta­tók az al­ko­holt le­bon­tó en­zi­mek egyé­nen­ként vál­to­zó ak­ti­vi­tá­sá­val ma­gya­ráz­zák az et­anol ha­tá­sá­nak ki­szá­mít­ha­tat­lan mér­té­két. A me­ta­nol (más né­ven me­ti­lal­ko­hol) az et­ilal­ko­hol­lal azo­nos mó­don és úton bom­lik le a szer­ve­zet­ben.

A me­ta­nol ese­té­ben bo­nyo­lít­ja a ké­pet az eta­nol je­len­lé­te. Ahogy azt már az el­múlt rész­ben is em­lí­tet­tem, az et­anol gá­tol­ja a me­ta­nol ká­ros mel­lék­ter­mé­kek­ké tör­té­nő át­ala­kulá­sát. Ez a tény sok pro­blé­má­tól vé­di meg szer­ve­ze­tün­ket. Ha nem kí­sé­ri et­anol- a me­ta­nol­be­vi­telt – ilyen az asz­par­tám­fo­gyasz­tás ese­te is –, a me­ta­nol el­bom­lá­sa függ a mennyi­sé­gé­től is. Ki­sebb mennyi­sé­gek bom­lás és ká­ro­ko­zás nél­kül tá­voz­nak a szer­ve­zet­ből. Na­gyobb mennyi­sé­gek ese­té­ben lép mű­kö­dés­be az al­ko­hol de­hi­d­ro­ge­náz en­zim, amely for­mal­de­hid­dé bont­ja a me­ta­nolt. A for­mal­de­hid az iga­zi mé­reg, a me­ta­nol­mér­ge­zést kí­sé­rő tü­ne­tek ki­vál­tó­ja.

A szer­ve­ze­tünk ál­tal még baj nél­kül elvi­selt leg­ki­sebb me­ta­nol­mennyi­ség meg­ha­tá­ro­zá­sá­val kap­cso­lat­ban a má­sik nagy gond az, hogy az élő­lé­nyek kö­zött az em­ber szer­ve­ze­te a le­gér­zé­ke­nyebb a me­ta­nol­ra. Ál­lat­kí­sér­le­tek­ből nem von­ha­tó le meg­fe­le­lő kö­vet­kez­te­tés, mi­vel a kü­lön­bö­ző ál­lat­fa­jok tű­rő­ké­pes­sé­ge jó­val na­gyobb ezen a té­ren. Ugya­nak­kor az em­be­re­ken va­ló kí­sér­le­te­zést tilt­ja az or­vo­si eti­ka, ezért a mér­ge­zé­se­kről szó­ló min­den in­for­má­ció alap­ja a már meg­tör­tént ba­le­se­tek ta­nul­má­nyo­zá­sa so­rán gyűj­tött ada­to­kon ala­pul. Saj­nos a tá­pa­nya­gok vizs­gá­la­ta so­rán is gya­kran áll elő ha­son­ló hely­zet, ami­kor az em­be­ri szer­ve­zet fe­lé­pí­té­se, mű­kö­dé­se annyi­ra el­tér más szer­ve­ze­te­ké­től, hogy csak meg­fi­gye­lé­sek­re ha­gyat­koz­ha­tunk. A ba­le­se­te­ket oko­zó mennyi­sé­gek leg­ki­sebb­jét szok­ták ilyen­kor mint biz­to­san bajt oko­zó mennyi­sé­get fi­gye­lem­be ven­ni. De itt fo­gal­ma­zó­dik meg a leg­fon­to­sabb kér­dés: va­jon a már is­mert mér­ge­ző mennyi­ség­nél ki­sebb adag ve­szély­te­len? A szer­ve­ze­tünk ál­tal gond nél­kül fel­dol­goz­ha­tó me­ta­nol mennyi­sé­gé­nek pro­blé­má­ja két rész­ből te­vő­dik össze: egy­részt nem is­mer­jük a leg­na­gyobb, még nem mér­ge­ző mennyi­sé­get, más­részt nincs ele­gen­dő is­me­re­tünk a kis mennyi­sé­gek tar­tós, rend­sze­res fo­gyasz­tá­sá­val kap­cso­lat­ban ar­ról, va­jon okoz-e ma­ra­dan­dó vál­to­zást szer­ve­ze­tünk bio­ké­miai me­cha­niz­mu­sai­ban a rend­sze­res, de egy al­ka­lom ese­tén ve­szély­te­len­nek bi­zo­nyu­ló me­ta­nol­mennyi­ség. Min­den va­ló­szí­nű­ség­gel a vá­la­szo­kat egy újabb ba­le­set fog­ja majd meg­ad­ni. Nem ma­rad más hát­ra, mint kel­lő meg­fon­tolt­ság­gal cse­le­ked­ni. De ezt min­den­ki­nek ma­gá­nak kell meg­ten­nie. A sza­kiro­da­lom, saj­tó, a mé­dia csak az in­for­má­ció­gyűj­tés­ben tud se­gít­sé­get nyúj­ta­ni.

Ada­lé­kok a „szám­há­bo­rú­hoz”

Az el­múlt rész­ben em­lí­tet­tük, hogy az Ame­ri­kai Kör­nye­zet­vé­del­mi Hi­va­tal sze­rint 7,8 mg-nál több me­ta­nolt nem aján­la­tos na­pon­ta el­fo­gyasz­ta­ni. Ezt a szá­mot hasz­nál­ja az összes asz­par­tá­mot tá­ma­dó ol­dal, ugya­nak­kor a for­rás­ként meg­adott cikk je­len­leg nincs fenn az in­ter­ne­ten, így nem el­le­nő­riz­he­tő az ere­de­te. A tel­jes igaz­ság­hoz az is hoz­zá­tar­to­zik, hogy az ez­zel a szám­mal tör­té­nő szám­sze­rű össze­ha­son­lí­tá­sok­ból le­vont kö­vet­kez­te­té­sek­kel óva­to­san kell bán­ni. Ez az ér­ték olyan ala­csony, hogy se­gít­sé­gé­vel ko­moly tá­ma­dá­sok cél­pont­já­vá vál­hat sok üdí­tő­i­tal és meg­le­he­tő­sen ko­mor kép fest­he­tő a jö­vő­ről. Az ilyen meg­ál­la­pí­tá­sok igaz­ság­tar­tal­ma köny­nyen vál­hat meg­kér­dő­je­lez­he­tő­vé.

A Ma­gyar Élel­mi­szer­könyv az a hi­va­ta­los adat­bá­zis, mely­ben a ha­tó­ság meg­ha­tá­roz­za, mi­lyen élel­mi­szer-ada­lé­kok­ból mennyit tar­tal­maz­hat­nak a for­ga­lom­ba hoz­ha­tó táp­lá­lé­kok, ki­egé­szítők. A könyv sze­rint az asz­par­tám­ból egy li­ter üdí­tő­i­tal­ba max. 600 mg te­he­tő. Ha meg­néz­zük a bol­tok­ban az üdí­tő­i­ta­lok cím­ké­it, nem sok do­bo­zon ta­lál­hat­juk meg, hogy pon­to­san mennyi asz­par­tá­mot tar­tal­maz­nak. (Én ed­dig csak a pezs­gő­ta­blet­ták do­bo­zán ta­lál­tam mennyi­sé­gi ada­to­kat!) Ter­mé­sze­te­sen a ha­tó­ság is­me­ri a mennyi­sé­ge­ket, mert enél­kül nem ad­ja ki a for­ga­lom­ba ho­za­ta­li en­ge­délyt. Más for­rá­sok­ból vi­szont le­het tud­ni, hogy az ame­ri­kai kon­ti­nens fe­lől ér­ke­ző szén­sa­vas üdí­tők egy li­ter­je (már ame­lyik ilyen) kb. 600 mg asz­par­tá­mot tar­tal­maz. Mi­lyen ér­de­kes össze­füg­gés! Az ame­ri­kai ha­tó­sá­gok ugya­nis a na­pi fo­gyaszt­ha­tó mennyi­sé­ge­ket szok­ták meg­ha­tá­roz­ni el­ső­sor­ban, nem pe­dig a ter­mék össze­té­te­lét. Az asz­par­tám ese­té­ben az USA-ban az FDA ál­tal meg­ál­la­pí­tott na­pon­ta el­fo­gyaszt­ha­tó mennyi­ség test­súly­ki­lo­gram­mon­ként 50 mg. Az Eu­ró­pai Unió­ban ez az ér­ték 40 mg. A Ma­gyar Élel­mi­szer­könyv az EU ren­del­ke­zé­se­i­re hi­vat­ko­zik, in­do­klást nem tar­tal­maz. Ez jó táp­ta­lajt ad­hat a kom­bi­ná­lás­ra: va­jon az ame­ri­kai üdí­tők­höz iga­zí­tot­ták-e a fo­gyaszt­ha­tó mennyi­ség fel­ső ha­tá­rát, vagy a vé­let­len megint fur­csa já­té­kot űz ve­lünk. A vé­let­len já­té­kait meg­fe­le­lő in­do­klás­sal ki le­het­ne zár­ni, de ná­lunk ez­zel még nem fog­lal­ko­zik sen­ki!

Az asz­par­tám „bű­nei”

Az asz­par­tám be­mu­ta­tá­sá­nak leg­ne­he­zebb ré­szé­hez ér­kez­tünk most. Az in­ter­ne­ten ha­tal­mas adat­hal­maz ta­lál­ha­tó azok­ról a ká­ros kö­vet­kez­mé­nyek­ről, me­lyet az asz­par­tám meg­je­le­né­sé­hez tár­sí­ta­nak. Az összes in­for­má­ció köz­ve­tett bi­zo­nyí­ték. En­nek tu­da­tá­ban a gyár­tó ter­mé­sze­te­sen vé­di óriá­si ha­szon­nal já­ró üz­le­tét, és a jog is mel­let­te áll. Ma ugya­nis vá­da­kat bi­zo­nyí­ta­ni köz­ve­tett bi­zo­nyí­té­kok alap­ján meg­le­he­tő­sen ne­héz. Az „el­len­zék” iga­zi fegy­ve­re nem is ez, ha­nem az asz­par­tám be­ve­ze­té­se kö­rü­li sor­oza­tos, gya­kran szán­dé­kos, né­ha csak a szak­sze­rűt­len­ség­ből ere­dő fél­rein­for­má­lá­sok té­nye, me­lyek már nem vál­toz­tat­ha­tók meg és va­ló­ban okot szol­gál­tat­nak az ag­go­da­lom­ra!

Az asz­par­támfo­gyasz­tás­hoz kap­csolt tü­ne­te­kről

Lé­te­zik az in­ter­ne­ten az „asz­par­tá­m el­len­zé­ké­nek” egy pa­nasz­lá­dá­ja, mely tar­tal­maz­za azo­kat a le­ve­le­ket, me­lye­ket a ká­ro­sul­tak ír­tak. A le­ve­lek min­de­gyi­ke be­szá­mol olyan kel­le­met­len kö­zér­zet­vál­to­zás­ról, mely egyér­tel­mű­en – le­ga­láb­bis író­juk sze­rint – az asz­par­tám­fo­gyasz­tás­hoz köt­he­tő, an­nak ab­ba­ha­gyá­sa­kor meg­szűn­tek. A meg­szű­nés té­nye erő­sí­ti az éde­sí­tő­szer ká­ros kö­vet­kez­mé­nyei el­len har­co­lók hi­tét. A pa­nasz­lá­da el­ső le­ve­le – az ál­ta­lam is­mert vál­to­zat­ban – 1995 jú­niu­sá­ban író­dott. A lá­da tar­tal­ma 2004 ja­nu­ár­já­ban 370 ol­dal­nyi ter­je­del­mű volt, azó­ta to­vább nö­ve­ke­dett.

1. táblázat

92 tü­net­ből áll az a lis­ta, mely ki­in­du­lá­si alap­ját ké­pe­zi az asz­par­tám be­til­tá­sá­ért fo­lyó küz­de­lem­nek. Az 1. táb­lá­zat­ban a leg­fon­to­sab­ba­kat, a leg­töb­bet em­le­ge­tet­te­ket fog­lal­tam össze. A lis­tá­ból lát­ha­tó, hogy nem tar­tal­maz sem­mi­lyen kü­lön­le­ges ész­le­lést. Az összes tü­net­hez több más ere­de­tű be­teg­ség is kap­csol­ha­tó. A hely­zet bo­nyo­lult­sá­gá­nak kul­csa itt ta­lál­ha­tó meg. Egye­dül az a tény bil­len­ti va­la­me­lyest az el­len­zők ol­da­lá­ra az igaz­ság mér­le­gét, hogy a fel­so­rolt tü­ne­tek je­len­tő­sen mér­sék­lőd­tek a pa­na­szo­sok sze­rint, amint ab­ba­hagy­ták az asz­par­tám fo­gyasz­tá­sát. Az USA-ban gya­kran for­dul elő, hogy az or­vos ta­nács­ta­lan a be­teg pro­blé­má­ját il­le­tő­en, de ami­kor meg­tud­ja, hogy asz­par­tám­tar­tal­mú üdí­tő­ket fo­gyaszt, ja­va­sol­ja ezek azon­na­li ab­ba­ha­gyá­sát. Az ér­de­kes az, hogy na­gyon sok eset­ben ki­mu­tat­ha­tó tü­ne­teny­hü­lé­se­k­ről szá­mol­nak be a be­te­gek.

Nem sza­bad azon­ban meg­fe­led­kez­nünk ar­ról sem, hogy az ame­ri­kai üdí­tő­fo­gyasz­tá­si szo­ká­sok elég­gé el­té­rő­ek a ha­zai­a­ké­tól, bár igyek­szünk min­dent meg­ten­ni, hogy a kü­lönb­ség csök­ken­jen! Sok ame­ri­kai 3-5 li­ter (!) üdí­tőt is meg­iszik na­pon­ta. Aki má­niá­ku­san fél az el­hí­zás­tól, az ezt a mennyi­sé­get cu­kor­men­tes üdí­tők­ből issza meg, ahol az ese­tek 90%-á­ban az asz­par­tám az éde­sí­tő­szer!

Be­teg­sé­gek, me­lyek­nél az asz­par­tám­fo­gyasz­tás ál­la­po­trom­lást idé­zett elő

A 2. táb­lá­zat­ban azo­kat a be­teg­sé­ge­ket gyűj­töt­tem össze, me­lyek­nél az asz­par­tám­fo­gyasz­tás ron­tott a be­teg ál­la­po­tán. Ter­mé­sze­te­sen ez a gyűj­te­mény sem a tel­jes­ség igé­nyé­vel ké­szült és erő­sen tá­ma­dott. Kü­lö­nö­sen egyes be­teg­sé­gek ese­té­ben ka­vart nagy port szá­mos ál­lí­tás. Lás­sunk ezek­ből né­há­nyat.

 2. táblázat

Cu­kor­be­teg­ség: A cu­kor­be­te­gek ame­ri­kai egye­sü­lé­se az asz­par­tá­mot a cu­kor­be­te­gek meg­men­tő­je­ként tart­ja szá­mon, és ha­tá­ro­zot­tan ja­va­sol­ja hasz­ná­la­tát a cu­kor pót­lá­sá­ra. Azon­ban egyes or­vo­sok egé­szen más vé­le­ményt kép­vi­sel­nek. Sze­rin­tük az asz­par­tám ront­ja az in­zu­lin ha­té­kony­sá­gát, ezál­tal nö­ve­li a szük­sé­ges in­zu­lin­mennyi­sé­get. Fo­koz­za a szö­vőd­mé­nyek ki­ala­ku­lá­sá­nak ve­szé­lyét. Sok dia­be­to­ló­gus ál­lít­ja sa­ját ta­pasz­ta­la­tai­ra hi­vat­koz­va, hogy az in­zu­lin ha­té­kony­sá­ga azon­nal meg­ja­vult, a cu­kor­szint drasz­ti­kus le­e­sé­sé­nek ve­szé­lye szin­tén gyor­san csök­kent az asz­par­tám fo­gyasz­tá­sá­nak ab­ba­ma­ra­dá­sa után.

Agy­da­ga­nat: 1981-ben Sa­tya Dub­ney, az FDA sta­tisz­ti­ku­sa fi­gyelt fel ál­lat­kí­sér­le­tek ér­té­ke­lé­se so­rán az ege­rek­ben ki­ala­kult nagy­szá­mú agy­da­ga­nat­ra. Ezt annyi­ra ag­gasz­tó­nak ta­lál­ta, hogy az asz­par­tá­mot nem ja­va­sol­ta for­ga­lom­ba hoz­ni! Az elő­ző ré­szek is­me­re­té­ben nem cso­dál­koz­ha­tunk azon, hogy et­től a meg­fi­gye­lés­től az asz­par­tám gyár­tó­ja egy­ál­ta­lán nem jött za­var­ba. Kü­lön­bö­ző trük­kök­kel meg­ha­mi­sí­tot­ta a vizs­gá­lat ered­mé­nyét úgy, hogy „el­tün­tet­te” a sta­tisz­ti­kát ron­tó da­ga­na­tos ál­la­to­kat.

Nagy port vert fel az a ta­nul­mány is, mely sze­rint az agy­da­ga­na­tok számá­nak nö­ve­ke­dé­se és az asz­par­tám for­ga­lom­ba ho­za­ta­la egy idő­sza­k­ra esik. Ké­sőbb ter­mé­sze­te­sen min­den lé­te­ző mó­don igye­kez­tek cá­fol­ni ezt a meg­ál­la­pí­tást, de az­tán a cá­fo­lat­ról is ki­de­rült, hogy nem va­lós ala­po­kon nyug­szik. Er­re ké­sőbb még vissza­té­rek!

Szü­lé­si pro­blé­mák: Dr. Di­a­na Dow Edwards, a Mon­san­to cég meg­bí­zott ku­ta­tó­ja kez­dett vizs­gá­la­to­kat az asz­par­tám­nak a szü­lé­sek­re gya­ko­rolt ha­tá­sai­ról. Az el­ső ada­tok oly mér­té­kű ká­ro­so­dá­so­kat mu­tat­tak, hogy le kel­lett ál­lí­ta­ni a to­váb­bi vizs­gá­la­to­kat. Az asz­par­tám egyes ese­tek­ben ko­moly szel­le­mi el­ma­ra­dott­ság ki­vál­tó­ja lett az új­szü­lött­ben. Ké­sőbb az is ki­de­rült, hogy nem min­den szer­ve­zet ér­zé­keny egy­for­mán er­re az éde­sí­tő­sze­re, de je­len­leg nincs mód en­nek az ér­zé­keny­ség­nek a ki­mu­ta­tá­sá­ra, azaz nem tud­juk elő­re meg­ál­la­pí­ta­ni, ki ve­szé­lyez­te­tett és ki nem!

Ideg­rend­sze­ri elvál­to­zá­sok: Szá­mos ta­nul­mány­ból de­rült már ki, hogy az asz­par­tám rend­sze­res fo­gyasz­tá­sa csök­ken­ti az agy­ban a sze­ro­to­nin­szin­tet, mely kü­lön­bö­ző mér­té­kű de­presszi­ók ki­ala­ku­lás­hoz ve­ze­tett. Itt is több olyan vizs­gá­la­tot kezdtek, me­lye­ket az elért ered­mé­nyek is­me­re­té­ben azok ká­ros mi­vol­ta miatt a ter­ve­zett­nél jó­val előbb le kel­lett ál­lí­ta­ni!

Mi­ért nem is­mer­tek az asz­par­tám ká­ros kö­vet­kez­mé­nyei?

Aki idá­ig el­ju­tott a cikk ol­va­sá­sá­ban, jo­go­san te­szi föl ezt a kér­dést. A vá­la­szok alap­ja az a bi­zony­ta­lan­ság, mely a leg­több in­for­má­ci­ót kí­sé­ri. A bi­zony­ta­lan­ság, a nem el­le­nő­riz­he­tő ki­je­len­té­sek, meg­ál­la­pí­tá­sok sor­oza­ta a ma­ni­pu­lá­ció ki­vá­ló táp­ta­la­ja, és saj­nos ez­zel min­den­ki él is ér­de­ke­i­nek meg­fe­le­lő­en. Két té­nye­zőt azért eb­ben a fe­je­zet­ben is meg kell em­lí­te­ni az in­for­má­ció­sze­gény­ség ma­gya­rá­za­tá­ra:

Az asz­par­tám­mal kap­cso­la­tos pro­blé­mák a mé­dia számá­ra az ese­tek több­sé­gé­ben nem hí­r­ér­té­kű­ek.

A leg­több em­ber az asz­par­tám fo­gyasz­tá­sa kö­vet­kez­té­ben fel­lé­pő tü­ne­te­ket nem kap­csol­ja az éde­sí­tő fo­gyasz­tá­sá­hoz, mi­vel a tü­ne­tek más ere­de­tű­ek is le­het­nek.