Az ökológiai gazdálkodás jótékony hatásai

A köz­gon­dol­ko­dás az öko­ló­giai gaz­dál­ko­dás (bio­gaz­dál­ko­dás) szin­te egyet­len – jól­le­het igen fon­tos – össze­te­vő­jé­re össz­pon­to­sít: az így elő­ál­lí­tott élel­mi­sze­rek re­la­tív vegy­szer­men­tes­sé­gé­re. Az egész­ség­re gya­ko­rolt köz­vet­len ha­tá­sa miatt va­ló­ban ki­emel­ke­dő je­len­tő­sé­gű a bio­élel­mi­sze­rek mi­ni­má­lis (sok eset­ben gya­kor­la­ti­lag nul­la) vegy­szer­ter­he­lé­se, az öko­gaz­dál­ko­dás azon­ban en­nél bo­nyo­lul­tabb, so­kré­tűbb elő­nyök­kel is bír. Ezek az elő­nyök sok­szor in­di­rekt jel­le­gű­ek, és vagy csu­pán ké­sőbb, vagy na­gyobb össze­füg­gé­sek­ben je­len­te­nek po­zi­tív al­ter­na­tí­vát a ha­gyo­má­nyos vegy­sze­res gaz­dál­ko­dás­sal szem­ben. A kö­vet­ke­zők­ben táb­lá­zat­ban pró­bál­tuk össze­fog­lal­ni az öko­ló­giai gaz­dál­ko­dás elő­nye­it.

Az Et­ikus Fo­gyasz­tó

Kü­lön­le­ges, fej­lő­dő­fél­ben lé­vő élő­lény. Ma­gyar­or­szá­gon el­ter­je­dé­se vi­szony­lag rit­ka. No­ha reg­isz­trál­ták már egyes pél­dá­nyait ná­lunk is. Fel­buk­ka­ná­sa el­ső­sor­ban a na­gyobb vá­ro­sok ér­tel­mi­sé­gi ne­gye­de­i­ben vár­ha­tó, de nem ki­zárt meg­je­le­né­se el­du­gott fal­va­ink­ban sem. Fo­ko­zott vé­de­lem­re szo­rul. El­ső­sor­ban ko­nok, majd­hogy­nem ön­ve­szé­lyes ma­ga­tar­tá­sa miatt: tud­ni­il­lik az Et­ikus Fo­gyasz­tó ki­zá­ró­lag ma­gas­ra ál­lí­tott mér­cé­je sze­rint ké­szült táp­lá­lé­kot fo­gyaszt, en­nek hi­á­nyá­ban gya­kran vá­laszt­ja az ön­kén­tes éhe­zést.

Je­len­tős po­pu­lá­ció ve­rő­dik össze szom­ba­ton­ként a Marc­zi­bá­nyi té­ri öko­pia­con, ahol kon­cen­trál­tan je­le­nik meg pre­fe­rált ele­de­lük: az Et­i­kus (BIO) Élel­mi­szer.

Az Et­ikus Fo­gyasz­tó ugya­nis bio­élel­mi­sze­re­ket fo­gyaszt, amennyi­ben hoz­zá­fér. Né­me­lyi­kük nem átall ke­resz­tül-ka­sul bó­klász­ni a kü­lön­fé­le bio- vagy bió­nak mon­dott üz­le­tek kö­zött, hogy fej­lett igé­nye­i­nek meg­fe­le­lő táp­lá­lék­hoz jus­son.

Az Et­ikus Fo­gyasz­tó nem eszik gén­ma­ni­pu­lált, be­su­gár­zott, vegy­sze­rek­kel ke­zelt, élel­mi­szer-ipa­ri trük­kök­kel fel­ja­ví­tott élel­mi­szert, sőt olyat sem, ame­lyet fe­les­le­ge­sen nagy ener­giará­for­dí­tás­sal ál­lí­tot­tak elő, vagy in­do­ko­lat­la­nul nagy tá­vol­ság­ból szál­lí­tot­tak.

Az Et­ikus Fo­gyasz­tó nem eszik ipar­szerű tar­tás­ból szár­ma­zó húst/hús­ké­szít­ményt. A Még Et­iku­sabb Fo­gyasz­tó egy­ál­ta­lán nem eszik húst, ép­pen et­ikai meg­fon­to­lás­ból.

A vi­lág fej­let­tebb fe­lén (ta­lán ép­pen a túl­zott fej­lő­dés et­ikai alap­jait meg­kér­dő­je­le­zen­dő!) az Et­ikus Fo­gyasz­tó na­gyobb egyed­szám­ban ta­lál­ha­tó, ki­tar­tóbb, sőt har­co­sabb va­riáns, mint a ha­zánk­ban fel­lel­he­tő né­hány pél­dány. Har­ci­as­sá­gá­ra jel­lem­ző, hogy cso­por­tok­ba ve­rő­dik, és szük­ség ese­tén pol­gá­ri en­ge­det­len­sé­gi ak­ció­kra szer­ve­ző­dik.

Szer­ve­zett fel­lé­pé­sé­vel ko­moly ká­ro­kat ké­pes okoz­ni az Et­ikát­lan Élel­mi­sze­re­ket Elő­ál­lí­tó ugyan­csak et­ikát­lan gyár­tók­nak.

An­gliá­ban a Szö­vet­ke­ze­ti Bank leg­fris­seb­ben köz­rea­dott Et­ikus Ter­mé­kek Ér­té­ke­sí­té­si In­dexe sze­rint az előbb em­lí­tett fo­gyasz­tói cso­port 19,89 mil­li­árd font ér­ték­ben fo­gyasz­tott et­ikus ter­mé­ket, il­let­ve szol­gál­ta­tást. Az et­ikus élel­mi­szert és más fo­gyasz­tá­si cik­ke­ket, va­la­mint szol­gál­ta­tá­so­kat ma­gá­ba fog­la­ló cso­mag 6,9 mil­li­árd fon­tot tett ki, míg az et­ikus pén­zügyi mű­ve­le­tek ér­té­ke (hi­te­lek, köl­csö­nök, be­fek­te­té­sek) 7,4 mil­li­árd fon­tra rúg­tak.

Az egyéb­ként igen gya­kran et­ikát­la­nul mű­kö­dő Nagy Ne­vek mint­egy 2,6 mil­li­árd vesz­te­sé­get vol­tak kény­te­le­nek el­szen­ved­ni az Et­ikus Fo­gyasz­tó re­kla­má­ció­ja, vissza­té­rí­té­si igé­nye miatt.
Az Et­ikus Fo­gyasz­tó to­váb­bi 5,6 mil­li­árd fon­tot köl­tött a he­lyi élel­mi­szer­rel, a mul­tik boj­kot­tá­lá­sá­val, az új­ra­hasz­no­sít­ha­tó­ság­gal és a tö­meg­köz­le­ke­dés­sel kap­cso­lat­ban.

Az Et­ikus Fo­gyasz­tó 1,7 mil­li­árd fon­tot, kb. 600 mil­li­árd fo­rin­tot köl­tött Fair­Tra­de és bio­élel­mi­sze­rek­re, 1,47 mil­li­árd fon­tot kör­nye­zet­ba­rát ház­tar­tá­si cik­kek­re.

187 mil­lió fon­tra te­he­tő azon koz­me­ti­ku­mok for­gal­ma, ame­lye­ket nem tesz­tel­tek ál­lat­kí­sér­le­tek­ben, és 107 mil­lió fon­tot kasszí­ro­zott az ún. öko­tu­riz­mus.

A fen­ti szá­mok ma­gyar szem­mel bi­zony na­gyon meg­nye­rők. An­gliai vi­szo­nyí­tás­ban azon­ban – no­ha a ten­den­cia vi­lá­gos – az ará­nyok még min­dig sze­ré­nyek. Az össz­for­ga­lom­ból az et­ikus ter­mé­kek min­dössze 2%-ban ré­sze­sül­nek. An­nak el­le­né­re, hogy min­den 10 fo­gyasz­tó kö­zül 8 el­len­zi az ál­lat­kí­sér­le­te­ket, a hu­ma­nis­ta koz­me­ti­ku­mok for­gal­mi rész­a­rá­nya min­dössze 2% kö­rü­li.

Az Et­ikus Fo­gyasz­tó sza­po­ro­dá­sa egyéb­ként meg­le­he­tő­sen szo­ros össze­füg­gés­ben van az ép­pen ak­tuá­lis gaz­da­ság­po­li­ti­ká­val. Fé­lő, hogy a meg­szo­rí­tó in­téz­ke­dé­sek­kel tar­kí­tott ál­ta­lá­nos el­sze­gé­nye­dés ne­ga­tí­van hat majd nö­ve­ke­dé­si esé­lyé­re. Ugya­nak­kor, re­mé­nye­ink sze­rint az egy­re szé­le­se­dő kí­ná­lat nem csu­pán táp­lál­ko­zá­si, ha­nem sza­po­ro­dá­si ked­vét is elő­nyö­sen be­fo­lyá­sol­ja majd.