Klímaváltozás

Minden áldott nap ragyogó kék ég és napsütés, 30 fok körüli hőmérséklet, kellemesen meleg esték: aminek az ember nyaralás közben örül, a mindennapokban megnehezítheti a munkát és a magánéletet. Ha éjszakánként a hőmérséklet nem esik 20 fok alá, akkor jólesik odakint üldögélni, grillezni és ünnepelni, de a pihentető alvás még csak szóba sem jöhet.

Ha kíméletlenül süt ránk a nap, sok lakás és iroda annyira átmelegszik, hogy alig lehetséges a folyamatos, koncentrált munkavégzés. Aki a szabadban dolgozik, például építkezésen vagy a vendéglátásban, azt még jobban megviseli a hőség. Mégis úgy néz ki, hogy egyre inkább hozzá kell szoknunk a kánikulai nyarakhoz. 2000 és 2018 között jegyezték fel a 11 legmelegebb nyarat, amióta csak rögzítik az időjárást (1881 óta). Európa 2019 júniusában és júliusában olyan intenzitású hőhullámokat élt át, ami Közép-Európában eddig nem fordult elő. Júniusban számos olyan állomása akadt a német meteorológiának, ahol három egymást követő napon is 40 fok fölötti hőmérsékletet mértek.

Forró nyarakon többen halnak meg

A kánikula jelentősen megterheli az egészséget. Míg a fiatalok és az egészségesek többnyire jól megbirkóznak a magas hőmérséklettel, ugyanez az időseknek és a nőknek jóval nehezebben megy. A bőrük vérellátása romlik, és a verejtékmirigyeik nem tudnak kellően hatékonyan működni, emiatt a testhőt nem sikerül jól elvezetni. Ezen kívül a szív- és keringési rendszer gyakran már eleve károsodott, és nem jól birkózik meg az ilyen extrém terheléssel.

Egy 2019-ben készült felmérés szerint a forró 2003-as évben Németországban 7600 ember halt meg olyan egészségügyi problémák miatt, amelyeket a magas hőmérséklet okozott. 2006 nyarán 6200 ilyen eset történt, 2015-ben 6100. A 2018-as, rendkívül száraz és meleg évre még nem állnak rendelkezésre a statisztikák, de újra magas számokat várnak.

Pollenallergia és trópusi betegségek

De a fiataloknak is szembe kell nézniük a klímaváltozás következményeivel. Így például évek óta folyamatosan nő a virágpor-allergiások száma. Nem csoda, hiszen egy enyhe éghajlatú területen a vegetációs időszak hosszabb, emiatt hosszabb időn át kerül virágpor a levegőbe, és magasabb a pollenkoncentráció.

Ezen kívül egyre több olyan, a meleget kedvelő növény telepszik itt meg, amely nem számít őshonosnak. Ezek egyike az Észak-Amerikából származó Ambrosia artemisiifolia, azaz ürömlevelű parlagfű. Ez a késői virágzású növény szinte feltartóztathatatlanul terjeszkedik, és rendkívül erős allergénnek számít. Kedvez a megváltozott klíma a kullancsoknak és a szúnyogoknak, illetve az általuk átvitt kórokozóknak is.

A következő évtizedekben azzal kell számolnunk, hogy gyakoribbá válnak Közép-Európában az olyan betegségek, mint a nyári agyhártyagyulladás, a Lyme-kór, de az olyan trópusi betegségek is, mint a dengue-, a chikungunya- és a nyugat-nílusi láz. Németországban már 2019-ben akadtak olyan betegek, akik a nyugat-nílusi lázban nem külföldön fertőződtek meg, hanem hazai szúnyogok révén.

Dél-Franciaországban pedig már jelentettek zikafertőzéseket, amelyeket tigrisszúnyogok okoztak. Ez az eredetileg Délkelet-Ázsiából származó szúnyogfaj időközben Dél-Európában is terjedőben van, de Németországban is évek óta fedeznek fel petéket, lárvákat és felnőtt állatokat egyaránt. A tigrisszúnyogok dengue- és chikungunya-lázat egyaránt okozhatnak.

A gyerekeket érinti a leginkább

A leginkább érintettek viszont a legkisebbek. A ma születő csecsemők a korábbinál jóval melegebb világban fognak felnőni, és a klímaváltozás az élete első napjaitól időskoráig befolyásolja majd az egészségét. Erre a megállapításra jutott az a 120 főből álló nemzetközi szakembergárda, akik együtt dolgoztak a Lancet Countdown című, egészségről és klímaváltozásról szóló jelentésen.

A föld bizonyos részein gyakoribbá válik majd a rossz aratás, ami táplálékhiányhoz vezet, és ez megint csak a gyerekeket érinti majd a legjobban. Ezen kívül a kicsik érzékenyebbek a bakteriális eredetű bélfertőzésekre, amelyek szintén a korábbinál többször fordulnak majd elő. A levegőszennyezés káros hatásai, amelyek olyan fontos szerveket veszélyeztetnek, mint a szív és a tüdő, életük folyamán ugyancsak összeadódnak a gyerekeknél, és ez megnöveli náluk a betegségek gyakoriságát, illetve a halandóságot.

Akcióterv kánikula esetére

A témát a fontossága ellenére sokáig nem vették komolyan, pedig ha a bolygó beteg, akkor az ember sem lehet egészséges. „A tudatosság végre megjelent, az összefüggéseket felismerték” – fogalmaz egy német szakértő. Ennek ellenére az egészségügy nem készült fel kellőképpen például a kánikulával járó nyári hónapokra. Németországban például sem központi, sem tartományi szinten nincsen erre nézve akcióterv. A franciák viszont élen járnak ebben a munkában.

2003 rendkívül meleg nyarán 15 ezer kánikulapontot alakítottak ki, és évről évre többlépcsős akcióterv lép életbe. Működik egy hőségvonal tanácsokkal, az idősotthonokban, az óvodákban és az iskolákban hűtött termeket alakítanak ki. A polgármesterek listát vezetnek a különösen veszélyeztetett állampolgárokról, például az idős egyedülállókról, és gondoskodnak róla, hogy a forró napokon ezeket az embereket rendszeresen felkeressék. Segítséget kapnak a kórházak és az ápolóintézetek alkalmazottai is.

Mi történik a testben magas hőmérséklet idején?

• A hőségben kitágulnak a vérerek, és esik a vérnyomás. Tipikus és ismert következményei ennek a keringési gyengeség és az eszméletlenség.
• A magas hőmérséklet miatti erős izzadás következtében a szervezet sok folyadékot és sókat veszít. Ha a folyadékveszteséget nem ellensúlyozza fokozott ivás, akkor izomgörcsök, szédülés, zavartság és tudatvesztés alakulhat ki.
• A test vízhiánya esetén, amit dehidratációnak is neveznek, megnő a vér sűrűsége, ezzel együtt fokozódik a szélütés és a szívinfarktus veszélye.
• A folyadékhiány elősegíti a vesekövek képződését is. Ezen kívül a forró napokon a légszomjjal küzdő betegek állapota is romlik. A test nemcsak az izzadással éri el a lehűlést, hanem a tüdő fokozott tevékenységével is. Aki amúgy is nehéz légzéssel küzd, az ilyenkor még nehezebben kap levegőt.

A klímaváltozás a gyógynövényeket is veszélyezteti

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás károsan hat a gyógynövényekre is. Az emelkedő hőmérséklet, a tartós szárazság, az extrém időjárás, például az erős eső, valamint a kártevők fokozott elterjedése, ami közvetve vagy közvetlenül mind összefüggésben áll a klímaváltozással, fontos gyógynövényeket is fenyeget.

A nagyüzemi mezőgazdasággal együtt mindez csökkenti a növények számát, és néhány fajt a kihalás is fenyeget.

Az ipari országok is rengeteg gyógynövény-alapanyagot exportálnak, világszerte a becslések szerint 33 milliárd dollár értékben.

Éljünk klímasemlegesen!

Az interneten található olyan oldal, amelynek segítségével kiszámíthatjuk, a napi cselekedeteink, a mosástól a kávéivásig, mennyiben gyakorolnak hatást a klímára.

http://karbonlabnyom.hu/ milyen-labnyom/

Más programokkal azt számolhatjuk ki, hogy állunk CO2-lábnyom ügyében, és mit tehetünk, hogy kedvezőbb eredményt érjünk el.

https://kornyezetvedelem.weebly. com/karbon-laacutebnyom.html

http://www.save.co.hu/szoftver/ co2-lenyomat-szamitas.html

Fotó: Adobe Stock