Mindenben jobb a bio
Örökösen visszatérő téma, hogy tényleg van-e minőségbeli különbség a bio- és a konvencionális élelmiszerek között, vagy mindez csupán ügyes marketingfogás.
Nos, egyre több tudományos vizsgálat igazolja azt, amit sokan már régóta tudtunk, hogy a bioélelmiszer egyszerűen összehasonlíthatatlanul jobb minőségű, mint vegyszerekkel manipulált társai.
Szinte teljesen mindegy, hogy mely paramétereket vizsgáljuk, a különbség drámai. A gyógyulni vágyók számára ez perdöntő üzenet, ám aki csupán finomat szeretne enni és mellesleg nem ártani magának, annak is meggyőző érvek sokaságát szolgáltatják az analízisek.
Nemrégiben a Hohenheimi Egyetem a 9. tudományos ökogazdálkodási napok keretében mutatta be legújabb vizsgálati eredményeit, amelyekből ízelítőként említünk néhányat:
Tej: Anglia, Wales, Svédország, Dánia és Olaszország együttes kutatásainak eredménye egybehangzóan a biotej fölényét igazolta. Az öt ország egymástól független vizsgálatsorozata kiterjedt a takarmányozás és az állatok egészségi állapotának vizsgálatára is. A tej laborvizsgálata elképesztő különbségeket produkált a biotej javára: minden esetben a tejben található alfa-linolsav 40-100%-ban múlta felül a hagyományos tejben mért értékeket, míg a konjugált linolsav értéke 20-90%-kal volt magasabb a biotejben. A zsíroldható antioxidánsok (E-vitamin, béta-karotin, kétféle karotinoid) 20-40%-kal haladták meg a biotejben a konvencionálisban fellelhető értéket.
Paradicsom: Lengyel tudósok ötféle paradicsomfajtát vizsgáltak, mindkét művelési módból. Nyilatkozatuk szerint a bioparadicsom kétszer édesebbnek bizonyult a hagyományosnál, míg szárazanyag-tartalma 55%-kal haladta meg azt. Ezenfelül szignifikáns különbséget mértek a béta-karotin-, a C-vitamin- és a flavonoidtartalomban is. Cseh kutatók ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy teljesen mindegy, milyen módon lett a paradicsom előállítva, a lényeg, hogy minél pirosabb legyen betakarításkor, annál egészségesebb. Ezzel a sajátos véleménnyel meglehetősen magukra maradtak a tudományos világban.
Alma: Ugyancsak lengyel tudományos körök publikálták a következőket: különféle bio- és nem bioalmák vizsgálatánál egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a bioalmák kétszer annyi flavonoidot tartalmaznak, mint a vegyszeresek, lényegesen több C-vitamin és fenolszármazék mellett. A vizsgált almák közül a Boskop produkálta a legkimagaslóbb antioxidáns hatást.
A kitűnő értékek némileg csorbulnak, ha az almát feldolgozzák. Akár lének, akár pürének, sűrítményről már nem is beszélve. A pasztőrözés ugyanis csökkenti az antioxidatív hatást (mintegy 28%-kal), a C-vitaminnak sem tesz jót a feldolgozás, kb. 50%-a megy veszendőbe az eredeti flavonoidtartalomnak, és csupán 10%-a marad aktív. A kutatók éppen ezért a nyers alma fogyasztását javasolják.
Veszélyes divat
Rákmegelőzési, illetve rákgyógyítási szándékkal egyre többen fogyasztanak keserű barackmagot, kuruzslók és az internet ajánlására. A módszer nem éppen veszélytelen. A keserű barackmagban a keserűmandulához hasonlóan nagyobb mennyiségű amigdalin glikozid található, ami az emésztőrendszerben ciánná alakul. Már kis mennyiségű mag elfogyasztása is akut mérgezésekhez vezet, melynek tünetei: görcsök, hányás és légszomj lehetnek. Éppen ezért napi egy-két keserű barackmagnál többet ne fogyasszunk. Vonatkozik ez a keserűmandulára is.
A jojobamag emberi fogyasztásra alkalmatlan
Ugyancsak az interneten kering egy új csodaszer híre. Nevezetesen a jojobamagé, melyről azt állítják, hogy hatásosan csökkenti az étvágyat. Nos, számtalan európai intézet toxikusnak minősítette a jojobamagot és annak preparátumait, éppen ezért mindenkit óva intenek azok fogyasztásától.
