Természetes vagy mesterséges?

Az el­múlt fe­je­zet­ben a mul­ti­vi­ta­min név­vel jel­zett ké­szít­mé­nyek kö­rü­li el­lent­mon­dá­sok elem­zé­se so­rán döb­ben­tem rá, hogy egyes tév­hi­tek mi­lyen nagy mér­ték­ben ké­pe­sek be­fo­lyá­sol­ni az adott té­má­ban já­rat­lan em­be­rek fo­gyasz­tá­si szo­ká­sait. Ilyen töb­bek kö­zött a ta­blet­ták­ba pré­selt alap­anya­gok ter­mé­sze­tes, il­let­ve mes­ter­sé­ges mi­vol­ta. Két, lát­szó­lag egyér­tel­mű fo­ga­lom a mar­ke­ting­te­vé­keny­ség ered­mé­nye­ként annyi­ra tor­zult, hogy kö­vet­kez­mé­nyei ön­ma­guk­ban is egy meg­hök­ken­tő tör­té­net alap­jai­vá vál­tak.

Me­lyik anyag ter­mé­sze­tes?

Elvi­leg egy­sze­rű a vá­lasz: az, ami a ter­mé­szet­ben meg­ta­lál­ha­tó, a ter­mé­szet ál­lí­tot­ta elő. Ed­dig nem is len­ne sem­mi pro­blé­ma. Ne­he­zebb ér­tel­mez­ni azt az ál­lí­tást, hogy ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anya­gok­ból ké­szült. Job­ban át­gon­dol­va könnyen el­bi­zony­ta­la­nod­unk: va­jon me­lyik anyag nem ter­mé­sze­tes ere­de­tű. Rá kell jön­nünk ar­ra, hogy a nö­vé­nyek­ből, ás­vá­nyok­ból a ta­blet­tá­ig ve­ze­tő út hossza, az azon vég­re­haj­tott be­avat­ko­zá­sok száma ha­tá­roz­za meg, mit tar­tunk ter­mé­sze­tes­nek és mit mes­ter­sé­ges­nek. Ma­ga a ki­vo­nás sem ter­mé­sze­tes lé­pés, de meg kell ten­ni. Szi­go­rú­an vé­ve egy vi­ta­min csak ak­kor te­kint­he­tő ter­mé­sze­tes­nek, ha gyü­mölcs vagy zöld­ség for­má­já­ban fo­gyaszt­juk. A ki­vont anya­gok ma­xi­mum ter­mé­sze­tes ere­de­tű­ek­nek ne­vez­he­tők.

Me­lyik anyag mes­ter­sé­ges?

Azt az anya­got te­kint­jük mes­ter­sé­ges­nek, me­lyet em­be­ri te­vé­keny­ség ered­mé­nye­ként ka­punk meg, azaz pél­dá­ul egy labo­ra­tó­ri­um­ban ál­lít­juk elő más anya­gok­ból. A ki­in­du­lá­si anya­go­król azon­ban előbb-utóbb ki­de­rül, hogy ter­mé­sze­tes ere­de­tű­ek. Ezt a fi­lo­zó­fi­át to­vább le­het­ne még bon­col­gat­ni és jó­kat vi­tat­koz­hat­nánk raj­ta, de a ko­mo­lyabb pro­blé­ma nem ez, ha­nem az a tév­hit, ami hoz­zá­csa­pó­dott a mes­ter­sé­ges anyag fo­gal­má­hoz. So­kan a mes­ter­sé­ges ve­gyü­le­te­ket egy­sze­rű­en mér­gek­nek te­kin­tik. Ér­de­kes, hogy könnyeb­ben hissz­ük el egy nö­vé­nyi ere­de­tű ki­vo­nat­ról, mint egy is­mert ké­miai szer­ke­ze­tű és bio­ló­gia ha­tá­sú, de lom­bik­ban elő­ál­lí­tott anyag­ról, hogy szá­mun­kra hasz­nos és ár­tal­mat­lan! Okát meg­ma­gya­ráz­ni nem könnyű.

1. ábra: A ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

Ta­lán a labo­ra­tó­riu­mok misz­ti­kus vi­lá­ga sug­all­ja ezt azok­nak, akik már el­fe­lej­tet­ték a kö­zé­pis­ko­lai ké­mia­ó­rán ta­nul­ta­kat. Az sem gon­dol­kod­tat­ja el őket, hogy a ter­mé­szet is ké­pes ha­té­kony mér­gek elő­ál­lí­tá­sá­ra! Gon­dol­junk csak egyes gom­ba­fa­jo­kra! Nem az em­ber ki­vált­sá­ga a mé­reg­ké­szí­tés! Még azt sem ál­lít­hat­juk ha­tá­ro­zot­tan, hogy az em­ber ezen a te­rü­le­ten ügye­sebb a ter­mé­szet­nél. Ugya­nak­kor em­lé­kez­zünk Pa­ra­cel­sus gon­do­la­tai­ra, aki sze­rint az, hogy egy anyag mé­reg vagy gyógy­szer a szer­ve­zet számá­ra, azt a be­vett mennyi­ség dön­ti el. Az élet szá­mos eset­ben iga­zol­ta ezt a meg­ál­la­pí­tást és egy­szer sem cá­fol­ta!

A ter­mé­sze­tes és mes­ter­sé­ges anya­gok kö­zöt­ti kü­lönb­ség

Az át­lag­em­ber úgy gon­dol­ja, a ter­mé­sze­tes anyag egész­sé­ges, a mes­ter­sé­ges pe­dig ár­tal­mas, eset­leg mé­reg.

Ugya­nak­kor alap­sza­bály, hogy az azo­nos szer­ke­ze­tű ve­gyü­le­tek ha­tá­sa is azo­nos, füg­get­le­nül ere­de­tük­től. Már­pe­dig az, hogy egy anyag ter­mé­sze­tes vagy mes­ter­sé­ges, ki­zá­ró­lag ere­de­té­re utal!

Néz­zük meg, mi a va­ló­di kü­lönb­ség a ter­mé­sze­tes és mes­ter­sé­ges anya­gok kö­zött. Egy ta­blet­tá­ban a ter­mé­sze­tes, kör­nye­ze­té­ből ki­vont anyag össze­té­te­lét te­kint­ve min­dig egy ve­gyü­let­ke­ve­rék, mely­ben a kí­vánt ha­tá­sú, tu­laj­don­sá­gú mo­le­ku­la ta­lál­ha­tó a leg­na­gyobb mennyi­ség­ben. A mes­ter­sé­ges anyag ké­mia­i­lag egy­sé­ges, meg­ha­tá­ro­zott tisz­ta­sá­gú mo­le­ku­la. A ter­mé­sze­tes ere­de­tű ke­ve­ré­kek­ben a kí­sé­rő mo­le­ku­lák két cso­port­ba oszt­ha­tók:

1. a fő­kom­po­nens­hez ha­son­ló szer­ke­ze­tű mo­le­ku­lák; va­la­mint

2. az el­té­rő szer­ke­ze­tű mo­le­ku­lák, szennye­zők.

2. ábra: A vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge 24 órá­val a ta­blet­ta be­vé­te­le után, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

Az el­ső cso­port lé­te ar­ra az egy­sze­rű tény­re ve­zet­he­tő vissza, hogy a ter­mé­szet vegy­kony­há­já­ban vég­be­me­nő szin­té­zi­sek nem tö­ké­le­te­sek, vé­gered­mé­nyük egy anyag­ke­ve­rék. A ter­mé­szet­nek nincs szük­sé­ge vegyi fo­lya­ma­tai­ban kép­ző­dő anya­ga­inak tisz­tí­tá­sá­ra, ezért er­re nem ala­kí­tott ki sem­mi­lyen bio­ló­giai lé­pést. A ki­vo­nás so­rán a „kí­sé­rő” mo­le­ku­lák a fő­kom­po­nens­sel együtt tá­voz­nak a „szü­lői ház­ból”. Ez le­het jó, kö­zöm­bös vagy rossz!

A kí­sé­rő anya­gok sze­re­pét ak­kor te­kint­jük jó­nak, amennyi­ben a fő kom­po­nens ha­té­kony­sá­gát nö­ve­lik. Gyógy­nö­vé­nyek al­kal­ma­zá­sa ese­tén szám­ta­lan pél­da iga­zol­ja ezt. A rossz vál­to­zat az, ami­kor a ke­ve­rék egyes ele­mei hosszabb idő el­tel­té­vel föl­hal­mo­zód­nak és új bio­ló­giai ha­tá­sok je­lent­kez­nek, me­lyek ál­ta­lá­ban nem ked­ve­ző­ek. A leg­rosz­­szabb az egész­ben az, hogy az előbb em­lí­tett új ha­tá­sok je­len­tős ré­szé­ről fo­gal­munk sincs, csak ak­kor is­mer­jük meg őket, ami­kor be­kö­vet­ke­zett a baj. Ez az oka, hogy a gyógy­nö­vé­nyek­ből ké­szí­tett te­ák rend­sze­res fo­gyasz­tá­sa 2-3 hó­na­pig aján­lott csak, utá­na 1-2 hó­nap szü­ne­tet kell tar­ta­ni, esélyt ad­va szer­ve­ze­tünk­nek a fe­les­le­ges anya­gok ürí­té­sé­re. To­váb­bi ér­de­kes­ség, hogy a ke­ve­ré­kek em­lí­tett jó és rossz tu­laj­don­sá­ga egy­mást nem zár­ja ki, azaz egy ter­mé­sze­tes ere­de­tű anyag ke­ve­ré­ké­re mind­két tu­laj­don­ság jel­lem­ző le­het.

3. ábra: A 2. ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

A hal­mo­zó­dás meg­ér­té­sé­hez egy egy­sze­rű­sí­tett mo­dellt pró­bá­lok meg be­mu­tat­ni. A fel­té­te­le­zés, ami­ből ki­in­du­lunk, a kö­vet­ke­ző:

Be­ve­szünk egy táp­lá­lék­ki­egé­szítőt (me­lyet az egy­sze­rű­ség ked­vé­ért je­löl­jünk A-val) tar­tal­ma­zó ta­blet­tát evés után, majd meg­ha­tá­ro­zott idő el­tel­té­vel a vér­ből min­tát vé­ve meg­vizs­gál­juk, hogy mi­ből mennyi szí­vó­dott fel. A kö­vet­ke­ző nap a ta­blet­ta be­vé­te­le előtt szin­tén vér­vé­tel­lel ha­tá­roz­zuk meg, hogy az elő­ző na­pi ta­blet­tá­ból mi ma­radt, majd be­ves­szük a kö­vet­ke­ző ta­blet­tát, és az elő­ző­ek sze­rint foly­tat­juk to­vább a vizs­gá­la­tot több na­pon ke­resz­tül. Két ese­tet kü­lön­böz­te­tünk meg: az 1. ábra azt mu­tat­ja, hogy ha olyan ta­blet­tát vet­tünk be, mely­ben az A je­lű tá­pa­nyag ter­mé­sze­tes ere­de­tű, ak­kor a vér­ben meg­je­len­nek a tá­pa­nya­got kí­sé­rő B, C, D, E és F anya­gok is. Az áb­rá­kon az osz­lo­pok ma­gas­sá­ga ará­nyos az anyag mennyi­sé­gé­vel, míg az osz­lo­pok száma az össze­te­vők számá­val. Az egy­sze­rű­ség ked­vé­ért nem mér­té­kegy­ség­gel, ha­nem egy­ség­gel je­löl­jük a mennyi­sé­ge­ket, így bár­mi­lyen mér­té­kegy­ség be­he­lyet­te­sít­he­tő. A 2. ábra a 24 óra el­tel­té­vel mér­he­tő hely­ze­tet mu­tat­ja. Az ábrá­ból lát­ha­tó, hogy az A anyag, me­lyet pó­tol­tunk az elő­ző nap, tel­je­sen el­fo­gyott. Vi­szont a kí­sé­rők kö­zül a C, az E és az F nem ürült ki tel­jes mér­ték­ben. A 3. ábra a kö­vet­ke­ző ta­blet­ta be­vé­te­le utá­ni hely­ze­tet mu­tat­ja! Amit ér­de­mes meg­fi­gyel­ni, hogy a C, D és F kí­sé­rők mennyi­sé­ge az A kom­po­nens­hez ké­pest meg­nőtt, hi­szen még ott az elő­ző na­pi ma­ra­dék is! A 4. ábra a kö­vet­ke­ző na­pon a kö­vet­ke­ző ta­blet­ta be­vé­te­le előt­ti ál­la­po­tot mu­tat­ja. Jól lát­ha­tó, hogy a kér­dé­ses há­rom kí­sé­rő visszama­radt mennyi­sé­ge to­vább nőtt. Ha to­vább kö­vet­jük az ed­di­gi be­vitt és ürült mennyi­sé­gek ala­ku­lá­sát, ak­kor egy idő után meg­le­pő ered­mény­re ju­tunk: a C, E és F kí­sé­rő anya­gok mennyi­sé­ge a vér­ben mér­ve össze­mér­he­tő az A kom­po­nens­sel, mely­nek pót­lá­sa volt a cé­lunk. Az 5. ábra az 5. na­pon a ta­blet­ta be­vé­te­le utá­ni ál­la­po­tot mu­tat­ja. A hal­mo­zó­dó kí­sé­rők ki­ürü­lé­se ér­de­ké­ben cél­sze­rű szü­ne­tel­tet­ni a ta­blet­ta sze­dé­sét. Ezt a ci­kli­kus be­vi­telt hív­juk kú­ra­sze­rű sze­dés­nek.

A má­so­dik eset­ben olyan ta­blet­tát ve­szünk be, mely­ben úgy­ne­ve­zett mes­ter­sé­ges mo­le­ku­la van, ami je­len eset­ben azt je­len­ti, hogy a vér­ben csak az A kom­po­nens je­le­nik meg (lásd a 6. ábrát). 24 óra el­tel­té­vel olyan di­agra­mot kel­le­ne raj­zol­ni, ami üres, hi­szen az A kom­po­nens ennyi idő alatt tel­jes mér­ték­ben ürül! A kö­vet­ke­ző nap a ta­blet­ta be­vé­te­le után is­mét a 6. ábrá­nak meg­fe­le­lő hely­zet áll elő. A to­váb­bi­ak­ban a hely­ze­tet az üres di­agram és a 6. ábra vál­to­ga­tá­sá­val le­het jól jel­le­mez­ni. Itt nincs okunk a táp­lá­lék­ki­egé­szítő sze­dé­sé­nek idő­sza­kos fel­füg­gesz­té­sé­re.

4. ábra: A vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge 24 órá­val a 2. ta­blet­ta be­vé­te­le után, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

A be­mu­ta­tott mo­dell a va­ló­di fo­lya­ma­tot ki­csit fel­gyor­sít­va ábrá­zol­ja az ért­he­tő­ség ked­vé­ért. A va­ló­ság­ban 2-4 hó­nap az az idő, ami­kor egy ilyen eset­le­ges hal­mo­zó­dás kó­ros mér­té­ket ér­het el. Ter­mé­sze­te­sen a mo­dell csak egy fel­té­te­le­zés, nem va­ló­szí­nű, hogy min­den eset­ben ez a va­ló­ság, de:

1. a nö­vé­nyi ere­de­tű anya­gok ese­té­ben nem tud­juk, mi­kor vá­lik ez a fel­té­te­le­zés va­ló­ság­gá,

2. a kí­sé­rők zöm­éről sem­mi­lyen in­for­má­ci­ónk nincs, ál­ta­lá­ban csak ak­kor fi­gye­lünk oda rá­juk, ha meg­tör­tént a baj.

3. Nem is­mert egyet­len olyan vi­ta­min sem, amely ha­son­ló szer­ke­ze­tű mo­le­ku­lák ke­ve­ré­ké­ben ha­té­ko­nyabb len­ne. Eb­ben az eset­ben a ter­mé­sze­tes ki­vo­nat elvesz­ti min­den elő­nyét a labo­ra­tó­ri­um­ban elő­ál­lí­tott, gon­do­san meg­tisz­tí­tott ké­szít­ménnyel szem­ben.

4. A mes­ter­sé­ges anya­gok ese­té­ben pon­to­san le­het tud­ni, mi ke­rül a ta­blet­tá­ba, mert enél­kül nincs az a ha­tó­ság, amely en­ge­délyt ad­na for­gal­ma­zá­su­kra.

Össze­fog­lal­va

Ter­mé­sze­tes, il­let­ve mes­ter­sé­ges anya­gok­ból össze­ál­lí­tott ta­blet­ták össze­ha­son­lí­tá­sa ese­tén az utób­biak­nál pon­to­san, az előb­bi­ek­nél vi­szont csak kö­rül­be­lül tud­juk, mit eszünk meg. A ta­blet­ták el­ké­szí­té­sé­hez szük­sé­ges se­gé­da­nya­go­król még nem is szól­tam, de saj­nos er­re a cikk ter­je­del­mi ha­tár­ai nem is ad­nak le­he­tő­sé­get. Pe­dig e bio­ló­giai ha­tás­sal nem ren­del­ke­ző ve­gyü­le­tek nél­kül nem le­het ta­blet­tát ké­szí­te­ni! Rá­adá­sul a ter­mé­sze­tes ere­de­tű ke­ve­ré­kek kis kom­po­nen­se­i­nek eset­le­ges ká­ros ha­tá­sa csak hosszabb idő után je­lent­ke­zik, és gya­kor­la­ti­lag bi­zo­nyít­ha­tat­lan a gyár­tó fe­le­lős­sé­ge! Szin­te le­he­tet­len ki­mu­tat­ni egy ere­de­ti­leg kis mennyi­ség­ben je­len lé­vő, is­me­ret­len kom­po­nens fel­hal­mo­zó­dá­sa kö­vet­kez­té­ben fel­lé­pő elvál­to­zás és az azt ki­vál­tó mo­le­ku­la kap­cso­la­tát!

5. ábra: Az 5. ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, ter­mé­sze­tes ere­de­tű alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

Tér­jünk vissza még a be­kez­dés ele­jén is­mer­te­tett, a ter­mé­sze­tes anya­gok­ban ta­lál­ha­tó kí­sé­rő mo­le­ku­lák má­so­dik cso­port­já­ra, a szennye­zők­re! El­ső­sor­ban az ás­vá­nyi anya­gok ese­té­ben ját­sza­nak ko­moly sze­re­pet. Pél­da­ként áll­jon itt a kal­ci­um. Az úgy­ne­ve­zett ter­mé­sze­tes kal­ci­um nem más, mint to­jás­héj vagy va­la­mi­lyen mész­kő őr­le­mény, mely­nek fő kom­po­nen­se a kal­ci­um-kar­bo­nát. Mind­két kal­ci­um­for­rás – kö­szön­he­tő­en ko­runk igen in­ten­zív kör­nye­zet­szennye­zé­sé­nek – gya­kran je­len­tős mennyi­sé­gű ól­mot is tar­tal­maz szennye­zés­ként. Az ólom mennyi­sé­ge ter­mé­sze­te­sen nem sze­re­pel a do­bo­zo­kon. A gyár­tót a ha­tó­ság kö­te­le­zi, hogy vizs­gál­ja meg, nem szennye­zett-e ólom­mal a ter­mé­ke. Egy vizs­gá­lat ered­mé­nye so­sem azt mond­ja, hogy egy anyag nincs je­len, ha­nem azt, hogy mennyi­sé­ge egy meg­ha­tá­ro­zott biz­ton­sá­gos ér­ték alatt van. Azt ki­mér­ni, hogy va­la­mi nincs, elvi­leg le­he­tet­len, mert rög­tön fel­ve­tő­dik a kér­dés, hogy va­ló­ban nincs je­len, vagy csak az al­kal­ma­zott mód­szer nem al­kal­mas ki­mu­ta­tá­sá­ra. A ha­tó­ság is csak azt ké­ri (mi­vel mást hiá­ba is kér­ne), hogy a gyár­tó iga­zol­ja, a ké­szít­mé­nyé­ben a fel­té­te­le­zett ve­szé­lyes össze­te­vők mennyi­sé­ge a biz­ton­sá­gi ha­tár alatt van. Az ólom és sok ha­son­ló ká­ros össze­te­vő ese­té­ben az len­ne a jó, ha egy­ál­ta­lán nem len­ne je­len. Az ólom ese­té­ben a „sok ki­csi so­k­ra megy” elve ér­vé­nye­sül, és az előb­bi­ek so­rán az áb­rák­kal be­mu­ta­tott hal­mo­zó­dás je­len­sé­ge lép fel. Min­de­ne­set­re ér­de­mes el­gon­dol­kod­ni, va­jon a ter­mé­sze­tes alap­anya­gok­ból ké­szült ké­szít­mény va­ló­ban elő­nyö­sebb-e?

Még egy fer­dí­tés!

Zá­ró­gon­do­lat­ként be­mu­ta­tok még egy fer­dí­tést, amely be­ár­nyé­kol­ja a ter­mé­sze­tes-mes­ter­sé­ges vi­ta tisz­ta­sá­gát és őszin­te­sé­gét. Ne­héz el­dön­te­ni, hogy az ilyen ál­lí­tá­sok ki­agya­ló­it az ela­dá­si kény­szer, a ha­té­ko­nyabb üz­let­me­ne­tet kí­vá­nó cég­tu­laj­do­nos zord te­kin­te­te ser­ken­ti, vagy va­ló­ban ennyi­re nem ér­tik a lény­eget. Az sem len­ne meg­le­pő, ha mind­ket­tő egy­szer­re len­ne igaz!

Az ál­lí­tás a kö­vet­ke­ző:

A mes­ter­sé­ges anya­gok­ból ké­szült mul­ti­vi­ta­min-ké­szít­mé­nye­ket csak kú­ra­sze­rű­en, míg a ter­mé­sze­tes anyag­ból ké­szül­te­ket fo­lya­ma­to­san, kor­lát­lan ide­ig le­het szed­ni.

6. ábra: A ta­blet­ta be­vé­te­le után a vér­ben mér­he­tő össze­te­vők mennyi­sé­ge, mes­ter­sé­ges alap­anyag­ból ké­szült ké­szít­mény ese­té­ben

A leg­na­gyobb pro­blé­ma az, hogy ha na­gyon szi­go­rú­an ves­szük, ak­kor bi­zo­nyos ese­tek­ben (lásd az elő­ző­ek­ben leír­ta­kat) pont for­dít­va igaz. Nem le­het nem ész­re­ven­ni, hogy már megint át­ver­tek ben­nün­ket. Egy adott táp­lá­lék­ki­egé­szítő sze­dé­sé­nek idő­tar­ta­mát az ha­tá­roz­za meg, hogy mi­lyen gyor­san ürül a szer­ve­zet­ből! Ha las­sab­ban, több nap alatt ürül, ne­ta­lán rak­tá­ro­zó­dik, ak­kor aján­lott a kú­ra­sze­rű sze­dés a hal­mo­zó­dás el­ke­rü­lé­se ér­de­ké­ben, kü­lö­nö­sen ak­kor, ha a hal­mo­zó­dott mennyi­ség már mér­ge­ző­vé vá­lik. Klasszi­kus pél­da er­re az A- és D-vi­ta­min ese­te, me­lye­ket sem­mi­képp sem aján­lott fo­lya­ma­to­san szed­ni a na­pi szük­ség­le­tet meg­ha­la­dó mennyi­ség­ben. Azt se fe­lejt­sük el, hogy a táp­lá­lék­ki­egé­szítők­kel a na­pi szük­ség­le­tet fe­dez­zük. A na­pi szük­ség­let fo­gal­ma ma­gá­ban fo­gal­ja az ürü­lést is, mér­té­ké­nek meg­ha­tá­ro­zá­sa so­rán fi­gye­lem­be ve­szik az ürü­lés se­bes­sé­gét is. Ha meg­gon­dol­juk, ez lo­gi­kus is, hi­szen a na­pi szük­ség­let fe­de­zé­se nem más, mint a ki­ürült, fel­hasz­nált anya­gok pót­lá­sa.

A na­pi szük­ség­let fe­de­zé­sé­nek fo­gal­má­hoz a táp­lá­lék­ki­egé­szítők, je­len eset­ben az ás­vá­nyi anya­gok és vi­ta­mi­nok ter­mé­sze­tes vagy mes­ter­sé­ges ere­de­té­nek sem­mi kö­ze! Aki ezt ed­dig ko­mo­lyan el­hit­te, az csak a lé­nyeg­gel nem volt tisz­tá­ban!