Lassított öregedés! De hogyan?

Sztálin is herekivonattal kezeltette magát, aztán mi lett a vége? A hormonok a tivornyázás káros hatásával szemben nem védenek. Nem véletlen, hogy az egyik leghatásosabb élethosszabbító hatású módszer a csökkentett kalóriájú táplálkozás. Újabban azt feltételezik, hogy az öregedést kilenc biológiai tényező határozza meg, amelyek a következők: genomikus instabilitás, telomerek kopása, epigenetikai változások, a fehérje-anyagcsere károsodása, a tápanyag-érzékelés szabályozatlansága, a mitokondriális diszfunkció, a sejtek öregedése, az őssejtek kimerülése és a megváltozott sejtek közötti kommunikáció. Az öregedés megfejtéséhez Leonard Hayflick 1965-ben egy fontos lépést tett. Arra jött rá, hogy minél öregebb szervezetből vesz ki egy sejtet, az annál kevesebbszer hajlandó osztódni. Azt is megfigyelte, hogy az abnormálisan gyors öregedésben szenvedők sejtjei a nekik „kiutalt” ötven osztódást sem hajtják végre, hanem előbb meghalnak.

Hayflick feltételezte, hogy van a sejtekben valami osztódásszámláló. De hol lehet ez? Alekszej Olovnyikov 1966-ban előállt egy fantazmagóriának tűnő teóriával: szerinte minden kromoszóma végén van egy szakasz, amelyet ma telomernek nevezünk, s ez minden osztódáskor kicsit megrövidül. A nevét még Hermann Müllertől kapta a harmincas évek végén, aki észrevette, hogy a sugárzás károsító hatása nem érinti ezt a telo-mere (vége-rész) szakaszt.

Az öregedés és a telomer közti összefüggés

A telomer tulajdonképpen egy védőkupak a DNS-szál két végén, hogy a DNS értékes információi ne vesszenek el kiolvasáskor és osztódáskor. Ez a védőkupak azonban minden osztódással kopik, és amikor nagyon elkopott, akkor már a DNS kezd károsodni – és ez a sejt osztódásképtelenségéhez és halálához vezet. Rosszabb esetben rákhoz.  Mindez persze még 1971-ben is csak egy spekuláció volt, amikor Olovnyikov publikálta elméletét.

Elisabeth Blackburn, aki 2009-ben két kutatótársával megosztva fiziológiai Nobel-díjat kapott a telomerkutatásban elért eredményeiért, 1978-ban egy csillós egysejtű kromoszómáit tanulmányozva jött rá, hogy a kromoszómák végén tényleg ott van a feltételezett „sapka”. Csak megjegyzem, hogy ennek a kis csillós egysejtűnek hét neme van, ami manapság nálunk nem teszi őt szalonképessé. A telomer hossza a kutatások szerint egyértelműen megszabja egy sejt lehetséges osztódási számát.

Munkatársaival hamarosan felfedezték a telomeráz enzimet is, aminek a funkciója a „lekopott” telomer visszaépítése. Ami persze vég nélkül nem megy, van egy fehérje, ami megakadályozza a telomer határon túli növekedését, de az öregedés lassítható vele. Ha a sejtekbe telomeráz enzimet juttattak, a sejt telomerje megnövekedett és „visszafiatalodott”.

Mitől függ a telomer hossza?

Régi megfigyelés, hogy aki kevesebbet eszik, az tovább él. A témát jó száz éve kutatják, s állatkísérletekben a csökkentett kalórián tartott állatok 50%-kal is hosszabb életet éltek. Ennek egyik oka, hogy a különféle betegségek ritkábbakká válnak és megjelenésük későbbre tolódik. Majmoknál 20 éves követés végére a normál étrenden tartott majmok fele már nem élt, míg a kalóriacsökkentett étrenden élők 80% még élt és láthatólag életerős volt. Hasonló megfigyeléseket tettek az okinavai százéveseken is, akik igen kevés kalóriát fogyasztottak.

Náluk az a szabály, hogy még éhesen kell abbahagyni az evést. A Biosphere 2 és a CALERIE vizsgálatokban önkéntesek vettek részt, és a kb. 25%-kal csökkentett kalóriájú étrend hatására jelentősen csökkent a testsúlyuk, az inzulin- és vércukorszintjük, továbbá csökkent a szervezetszintű gyulladásuk is. Sokféle, egymást kiegészítő magyarázat van arra, miért hosszabbítja meg a kalóriacsökkentett (de minden fontos tápanyagot tartalmazó) étrend az életet.

A legegyszerűbb ok: a különféle betegségek és az azokat előidéző folyamatok elmaradnak vagy hatásuk lecsökken. Mivel a szabad gyökök a mitokondriumokban termelődnek, az anyagcsere lelassulása miatt – erre bizonyíték a kísérletekben részt vettek 0,5-1 C-fokkal alacsonyabb testhőmérséklete – csökken a szabad gyökök termelődése is. Itt az idő tehát, hogy összevessük, hogy vajon a kalóriacsökkentett étrenddel valóban hosszabb telomerek járnak-e. A kérdés vizsgálata nem is olyan egyszerű, mert a bemondáson alapuló vizsgálatokban általában összevissza eredményeket kapnak. Ráadásul nem elég csak a bevitt energiát mérni, hanem a tápanyagok minőségét is muszáj (volna) figyelembe venni.

A növényi olajok megrövidítik a telomereket és az életet is?

Például az egészségesnek kikiáltott növényi olajok az évtizedeken során kifejezetten megrövidítik a telomerek és egyben az élet hosszát is, mivel gyulladáskeltők, vérrögképzők és növelik a tumorok növekedését. Ezt jól illusztrálja a minnesotai koszorúér-vizsgálat, amelyben – hogy levigyék a résztvevők koleszterinszintjét – felére csökkentették az állati zsír és 280%-ra növelték a növényi olaj bevitelét. Eredmény: az újraelemzésből tudjuk, hogy az extra mennyiségű növényi olajat fogyasztó vizsgálati csoportban kiugróan magas volt a szívhalálozás.

Az eredeti beszámoló szerint a kontrollok és a kísérleti csoport közt nem volt halálozási különbség. A papír ugye bármilyen ordas hazugságot elbír. Egy másik, hasonlóan a koleszterinteóriát igazolni kívánó vizsgálatban pedig a megemelt mennyiségű növényi olajat fogyasztóknál drámaian megnőtt a rákhalálozás. Egy 2010-es nagy vizsgálat ugyancsak telomerrövidülést talált a legtöbb növényi olajat fogyasztó nők között.

A nyugati társadalmak mondhatni „növényi olaj” kultúrák, azaz az orvoslás és a dietetika ajánlására a fejlett országokban rengeteg növényi olajat és margarint fogyasztanak az emberek, így az ómega-6/ ómega-3 arány legalább 20:1. Ebben a világban igyekezhet valaki akármilyen egészségesen és csökkentett kalóriabevitellel is élni, a növényi olaj minden igyekezetét tönkre vágja. Mindezek ellenére, egy izraeli vizsgálatnak sikerült fiatal férfiaknál bizonyítani, hogy a csökkentett kalóriájú étrend hosszabb telomerrel jár – de még itt is kimutatható volt, hogy a sok növényi olaj lerontja a hatást. Számos nagy vizsgálat azért nem tudta kimutatni a csökkentett kalóriájú étrend telomernövelő hatását, mert a résztvevők sok növényi olajat fogyasztottak.

A mediterrán étrend viszont azért is érdekes, mert abban nem növényi olajat (ómega-6-ot), hanem olívát használnak és sok ómega-3-at is fogyasztanak: ezek kifejezetten gyulladáscsökkentők. Egy 2020-as metaanalízis 8 ilyen vizsgálatot talált, és eredményük szerint minél nagyobb mértékben követte valaki a mediterrán étrend elveit, annál hosszabbak voltak a telomerjei.

Makro- és mikrotápanyagok és a telomerhossz

Aki követi írásaimat, azoknak a következő eredmények nagy meglepetést nem fognak okozni, akik pedig eddig kételkedtek a paleóban, elgondolkodhatnak. Az ómega-3 fogyasztása lassítja a telomerek rövidülését. Szívbetegek egy csoportját követték 6 éven át, és a vörösvérsejtekben mért legalacsonyabb ómega-3-tartalmat mutató betegeknek háromszor gyorsabban rövidültek a telomerjei.

Egy összefoglaló tanulmány szerint a fehérkenyér, a tej, a vaj, a zsíros sajt, a feldolgozott hústermékek és a cukros üdítők (ezzel összefoglaltuk nagyjából a nyugati étrendet) mind gyorsítják a telomerek rövidülését. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (ezekben már nem felismerhető a kiinduló nyersanyag) nagyfogyasztóiban kétszer valószínűbben megrövidült telomerek találhatók. Ezzel szemben a sok zöldség és gyümölcs fogyasztása, valamint a kávé hosszabb telomereket eredményezett.

Ami tehát összhangban van az evolúciós táplálkozási elvekkel, az lassítja a telomerek „kopását”, a nyugati étrend viszont fokozza a telomerek rövidülését. A kávét rengeteg pozitív egészségügyi hatása miatt mindig is ajánlottam, és a lelkemnek is megnyugvás, hogy az egészségre gyakorolt megannyi pozitív hatása mögött többek közt a telomervédő hatása áll.

Telomervédő és hosszabbító hatóanyagok

A vitaminokat és étrend-kiegészítőket sokan azért nem szedik, mert közvetlen pozitív hatásukat ritkán lehet megtapasztalni. Ezek a kiegészítők hosszú távú befektetések, és a telomerkutatás vissza is igazolja ezek hasznosságát.

A kávé hatásáról már esett szó. A kávé- és teafogyasztás a telomeráz enzim aktivitását fokozza, azaz akár még vissza is épül hatásukra a telomer. Még ha ezt nem is tudnánk, erre kéne következtetnünk azokból az eredményekből, miszerint a kávézás mértékével arányosan csökkent több nagy vizsgálatban az összhalálozás. Fontos megjegyeznem, hogy nem a koffeinnek, hanem a kávé többi alkotóelemének köszönhető ez a hatás, azaz a vizsgálatok a koffeinmentes kávét is telomervédőnek találták. Ahogy már megbeszéltük, az egyik leghatásosabb egészségvédő és élethosszabbító a tápanyagokban és vitaminokban kiegyensúlyozott kalóriacsökkentett táplálkozás.

E tapasztalok kapcsán merült fel az a gondolat, hogy az ún. kalóriacsökkentett táplálkozás hatását utánzó szerek (CR mimetikumok) is élethosszabbító hatásúak lehetnek. Az egyik legtöbbet kutatott szer a metformin, amit 1957 óta alkalmaznak cukorbetegek kezelésében. A metformint a vércukorszint-csökkentő hatásáról régóta ismert orvosi kecskeruta (Galega officinalis) hatóanyagaként azonosítottak be. A metforminnak számos, szerteágazó hatása van, nem csupán a vércukorszintet befolyásolja. A „metformin a hosszú élettartamért vizsgálat” (MILES) és a „célban az öregedés metforminnal” (TAME) vizsgálatokban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a metformin csökkenti az öregedés jelenségeit (beleértve a szívkoszorúér-betegséget, a sztrókot, a pangásos szívelégtelenséget, a perifériás artériás betegséget, a rákot, a 2-es típusú cukorbetegséget, a kognitív károsodásokat és a halálozást).

A metformin szedése alatt pótolni kell a B12-vitamint, mert kialakulhat a hiánya. Veseelégtelenség esetén megemelkedhet a laktátszint. Sajnos vannak gyomor- és bélrendszeri mellékhatásai is. Mivel a metformint orvos írja fel, ezt meg lehet kerülni orvosi kecskeruta tea vagy por formájában való fogyasztásával. (Vérhígítók hatását fokozza!)

Öregedés ellen együnk paprikát?

Egy másik hatásos CR mimetikum és élethosszabbító a spermidin, ami megtalálható a friss zöldpaprikában, a búzacsírában, a karfiolban, a brokkoliban, a gombában és számos sajtban. Még nagyobb mennyiségben található szójatermékekben, mint például a nattóban, a shitake gombában vagy az amarántban. Egyszerűbb kivonat formájában szedni.

Népszerűvé teheti, hogy csökkenti a vérnyomást és a szívbetegség kockázatát, a rákhalálozást, s mi több, serkenti a hajnövekedést is. Mindezek után nem meglepő, hogy telomervédő hatású. Világos, hogy az igazi fiatalító hatás nem a telomerrövidülés lassítása, hanem a hosszának a növelése. Az Astragalus membranaceus kínai gyógynövény kivonata a TA-65 elnevezésű hatóanyag, amely hatásos a szív- és érrendszeri betegségekben, immunmoduláló, rákellenes hatású, javítja a neurodegeneratív betegségek lefolyását.

Placebokontrollos vizsgálatban, míg a TA-65-öt szedőknek nőtt, a placebocsoportnak csökkent a telomer hossza. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a ráksejtek azért tudnak vég nélkül osztódni, mert vagy intenzíven telomerázt termelnek, vagy alternatív módon állandóan „javítgatják” a telomereiket.

Az eddig klinikai tapasztalatok és vizsgálatok szerint önmagában a telomeráz szintjének növelése nem okoz rákot, sőt a telomeráz fokozza a genetikai stabilitást. Ugyanakkor az adatok azt sugallják, hogy a telomeráz fontos közvetítője az onkogén folyamatnak a daganattípusok túlnyomó többségében, és hogy az enzim újraaktiválása kritikus szerepet játszik a tumor progressziójában. Azaz lassan a testtel a telomerázaktiválókkal, különösen rákbetegeknél vagy rákbetegségen átesetteknél. Ugyanakkor a CR mimetikumok kifejezetten rákellenes hatásúak, azokkal nyugodtan lassíthatjuk az öregedés óráját. És persze, ne gondoljuk, hogy bogyókkal ellensúlyozni lehet az elhízottság negatív hatásait. Azaz, nem csak mímelni kell a kalória csökkentést, hanem gyakorolni is.

Fotó: Adobe Stock