Rotációs diéta allergiásoknak
A rotációs diéta azonban bevált módszerként kínálkozik a túlérzékenységet okozó élelmiszerek egyéni kiszűrésére. Emellett pedig egyidejűleg hatásos terápiát is jelent.
Az amerikai Herbert Rinkel már orvostanhallgató korában érdekes felfedezést tett. Édesapjától minden héten tizenkét tojást kapott ajándékba. Amikor terápiarezisztens, tartós nátha fejlődött ki nála, kísérletképpen először megevett hat nyers tojást, anélkül, hogy bármiféle reakció fellépett volna, majd öt napon át nem evett tojást, mire is náthájának tünetei javulni kezdtek. Amikor azonban a hatodik napon megint tojásevéssel próbálkozott, rendkívül erős allergiás reakciót tapasztalt. Később, már orvosként Rinkel számos páciensénél figyelt meg hasonlót. Ennek alapján alakította ki a rejtett allergiákról szóló tételét, amelynek leglényegesebb szempontjai a következők:
- Számos ember különféle panaszokkal reagál olyan élelmiszerekre, amelyeket nap mint nap fogyaszt, a reakció azonban késleltetve lép fel.
- A betegek először gyakran jobban érzik magukat, miután a szóban forgó élelmiszert elfogyasztották.
- Ha az adott táplálékot töröljük az étlapunkról, és egy másikkal helyettesítjük, néhány embernél túlérzékenységi reakció fejlődik ki a helyettesítő táplálékra, mert túl gyakran eszik belőle.
Mindezt elkerülendő, az orvos kialakította a rotációs diéta módszerét. A teszt során panaszokat okozónak bizonyult élelmiszert először egyáltalán nem szabad enni, a panaszt nem okozó ételek fogyasztását viszont úgy kell megtervezni, hogy csak minden negyedik nap kerüljenek az asztalra.
A szakemberek már régóta tisztában vannak azzal, hogy az azonnali reakciót kiváltó, klasszikus allergiák mellett számtalan olyan tápláléktúlérzékenység létezik, amely a hagyományos vizsgálati eljárásokkal nem mutatható ki. A Rinkel által felismert „rejtett” allergiák esetén a reakció gyakran csak órákkal vagy napokkal később lép fel, ezért nem társítható egy bizonyos allergénnel.
Gyakran a kedvenc étel váltja ki az allergiás reakciót
Igen gyakran előfordult, hogy a rejtett allergiát valamelyik kedvenc ételünk váltja ki, amely éppen kedvelt volta miatt sokszor szerepel az étrendünkben. A rejtett allergiára utal, ha a szóban forgó étel fogyasztása után átmenetileg jól érezzük magunkat, ha azonban néhány napra lemondunk róla, állapotunk rosszabbodik. Ezért valóságos függőség alakulhat ki. Csak a körülbelül négynapos, szigorú absztinencia után érzi magát az érintett újra jobban. Ha viszont ekkor újra próbálkozik a szóban forgó étellel, erőteljes reakció léphet fel.
A rejtett allergia tünetei sokfélék lehetnek: fejfájás, hiperaktivitás, reumás panaszok, krónikus fáradtság, koncentrációhiány, gyomor- és bélpanaszok (például gyakori émelygés, hasmenés, puffadás), múlni nem akaró nátha, szapora szívverés, bőrkiütés, ödéma vagy makacs túlsúly. Az élelmiszerekre való túlérzékenység még pszichikai zavarokat is kiválthat.
Tagadhatatlan, hogy ezeknek a tüneteknek vagy betegségeknek számtalan oka lehet, amelynek minden egyes betegnél a végére kell járni. Ezenkívül szóba jöhetnek egyes, igen elterjedt érzékenységek is, például a gluténra, a tejcukorra, a gyümölcscukorra vagy a hisztaminra, ezeket is ki kell zárni.
Mindezek után tehető fel a kérdés, vajon rejtett allergiában szenved-e a beteg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a „bűnös” általában a következők közül kerül ki: tehéntej és tejtermékek, búza, rozs, cukor, tojás, kávé, élesztő, citrusfélék. Mivel az érzékenység kiváltója egyénenként változik, tesztdiétát vezetnek be, mielőtt megkezdenék a valódi rotációs diéta módszerét.
Kockázatmentes diéta, mint előzetes tesztfázis
Ezt a tesztfázist vagy böjtölés előzi meg, vagy egy legalább ötnapos időszak, amikor kockázatmentes vagy hipoallergén diéta van napirenden. Ennek során minden olyan élelmiszer fogyasztható, amely a tapasztalatok szerint nem hajlamos allergia előidézésére: bárányhús, pulyka, nyúl, pisztráng, körtekompót, sárgadinnye, édesburgonya, hajdina, rizs, szágó, cukkíni, tök, zöldbab, brokkoli, avokádó, hidegen préselt napraforgó- vagy olívaolaj, tengeri só. Az ital víz legyen. Ha a beteg saját tapasztalatából tudja, hogy nem jól bírja mondjuk a brokkolit, akkor azt természetesen ki lehet hagyni. A tesztszakasz során is ajánlatos a fehérjedús (hús, hal), illetve a keményítőben gazdag (gabona, édesburgonya, szágó, hajdina) ételeket négynapos ritmusban váltogatni, ahogyan ez majd a későbbi rotációs diéta módszere is jellemezni fogja.
Az első két napon a szóban forgó diéta (ahogyan a böjtölésnél is) kellemetlen közérzetet, fejfájást okozhat.
Ha azonban a beteg öt nap múltán jobban érzi magát, akkor kezdődhet a valódi tesztszakasz: ezalatt a kockázatmentes diétát kell folytatni, és két napon át kiegészíteni valamelyik gyanús élelmiszerrel. A tesztdiéta során ajánlatos táplálkozási és közérzeti naplót vezetni, hogy pontosan kiderüljön, melyik ennivaló hívja elő a tüneteket. Amennyiben semmiféle tünet nem jelentkezik, két nap múlva következhet egy újabb ennivaló tesztelése. Ha az élelmiszer rontja az állapotunkat, akkor egy újabb ennivaló kipróbálásával addig kell várni, amíg a tünetek eltűnnek.
Lehetőség van arra is, hogy egyszerre több élelmiszert újra bevezessünk, ezzel lerövidíthetjük a tesztszakaszt, mert egyébként mondjuk 20 különféle tesztelendő ételnél 41 napos tesztfázisra lenne szükségünk. Ha azonban különféle új ennivalók fogyasztása után tünetek jelentkeznek, akkor ezeket még egyszer, egyenként kell tesztelni, hogy kiderüljön, melyikük felelős a panaszokért.
Az allergiát kiváltó élelmiszerek újra bevezetésénél – a néhány napos absztinenciát követően – erőteljes tünetek léphetnek fel, például súlyos migrénes roham. Éppen ezért tanácsos a tesztelést orvosi felügyelet mellett végezni.
Sokan hétnapos ritmust igényelnek
Ha rájöttünk, mely élelmiszerek okozzák a panaszainkat, akkor ezeket a következő hónapra töröljük az étrendünkből. Az azonban nem elegendő, ha a szóban forgó terméket valami mással helyettesítjük, például tehéntej helyett szójatejet iszunk. Ilyenkor ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy szervezetünk a „póttermékre” is allergiát fejleszt ki. Ehelyett kezdjük el inkább a rotációs diéta módszerét: a reakciót kiváltó élelmiszer tabu, a többit négynapos ritmus szerint helyezzük el. A diéta első napján mindent ehetünk, ami az első listán található, a második napon mindent a második, a harmadikon a harmadik, a negyedik napon a negyedik listáról. Így tehát ugyanaz az ennivaló csak négynaponként kerül az asztalunkra.
Sokaknál előfordulhat, hogy a négynapos ritmus nem elegendő ahhoz, hogy a szervezetet megszabadítsa élelmiszer-túlérzékenységétől. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy a krónikus panaszok (például gyomor- és bélbántalmak, légúti tünetek) a következetes diéta ellenére fennállnak. Ebben az esetben szükséges lehet egy hétnapos tervet kipróbálni.
Másnap ne együnk rokon élelmiszert
Mivel a rejtett allergiában szenvedők gyakran a szóban forgó élelmiszerrel rokonságban álló ennivalóra is rosszul reagálnak, az egy családba tartozó temékeket ne együk egymást követő napokon. Aki tehát például egyik nap paradicsomot evett, annak másnap nemcsak a paradicsomot, hanem a padlizsánt, a krumplit és a paprikát is mellőznie kell. Természetesen nem kell táplálkozástudományi szakértővé képeznünk magunkat, elég, ha az elvet megértjük, és betartjuk a felépített étrendet:
- 1. először is, az ugyanolyan ennivalót csak minden negyedik napon fogyasztjuk,
- 2. másodszor, az egymással rokonságban álló termékek fogyasztása között legalább egy nap szünetet tartunk.
A rotációs diéta módszerét teljes értékűen alakítsuk ki. Hogy ne lépjenek fel hiányállapotok, fontos nap mint nap keményítőtartalmú ételt enni (krumpli, gabona, hajdina, amaránt), valamint zöldséget és esetleg gyümölcsöt – természetesen csak abból a csoportból, amelyik azon a napon az engedélyezett listán van.
Néhány hónappal azután, hogy lemondtunk a szervezetünk számára el nem viselhető élelmiszerről, orvosi felügyelet mellett kipróbálhatjuk, ehetjük-e az adott terméket tünetek nélkül. Ugyanakkor tanácsos a diéta sikeres lezárását követően sem fogyasztani mindennap azt az ennivalót, amelyre eredetileg érzékenyek voltunk. Így elkerülhetjük, hogy a táplálékallergiánk újra kifejlődjön.
Allergiamegelőzés mindenkinek: természetes rotáció
A jelek arra mutatnak, hogy a táplálékallergiában szenvedők száma folyamatosan emelkedik, mivel az emberek többsége egész éven át hazai és egzotikus ennivalók széles palettájáról válogathat. Márpedig elméletileg valamennyi vegyület allergén lehet, illetve az egyes ember számára allergénné válhat.
Minél többféle ételt eszünk, elvben annál több, potenciálisan allergiát okozó anyag kerül a szervezetünkbe.
Éppen ezért az allergiára hajlamos embereknek tanácsos naponta nem túl sokféle ételt enniük, de nap mint nap ugyanazt sem.
A teljes értékű táplálkozás régóta követi a „természetes rotációs diétát”: követői mindig az évszaknak megfelelően étkeznek, és előnyben részesítik az adott környékről származó ennivalókat. Ez egyfelől természetes változatosságról gondoskodik, másfelől lehetővé teszi, hogy a szervezetet ne ingereljék túlzottan az allergiakiváltó anyagok. Ezt a táplálkozási irányelvet főként az allergiára hajlamosaknak tanácsos megszívlelniük.
Mintaétrend rotációs diétához
A rotációs diéta két fő alapelven nyugszik: 1. Ugyanazt az ennivalót csak négynaponként fogyasztjuk. 2. Egymással rokonságban álló ételeket nem eszünk két egymást követő napon. Az élelmiszerek csoportba rendezve alkotják a diéta alapját.
A. Hüvelyesek: bab, borsó, lencse, csicseriborsó, földimogyoró.
B. Burgonyafélék: paradicsom, paprika, krumpli, padlizsán.
C. Fűfélék: minden gabona (búza, rozs, árpa, rizs).
D. Hajdina, rebarbara.
E. Tökfélék: tök, uborka, cukkíni, dinnye.
F. Rózsafélék: alma, sárgabarack, körte, eper, málna, cseresznye, mandula.
G. Ernyősök: édeskömény, sárgarépa, kömény, petrezselyem, zeller.
H. Keresztesvirágúak: káposztafélék, brokkoli, karalábé, retek, mustár.
I. Fészkesek: bogáncsolaj, endívia, saláta, napraforgó.
J. Cékla, mángold, spenót, cukorrépa.
K. Liliomfélék: fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma, spárga.
L. Ribizli, egres.
M. Szezám.
N. Marha-, borjú-, kecske-, birkahús és -tej.
O. Disznó, vaddisznó.
P. Szarvas, őz.
Q. Nyúl, mezei nyúl.
R. Csirke, tojás, fácán, gyöngytyúk.
S. Hal.
A betűkkel való megjelölés megkönnyíti az étlap áttekinthetőségét: ugyanannak a betűnek nem szabad két egymást követő napon felbukkannia. Egy rotációs diéta étrendje követheti például ezt a mintát:
| 1. nap | 2. nap | 3. nap | 4. nap | |
| Keményítő-tartalmú ételek | B. krumpli | C. rizs | D. hajdina | C. tönkölybúza |
| Zöldség |
B. paradicsom B. paprika I. endívia |
E. uborka E. tök J. spenót |
H. karfiol H. káposzta I. saláta |
G. édeskömény G. petrezselyem J. cékla |
| Gyümölcs |
F. cseresznye F. alma |
E. sárgadinnye D. rebarbara | F. körte | L. ribizli |
| Magvak | F mandula | A. földimogyoró | I. napraforgó(olaj) | M. szezám |
| Fehérjetartalmú ételek |
N. tehéntej N. tehéntejből készült sajt | A. szójaital | N. kecsketej | A. lencse |
| Hús, hal, tojás | N. borjúhús | Q. nyúl | N. kecskehús | R. tojás vagy S. hal |
Fotó: Adobe Stock