Meggyógyultam az allergiámból – Zsolt esete

A kisebbik fiam, Zsolt ma 15 éves, pici gyermekként is igen sokat betegeskedett, évente kétszeri mandulagyulladással, lázzal, influenzával küszködtünk. Mindez négy hónaposan kialakult súlyos fülgyulladására vezethető vissza, amikor is az orvosok a hallócsont gennyesedését állapították meg nála, és nagyon erős antibiotikumokat kapott.

Gyakran köhögött, tüsszögött, orrfolyása volt, azonban az allergiát csak 13 évesen, azaz 2003-ban állapították meg, mikor is a körzeti orvos azonnal allergiavizsgálatot javasolt. Többek között parlagfű-allergiát, búzaallergiát is megállapítottak, karöltve az ételallergiával. Nem javasolták a tejtermékek, tojás, a narancs és a mogyoró, valamint a szójafogyasztását. Ez meglepetésként ért, de ma már világos a számomra, hogy az allergia sohasem egyféle tünetet mutat, és ha az illető betegnek az immunrendszere oly mértékben legyengült, mint az én fiam esetében, akkor szinte magától értetődő, hogy az ételallergia és a légúti allergiás tünetek kiegészítik egymást. Zsolttal azelőtt is előfordult, hogy bőrpírt kapott tejtermékek fogyasztásakor. A hagyományos orvosi vizsgálaton gyógyszert kaptunk tüneti kezelésként, aminek hatására erős ekcéma alakult ki a gyermek bőrén. Az allergológus javaslatára elhagytuk a gyógyszert 2003 októberére, azonban az allergiás tünetek olyannyira felerősödtek, hogy tüneti szer nélkül már uralhatatlan volt a gyermek állapota.

Állandó riadókészültségben éltünk Zsolt fiammal

Az életvitelünket ez nagymértékben befolyásolta, állandó riadókészültségben éltünk. Decembertől étkezések után mintegy négyszer alakult ki súlyos, fulladásos rosszullét. Ennek ellenére 2004 augusztusáig nem szedtünk semmilyen tüneti szert, de a bőre nagyon csúnya volt, apró, fehér, pontszerű kiütések tarkították az arcát, karjait és az altestét. Ma már tisztában vagyok vele, hogy az allergia kialakulásánál a lelki tényezők is fontos szerepet játszanak. Biztos vagyok benne, hogy fiamat is megviselték a Budapestre költözés, az iskolaváltás, az új helyzet bizonytalansága. Zsolt nagyon jófejű, intelligens gyerek, mégis nehézséget okozott a beilleszkedés az új iskolában. A végső döntést a 2004 augusztusában történt addigi legerősebb fulladásos rosszullét hozta.

Újból elkezdtük szedni a gyógyszert, ami azonban már nem tudta megszüntetni a tüneteket. Az augusztusban kezdődő parlagfűszezontól annyira begyulladt a szeme, hogy kötőhártya-gyulladása lett. A „felmentés” egy női újság képében érkezett hozzánk, itt olvastam ugyanis a Medic Poliklinikáról, ahová október 25-ére kaptunk időpontot. A klinikán éreztem először, hogy tényleg kézbe veszik a fiamat. Teljesen új szemlélet fogadott minket. Megértették velünk, hogy az ember szervezetében minden mindennel összefügg, és hogy nem elég csak tünetileg kezelni az allergiát, ha nem az egész embert kell testileg-lelkileg meggyógyítani az allergiát kiváltó okok megkeresésével és megszüntetésével.

Ne adják fel!

A Voll-féle számítógépes diagnosztikán a doktornő részletesen kikérdezett minket szinte mindenről az étkezési szokásainktól kezdve a gyermek általános lelki állapotáig. Energetikai blokkot talált a nyirokutakban, az orrmelléküregben, a fogakban, a gyomorban és a belekben, ezen kívül idegi elváltozást is tapasztalt. A gyermek fizikai állapota elmondása szerint egy középkorú ember kórképét tükrözte, de megnyugtatott minket, hogy ha valóban elhatározzuk, most meggyógyulunk, akkor így is lesz. A doktornő ezen kívül gégészeti, fogászati ellenőrzést, illetve belgyógyászati vizsgálatot javasolt. Mindent betartottunk, és szigorúan az előírásoknak megfelelően szedtük be a személyre szabott homeopátiás kúrát. Az első visszamérésen már alig, a másodiknál azonban már semmit nem találtak nála, annyit javult az állapota.

Összesen három kúrán vettünk részt. A légutai teljesen felszabadultak, és már nincsen ételallergiája sem, ahogyan a fulladásos rohamokat is elfelejtettük már. Itt a parlagfű szezon, és az én fiam allergiamentesen él és virul. Kedves aggódó édesanyák és reményvesztett betegek! Az én üzenetem az Önök számára: Ne adják fel, és ne nyugodjanak bele az állapotukba! A fiamat már csak a lelke kell, hogy utolérje, hiszen még ő maga is alig hiszi el, hogy meg lehet gyógyulni még a krónikusnak, gyógyíthatatlannak mondott allergiából is.

Kovács Anikó, Szabó Zsolt édesanyja

(x)

Fotó: Adobe Stock (kiemelt kép)