Valami más… – 2004. február

Az utób­bi idő­ben azt a kér­dést jár­tuk kö­rül, hogy mi­ként és mi­ért ter­jesz­ked­nek ki egyes be­tűk más be­tűk te­ré­be vagy nem be­írt te­rü­le­tek­re, pél­dá­ul a szó­kö­zök­be. Most néz­zük meg ugya­nezt an­nak a be­tű­nek a szem­pont­já­ból, ami­nek a te­rü­le­té­re vagy tes­té­be ér egy má­sik be­tű ha­tá­sa.

Balra nyitott, ovál írás

Vi­sel­ked­het ugya­nis több­fé­le­kép­pen: elvi­sel­he­ti, har­col­hat el­le­ne vagy vágy­hat egy kül­ső ha­tás­ra. Nyil­ván­va­ló­an erő­sen függ a re­ak­ció a kül­ső ha­tás­tól is.

Raj­zol­jon egy kört!

Most ve­gye sze­m­ügy­re a raj­zát, ki­zá­ró­lag azt fi­gyel­ve, hogy mi­lyen pon­to­san, szo­ro­san vagy ha­nya­gul, nagy­vo­na­lú­an zár­ta-e be a for­mát.

A tel­jes sze­mé­lyi­ség jel­ké­pe az írás­ban a kör. A sze­mé­lyi­ség egé­szé­re jel­lem­ző nyi­tott­ság, vagy a kül­ső ha­tá­sok­kal szem­be­ni vé­de­ke­ző zárt­ság te­hát szin­tén a kör ala­kú be­tűink­ben mu­tat­ko­zik meg.

Felfelé és balra nyitott, ovál írás

A kör nyit­va ha­gyá­sa mu­tat­ja a nyi­tott­sá­got va­la­mi­lyen irány­ba. Ab­ból az irány­ból aka­dály­ta­la­nul be­ára­mol­hat­nak a kül­vi­lág ha­tá­sai a sze­mé­lyi­ség, va­gyis a kör bel­se­jé­be, a be­tű vagy az író tes­té­be.

Hogy mi­lyen irány­ba mu­tat be­fo­ga­dó­kész­sé­get a be­tű, az ab­ból lát­szik, hogy a kör mely pont­ján he­lyez­ke­dik el a rés. A fel­fe­lé nyi­tott kör a szü­lői, val­lá­si, szel­le­mi és in­tel­lek­tuá­lis ha­tá­so­kra va­ló fo­gé­kony­ság je­le. A bal­ra nyi­tott kö­ra­lak a múlt­tal, a tra­dí­ciók­kal, az anyá­val és a gye­rek­kor em­lé­ke­i­vel mu­tat szo­ro­sabb kap­cso­la­tot. A jobb fe­lé nyi­tott kö­rök a jö­vő, a mun­ka, a töb­bi em­ber fe­lé be­fo­ga­dóbb író­kra jel­lem­ző­ek. A le­fe­lé nyi­tott­ság az ösz­tö­nök­nek, az anya­gi­ak­nak, a gyó­gyí­tó és meg­be­te­gí­tő erők­nek en­ged be­fo­lyást a sze­mé­lyi­ség­be.

 Felfelé és jobbra nyitott, ovál írás

A kül­ső ha­tá­sok va­la­mi­lyen vál­to­zást idéz­nek elő a sze­mé­lyi­ség­ben. A vál­to­zás jel­le­gét a kör alak­ja, vo­na­lá­nak egyen­le­tes­sé­ge, ép­sé­ge mu­tat­ja. Amennyi­ben a nyi­tott kör har­mo­ni­kus, szim­met­ri­kus, egyen­le­tes, az író a sze­mé­lyét érő ha­tá­so­kat épü­lé­sé­re for­dít­ja, fej­lő­dik tő­lük, de sem­mi­kép­pen nem ká­ro­sak számá­ra. Ha a nyi­tott kör szög­le­te­se­dik, vo­na­lá­nak nyo­ma­té­ka vál­ta­ko­zik, va­gyis időn­ként hal­vá­nyo­dik, időn­ként erő­sö­dik, eset­leg cso­mók je­len­nek meg raj­ta, azt mond­hat­juk, hogy a kül­ső ha­tá­sok fáj­dal­mas vagy fé­le­lem­mel te­li fo­lya­ma­to­kat in­dí­ta­nak el az író sze­mé­lyi­sé­gé­ben.

Felfelé nyitott, ovál írás

A kör nyi­tott­sá­ga le­het véd­te­len­ség vagy erős ma­ga­biz­tos­ság je­le is. Véd­te­len­sé­gé el­ső­sor­ban ak­kor, ha a ha­tá­sok ne­ga­tí­van be­fo­lyá­sol­ják a sze­mé­lyi­sé­get. Eb­ben az eset­ben ar­ról van szó, hogy az író nem tud­ja meg­szi­lár­dí­ta­ni én­ha­tár­ait a számá­ra ár­tal­mas kül­ső ha­tá­sok el­len.

Ma­ga­biz­tos­ság­ra ab­ból kö­vet­kez­tet­he­tünk, ha az író fe­lad­va sze­mé­lyi­sé­ge vé­del­mét, kész új in­for­má­ci­ók be­fo­ga­dá­sá­ra, bíz­va sa­ját ere­jé­ben, a be­fo­lyá­sok po­zi­tív vol­tá­ban és ab­ban, hogy azo­kat meg­fe­le­lő­en fel­dol­goz­va, a sa­ját fej­lő­dé­sé­re tud­ja majd for­dí­ta­ni. Eb­ben az eset­ben a kör alak­ja és a tel­jes írás is ki­egyen­sú­lyo­zot­tabb.