Valami más… – Egy kör. Rajzolja meg!
Elsősorban azt nézzük meg, hogy a vonal milyen irányban haladva alkot végül kör formát.
Az előbbi rajztesztünkben csakúgy, mint a kézírásban, két lehetőségünk van: az óramutató járásával megegyező, illetve az azzal ellenkező irányban húzott vonal. Az irány azért lényeges, mert szoros összefüggést mutat a balkezességgel. A grafológia ezért külön elnevezést dolgozott ki erre a mozgásra. A kör kialakításának iránya a „sodrás”.
Aki az óra járásával ellentétesen rajzolta a kör formát, jobbsodrású rajzot készített, és a jobbkezesekre jellemzően cselekedett. Az ellenkező irány, vagyis az óra járásával megegyező, a balkezesekre jellemző.
A balkezesség jóval összetettebb kérdés, mint elsőre gondolnánk.
Távolról sem állítható százszázalékosan senkiről, hogy jobb- vagy balkezes. Az már közismert, hogy a balkezes ember átszoktatható az eredeti kézhasználatról a másik kézzel való írásra, evésre, bármely tevékenységre, mégsem válik ettől jobbkezessé. A bal- vagy jobbkezesség attól függ, hogy agyunkban az írás, a mozgás, a kommunikáció melyik agyfélteke irányítása alatt áll erősebben.
Az aktuális tevékenységekben domináns agyfélteke többi tulajdonsága „áthallatszik”. Ezért a balkezes emberek kommunikációjában, gondolkodásában erőteljesebben mutatkoznak meg a jobb agyféltekére jellemző funkciók: a térérzékelés, az egész rendszerek iránti érzékenység, a színekhez, a zenéhez és a logikus rendszerbe illeszthető dolgokhoz való tehetség.
A jobbkezesek általában jobban igazodnak el az időben, a számokban és mennyiségekben. Érthető, hogy társadalmunk igyekszik elősegíteni ezeket a számára értékes tulajdonságokat, ezért részesíti előnyben a jobbkezességet.
Az ember életében spontánul is változik a jobb- vagy balkezesség mértéke, ami az írásban is megmutatkozik. Például öregkorban erősödik a balkezes tendencia, követve a gondolkodásunkban, értékrendünkben lezajló átalakulást.
Fotó: Adobe Stock
