Valami más… – 2004. május

Mos­ta­ni té­mán­kat kezdjük úgy, hogy a rajzme­ző­be raj­zol­jon bár­mit, ami akár pil­la­nat­nyi­lag, akár a gon­do­la­tai­ban már egy ide­je fel­kel­tet­te az ér­dek­lő­dé­sét. A rajznak nem kell sem élet­hű­nek, sem fe­lis­mer­he­tő­nek, de még fi­gu­ra­tív­nak sem len­nie. Az egyet­len do­log, ami­re fi­gyel­jen, csak annyi, hogy mi­lyen ér­zés­sel lá­tott hoz­zá a rajzhoz.

Ami­kor egy té­mát vá­lasz­tunk – akár a je­len rajzteszt­hez – egy fo­ga­lom­ra össz­pon­to­sí­tunk. A fo­ga­lom­mal kap­cso­la­tos ér­zé­se­ink be­fo­lyá­sol­ják a rajz ki­ala­kí­tá­sát. Az alap­ve­tő hoz­zá­ál­lás a kez­dő­vo­nal­ban mu­tat­ko­zik meg leg­pon­to­sab­ban. Fi­gyel­je meg, mi­lyen vo­nal­lal in­dí­tot­ta az ábrá­ját!

Árkádos kezdővonal

Az egye­nes ha­tá­ro­zott­sá­got, a haj­lí­tott vo­nal ér­zel­mi töl­tést je­lez ál­ta­lá­ban, a fel­fe­lé tö­rek­vő kez­dő­vo­nal va­la­mi­fé­le am­bí­ci­ót mu­tat, a ne­he­zen in­du­ló rajz ál­ta­lá­ban az élet­ben is vo­na­ko­dást, óva­tos­sá­got, tar­tóz­ko­dást je­lent.

A rajz kez­dő­vo­na­la a ké­zí­rás szó­kez­dő vo­na­la­i­val ana­lóg. A mos­ta­ni raj­zi fe­la­dat kez­dő­vo­na­lát a ké­zí­rá­son be­lü­li kez­dő­vo­na­lak­hoz ha­son­ló­an ér­tel­mez­het­jük to­vább.

Girlandos kezdővonal

A sza­vak a tu­dat­ta­lan gon­dol­ko­dá­sunk sze­rint kü­lö­nál­ló fo­gal­mak, egy­sé­gek, mint egy rajz té­má­ja. A sza­vak kez­de­te in­for­mál­hat te­hát az adott fo­ga­lom­hoz fű­ző­dő ér­zé­se­in­kről, mint a kez­dés a raj­zi fe­la­dat­ban.

A kez­dő­vo­nal­ból ezen­kí­vül kö­vet­kez­te­té­se­ket von­ha­tunk le min­den olyan te­vé­keny­sé­gün­kről is, ahol fo­gal­mak­ban gon­dol­ko­dunk. A szó ki­ala­kí­tá­sá­nak el­ső pil­la­na­ta meg­mu­tat­ja pél­dá­ul, mi­ként len­dü­lünk ak­ció­ba, vagy ál­ta­lá­ban ho­gyan vi­szo­nyu­lunk az el­ső pil­la­nat­ban egy má­sik em­ber­hez (mint egy má­sik, hoz­zánk ha­son­ló egy­ség­hez, fo­ga­lom­hoz).

Hiányzó kezdővonal

A kez­dés­sel kap­cso­la­tos ér­zé­sek a vo­nal alak­ját is mó­do­sít­ják. A bol­tív ala­kú, ár­ká­dos kez­dő­vo­nal az író el­zár­kó­zá­sát mu­tat­ja. Az így író ne­he­zen ba­rát­ko­zik meg az új gon­do­la­tok­kal, ha azok nem il­lesz­ked­nek tel­je­sen a sa­ját rend­sze­ré­be, a spon­tán pro­gra­mo­kat rend­sze­rint nem fo­gad­ja el, könnyeb­ben ala­kul­hat­nak ki elő­í­té­le­tei is.

A ke­hely ala­kú, gir­lan­dos kez­dő­vo­nal a ba­rát­sá­gos vi­sel­ke­dés je­le. Még ha nem is je­lent va­ló­di, mély el­fo­ga­dást, min­den­kép­pen előnyt élvez az em­be­rek kö­zött az, aki el­ső pil­la­nat­ban ba­rát­sá­gos, el­fo­ga­dó ké­pet mu­tat a töb­bi­ek fe­lé. A gir­lan­dos kez­dő­vo­nal az együtt­mű­kö­dés­re va­ló tö­re­kvés je­le az írás­ban.

Hosszú kezdővonal

A sza­vak kez­dő­vo­na­la egy más meg­kö­ze­lí­tés­ből meg­fo­gal­maz­ha­tó úgy is, hogy az a szó ki­ter­je­dé­sé­nek meg­nö­ve­lé­se. A kez­dő­vo­nal a szó­nak olyan ré­sze, amely nem al­kot be­tűt, csak ne­ki­fu­tá­si le­he­tő­ség, fel­szál­ló­pá­lya. Így a hosszú kez­dő­vo­nal azt mu­tat­ja, az író­nak a szo­ká­sos­nál több idő­re van szük­sé­ge, hogy be­le­kezdjen egy új mun­ka­fá­zis­ba vagy egy be­szél­ge­tés­be. Gya­kran ki­csit ne­he­zeb­ben is­me­ri ki ma­gát egy új hely­zet­ben vagy az em­be­rek kö­zött, ezért is igény­li a tet­tek előtt a meg­fi­gye­lés­re for­dít­ha­tó időt. A hosszabb kez­dő­vo­nal azok­nak az em­be­rek­nek is sa­ját­juk, akik igény­lik az ér­zel­mi te­li­tett­sé­get a cse­le­ke­de­te­ik­ben, az ér­zel­mek­nek ugya­nis idő kell.

A rö­vid vagy hi­ány­zó kez­dő­vo­nal a gyors cse­lek­vő­ké­pes­sé­get va­ló­szí­nű­sí­ti. A hir­te­len cse­le­kvés egy­faj­ta spon­ta­ne­i­tást is je­lent­het, de a gyor­sa­ság a re­ak­ciók­ban ked­vez az in­du­la­tok cse­le­kvés­be ala­ku­lá­sá­nak is.

Hosszú kezdővonal

A ré­geb­bi be­tű­sa­blon sze­rint a mai­nál jó­val hosszabb kez­dő­vo­nal­lal kel­lett in­dí­ta­ni az írást. A cse­le­kvés előt­ti fel­ké­szü­lé­si idő le­he­tő­vé te­szi, hogy min­den tet­tünk­nek meg­ad­juk a mód­ját. Va­ló­szí­nű­leg ezért is volt szük­ség a ré­geb­bi ko­rok írá­sai­ban a ma már hosszú­nak tű­nő kez­dő­vo­na­lak­ra.4