A szénanáthás beteg 2. rész
Rendszeresen közlik ugyanis az allergiát kiváltó (allergén) növények virágzásának idejét, megkönnyítve így a szénanáthás beteg életét. A kisebb területekre vonatkozó előrejelzést tájegységekre adják meg. Minél nagyobb területre vonatkozik, annál kevésbé lehetünk biztosak, hogy a minket érintő adatok hűen tükrözik a helyzetet. A számításba vett gyakoribb allergén pollenszemcsék esetében a kiváltott pollinosis kisebb-nagyobb mértékben változhat az egyes élőhelyeken kialakuló időjárás alapján: hőmérsékleti különbségek, széljárás, esős időszak stb. Kézenfekvő, hogy a légmozgások irányától inkább függ a szél által terjesztett pollen sűrűsége (anemofil növények), mint a rovarok általi beporzás esetében (entomofil növények).
A jelenkori pollenre utaló egészségügyi vonatkozásokról van szó. Minden egyes növényfajra jellemző a pollenszemcse alakja, állandó mérete, a felületén képződött rajzolatok (optikai mikroszkóppal végzett vizsgálatok). A virágporszemcsék mennyisége is befolyásolhatja az arra érzékeny, szénanáthás beteg személyeknél a szénanátha mértékét, tartósságát.
A szénanátha kifejezés (rhinitis allergica) nem tükrözi a teljes valóságot, mert a tünetek megjelenhetnek a szem kötőhártyáján (conjunctivitis formájában), a szemhéjon, de esetenként vagy ismételt fellépéskor kiválthat asztmás tüneteket is (exogén vagy exocrin asthma bronchiale) a szénanáthás beteg esetében.
A homeopátiás hasonszerek egy része az azonosság (simile) elv alapján abból a virágporból készül, amely elsősorban felelős a kóros tünetek fellépéséért. Előfordul, hogy a kérdéses pollen nálunk nem ismert növénytől származik. Ilyenkor jöhet számításba olyan készítmény, amely több növénytani, növényföldrajzi eredet esetében is hatásos. A pollenszemcsék országhatárokat nem ismerő, távoli vidékekről is eljuthatnak hozzánk a szelek szárnyán.
A szénanáthás beteg ajánlott szerei
Sabadilla
Adattárakban a Sabadilla officinalis helyett szerepelhet Schoenocaulon officinalis néven, ritkán Vetratrum officinaleként. Közép-Amerika és a térség szigetein, vagy a földrész délibb területein is előfordul. A zászpafélék családjába tartozik (régebben a liliomfélék családjába sorolták).
Hasonszerként a magvakból készül az őstinktúra.
Adagolás: 5CH-9CH, 5-5 golyócska naponta kétszer, vagy D4-D6, esetenként gyakrabban is.
Törzskönyvi száma: OGYI-HGAL 78/01, illetőleg OGYI-HGAL 78/04.
Euphrasia
A szemvidítófű több faja található meg nálunk. Hasonszerként elsősorban az eléggé gyakori Euphrasia rostkoviana nevű taxont részesítik előnyben. 10-20 cm magas szárú, félélősködő (semiparazita) növény a tátogatófélék családjából (Scrophulariaceae). A pártát fehér alapon sárga és ibolyaszínű folt, illetőleg csíkok díszítik. Hegyvidékek nyílt, napsütötte térségein található.
Hasonszerként az Euphrasia officinalis néven szereplő fajcsoport virágzó föld feletti hajtásait is használják.
A szemészetben fertőzéses, gyulladásos folyamatokban javallják. Függetlenül a virágpor növénytani eredetétől, az előre jelzett magas pollenszint előtt adagolják.
Adagolás: CH5-CH9, általában napi 3-szor, étkezések között.
Törzskönyvi száma, mint Euphrasia officinalis, OGYIHGAL 33/09/02.
Allium
Az Allium cepa, vöröshagyma középső, húsos hagymalevelei.
A szénanáthára utaló allergiás tünetek első észlelésétől kezdve, esetenként a fajlagos (specifikus) készítményt egy nem fajlagossal váltakozva a nap első felében külön adagoljuk az egyik, délután a másik készítményt, szükség szerint többször naponta.
Adagolás: CH5-CH9. Törzskönyvi szám: OGYI-HGAL 53/03/02.
Galphimia glauca
Eredetileg Thryallis glauca néven írta le Poiret (1755-1834), tehát a növény már Hahnemann életében ismert volt. A címszóként szereplő besorolást Cavanilles (1745-1804), illetőleg Kunze (1834-1878) javasolta. A Malpighi-cserjefélékhez (Malpighiaceae) tartozik, Közép-Amerikában honos. A levelek és a virágok képezik a kiindulási anyagot, ma Mexikótól Panamáig gyűjtik.
A légzőrendszer allergiás megbetegedéseiben javallják, a pollen légköri sűrűsödése előtt, függetlenül növénytani eredetétől. Herz ajánlotta nem fajlagos légzőszervi megbetegedésekben allergiaellenes szerként (1967), majd Wiesenauer a pollinosis kezelésében (1981). Jó példa a jelenkori gyógyászatba történő homeopátiás új hasonszer bevezetésére. Régebbi nyilvántartásokban vagy azokból átvett adattárakban nem mindig szerepel.
Adagolás: D3-D6. Hosszabb ideig tartó megelőzésként a mérsékelt égövön télvíz idejétől kezdve barkás fák virágzásáig javallják, utána rá lehet térni alacsonyabb potenciákra.
Törzskönyvezése nálunk Galphimia glauca néven:
OGYI-HGAL 253/2 és 253/01.
Fotó: Shutterstock
