Kötőhártya-gyulladás kezelése természetesen

A kötőhártya-gyulladás tipikus kiváltói a huzat, a túlterheltség (például képernyő előtt végzett munka vagy nem korrigált látásprobléma miatt), a szem kiszáradása, a túlzott fényterhelés (például síelés vagy vitorlázás közben), vagy idegen test behatolása. Ilyenkor a szem ég és viszket, a betegnek olyan érzése van, mintha homok ment volna a szemébe. A szem mindig pirossá változik, és a tünetek listája néha a szemhéj görcsös összehúzódásával bővül.

A kötőhártya finom, áttetsző nyálkahártya, amely bevonja a szemhéjak belső felületét és a szemgolyót, és csak az átlátszó szaruhártyát hagyja szabadon. Folyamatos nedvesen tartásáról a könnymirigyek gondoskodnak, lehetővé téve ily módon a szem sima mozgását. A kötőhártya egyidejűleg a szem hátsó részét is védi az idegen testek és a baktériumok behatolásától. Erre szolgál a könnyfolyadékban lévő antibakteriális hatóanyag, a lizozim. De ezen kívül immunsejtek (limfociták) is képesek szaporodni a nyálkahártya felülete alatt, és inaktivizálni a kórokozókat.

Éppen ezért az öngyógyításról általánosságban elmondható, hogy ha a panaszok három nap után nem múlnak el, ha rosszabbodnak, ha erős fájdalmak, látászavar vagy gennyes váladékozás lép fel, akkor feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni.

A veszélyes szembetegségek kizárásához tanácsos még a tükörbe is nézni: kötőhártya-gyulladás esetén az erek kitágulnak, de egymástól jól megkülönböztethetőek. Bár a mélyebben fekvő szemterületek veszélyes gyulladásai (például a szivárványhártya-gyulladás) is kezdődhetnek ilyen módon, esetükben általában diffúz vörös gyűrű alakul ki a szaruhártya körül. Hasonlóképpen diffúz pirosság jellemezheti a szemet akut glaukómaroham (zöld hályog) esetén is. Ilyenkor a szem belső nyomása kritikus mértékben megemelkedik, amely erős fájdalomhoz és esetleg émelygéshez vezet. Ha ilyenkor a beteg nem kerül időben orvoshoz, látását tartósan elveszítheti.

Mi köze a szemvidítófűnek a szem tisztaságához?

A kötőhártya-gyulladás legfontosabb gyógynövénye a szemvidítófű (euphrasia). A növényt már a középkor híres német orvosa, Paracelsus is ajánlotta, és amelyet a népi gyógyászat Európa- szerte alkalmazott. Nem véletlen, hogy a növény neve a magyaron kívül számos más európai nyelvben is szemgyógyító hatására utal. Németül például szemvigasztalónak (Augentrost), angolul szemünk fényének (eye-bright) hívják.

A napos, homokos, magas fekvésű vidékeken növő kis növény virága nem felfelé néz, hanem az orchideához hasonlóan „belenéz” az ember arcába. A szemhez való hasonlatossága adhatta a növény nevét és azt az ötletet, hogy szembajok gyógyítására próbálják ki. A virág valóban nagy pillájú szemre emlékeztet, míg fehér része az egészséges tekintet „villogását” idézheti.

A szemmel való összefüggések azonban a föld alatt is folytatódnak. Az a különleges tisztaság, amely az egészséges szemet jellemzi, az ásványvilágban a kvarc sajátja, és a legtisztábban a hegyikristályban mutatkozik meg. A kvarc (szilíciumoxid) vízzel összekeverve pedig olyan áttetsző zselét képez, amely a szemet feltöltő anyaghoz hasonlít. A szaruhártyának, a lencsének és az üvegtestnek, de még az áttetsző kötőhártyának is különleges kapcsolata van a kvarccal. A növényvilágban a kvarccal való bánásmód mesterei a füvek, amelyeknek a kvarc művészi alkalmazása rendkívüli rugalmasságot és stabilitást kölcsönöz. A füvek gyökerén élősködik azután a szemvidítófű, miközben felszívja a fű növényi nedveit. Feltételezhető, hogy a szemvidítófűnek az a tulajdonsága, hogy visszaadja a szem elvesztett rendjét és tisztaságát, a kvarcvilággal való, fent vázolt kapcsolatának is köszönhető. Mellékesen azt is említsük meg, hogy a homeopátiában a kvarcot „silicea” nevű feldolgozási formájában gyulladásos folyamatok bevált szereként alkalmazzák.

A rózsa is harmonizál

A szemvidítófű többféle módon is felhasználható. Belsőleg ihatjuk teaként (1 teáskanál növényt forrázzunk le 1 csésze forrásban lévő vízzel, 5 percig hagyjuk állni, majd napi 2-3 csészével fogyasszunk belőle). Miután az ilyen forrázat lehűl, borogatásként is használhatjuk, ha egy kis vattát beleáztatunk, majd a teával átitatott vattát 5-10 percig a szemünkön tartjuk. Emellett arra is lehetőség van, hogy az euphrasiát homeopatikusan potencializált formában D3- vagy D6-ként, golyócskák vagy cseppek formájában szedjük, méghozzá óránként. Ez nemcsak könnyező kötőhártya-gyulladás esetén segít, hanem az egyidejűleg általában szintén fennálló enyhe náthára is jó.

Az euphrasia-szemcseppek különösen hatásosak antropozofikus formában, a növényi kivonat D3 formáját tartalmazva. Olyan változat is akad, amelybe még potencializált rózsaolajat is tettek. Ez ugyanis csíragátló, melegítő és harmonizáló hatásáról ismert, és jót tesz a szem sok külső hatásnak kitett, érzékeny felületének. Bár a szóban forgó potenciál (D7) meglehetősen magas, a szemcseppeken mégis érezhető a rózsaillat.

A gyulladás fajtájától függ a gyógynövény

A szemvidítófüvet elsősorban ott érdemes alkalmazni, ahol a kötőhártya-gyulladás kialakulásának oka allergia, por, füst vagy fényhatás, vagy a probléma a légutak vírusos fertőzésének következményeként lép fel. Ha azonban az ok a szem kiszáradása, akkor hatásosabb lehet az egynyáriszélfű (Mercurialis annua)-szemcsepp. Az említett elváltozás (szájszárazsággal párosulva) főként idősebbeknél, az úgynevezett Sjörgen-szindróma keretén belül lép fel. Olyan autoimmun-betegség ez, amelyre a nyál-, könny- és faggyúmirigyek kiszáradása jellemző.

Az egynyári szélfű nedves, sötét helyeken nő, lombos erdőkben. A növény zöld leve a levegőn először kékre, majd pirosra színeződik annak az eljárásnak a során, amikor a növényi kivonatot először a reggeli, majd az esti fény hatásának teszik ki, és felváltva 37 fokra melegítik, majd lehűtik. Az eljárás eredményeként olyan orvosi anyag keletkezik, amely hozzáadott tartósítószer nélkül is eltartható. A növényre kiváló átváltozó- és alkalmazkodóképesség jellemző, szoros kapcsolatban áll a folyadékoknál megfigyelhető folyamatokkal, és ezek lefolyását segíti száraz szem esetén.

Néha előfordulhat, hogy kiegészítésként műkönny adagolása is szükséges. A vízhez vagy a sóoldathoz képest a könny viszonylag stabil védő filmréteget képez a szemen. Bizonyos anyagok, például az emberi kötőszövetben is előforduló hialuronsav, hasonló védőhatást kölcsönöznek a szemcseppeknek is. Repülőutazások során is felléphet olyan szemszárazság, amely kötőhártya-gyulladáshoz vezethet, ennek a fedélzeti rendkívül száraz levegő az oka. Ilyenkor a már említett egynyáriszélfű-szemcsepp mellett a sok víz fogyasztása segít.

Akinek azért lesz kötőhártya-gyulladása, mert túlfárasztja a szemét a sok közelre való nézéssel (például számítógéppel dolgozik), annak a szemvidítófű mellett ajánlható a vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)-szemcsepp is. Ez erősíti és ellazítja azokat a szemizmokat, amelyek a lencse törőerejét szabályozzák. Ez egy olyan kombinációval is elérhető, amelyben egyfelől ott az erősítő vérehulló fecskefű, a rózsa és a vas, másfelől a ruta és a fenyőgyanta áthevítő kivonata.

A tartósítószerek is okozhatnak gyulladást

Mivel a felnyitott szemcseppes flakonban a szemre veszélyes mikroorganizmusok szaporodhatnak el a felnyitás után, ezeket a készítményeket tartósítani kell. Időközben azonban bebizonyosodott, hogy a szokásos szintetikus tartósítószerek közül több (thiomersal, benzalkonium- klorid, klórhexidin-glukonát) károsíthatja a szem felső sejtrétegeit, és ezzel bizonyos esetekben akár még súlyosbíthatja is az állapotot. Alternatív megoldást jelentenek az antropozofikus gyártók szerei, amelyek például nyomokban ezüstöt tartalmaznak. Elegáns megoldás az egyadagos szemcsepp, amely optimális a szem számára, viszont drága.

Foto: Shutterstock