Ásványi eredetű homeopátiás szerek – Kálium-bikromátum

Lúgos (alkalikus) sajátságuk miatt savakkal sókat képezhetnek. Használatuk gyakori a homeopátiában. A kálium-bikromátum a homeopátiában – egyebek mellett – fejfájás csillapítására használatos.

Hatásuk között lényeges különbség van. Ez arra utal, hogy nem maga a káliumatom vagy sói hatnak közvetlenül az emberi szervezetre, hanem az egész molekula. Sem a kémiai elem (esetünkben a kálium), sem a hozzá kötődő savjellegű atomcsoport (Cr2O7) nem tekinthető gyógyszernek, hanem az egész molekula (K2Cr2O7) rezonanciájáról van szó, amelyet az élő anyag átvesz. Ezt nevezzük együtt rezgésnek.

A kálium krómsavval képezett többi vegyületének rezonanciája nem azonos más krómvegyület rezonanciájával. Hasonló a helyzet a molekulák frekvenciáját illetően is.

Az anyagszerkezet, a fizikai értelmében vett részecskék, H. Helmholz (1821–1894) elméletének alapján érthetők meg. Részben ebből indult ki négy Nobel-díjas tudós: E. Schrödinger (1887–1961), P. A. M. Dirak (1920–1984), M. Planck (1858–1947), Békésy György (1899–1974). Békésy már gyakorlati vonatkozásokat is szem előtt tartott, amikor a hallás folyamatának magyarázatát körvonalazta.

A Max Planck jelenlegi kutatóhálózat egyik egységében ottjártamkor a homeopátia jelenségét tanulmányozták, kiindulva a fent említett névadó és a többi tudós kutatásaiból, a mai műszerek birtokában. A kutatók a homeopátiára vonatkozó néhány kérdést tettek fel, nekem viszont a fizika területén volt szükségem magyarázatra.

Kálium-bikromátum

Amint jeleztük, a homeopátiában alkalmazott káliumtartalmú vegyületek esetében alig találunk hasonló gyógyhatásra utaló jelleget. Ez a helyzet például a Kalium bromatum, K. carbonicum, K. iodatum, K. muriaticum, K. phosphoricum, K. sulphuricum esetében.

A kálium-bikromátumot a homeopátiában – egyebek mellett – fejfájás csillapítására használják. A legkifejezettebb eredményeket a homlok táján, a szemöldök közötti fájdalomban (glabella) érik el. A panasz időnként lép fel (időszakos neuralgia). Amennyiben a panasz kialakul és a beteg erős fénybe néz, vagy közelében hangos zaj keletkezik, a kálium-bikromát hatására megszűnik a fájdalom. A beteg ösztönösen húzódik csendesebb helyre, jobban érzi magát félhomályban.

A kálium-bikromátum hatásos náthás állapotban, arcüreggyulladásban, keresztcsonti fájdalomban (lumbágó). Kerüli a hideget, kedvező hatású a meleg, helyileg alkalmazva. Felírható C2–C30 potenciás golyócska, általában a C5–C15  közötti értékeket használják. Az adagolt készítményre jellemző módozat (modalitás): a hideg csökkenti az erek átmérőjét, romlik a vérkeringés, meleg hatására viszont az értágulat következtében javul a vérellátás.

Mint említettük, a kálium létfontosságú elem. A vér, illetőleg plazmája és/vagy széruma referenciaértékeinek alsó és felső határa egyaránt szigorúan ellenőrzött a laboratóriumi vizsgálatok során. A káliumbikromát egyáltalán nem alkalmas erre a célra. A homeopátiában a fizikai jelenségek nagyságrenddel kisebbek lehetnek, mint a „kézzelfogható” kémia mindennapos gyakorlatában.

Kalium carbonicum

A kálium-karbonát természetes alapanyagból előállított mesterséges termék. Ásványi eredetűnek is tekinthetjük káliumtartalma miatt, de a kiindulási anyag alapján növényi eredetűnek is.

A fatörzsek részleges elégetése során képződő parázsból hátramaradó hamu összetételében sok kálium marad vissza és el nem illant szén-dioxid. Utóbbi egy része elvész a fa elégetésekor, másik része viszont a káliumhoz kapcsolódik. Így képződik a kálium-karbonát (K2CO3). Mind a három atom eredetileg egy fa felépítésében vett részt. A szárazföldi növények túlnyomó többsége lényegesen több káliumot tartalmaz, mint nátriumot.

Ez utóbbi név arra utal, hogy a termék nyílt szénláncú zsírsavakat is tartalmaz. A hamuzsírnak több ipari felhasználása van. Használják a szappangyártásban, főleg folyékony szappanok előállítására, valamint – egyebek mellett – az üveggyártásban. Laktózzal ismételten eldörzsölve homeopátiás termék nyerésére dinamizálják. Használják külsőlegesen egymagában, például bedörzsölőszerként vagy vivőanyagként, például ízületi panaszokban, de belsőleges használatra szánt készítmények előállítására is.

A nagyszámú gyógyászati felhasználás közül egyet ragadunk ki ebben az ismertetésben, mégpedig a rekeszsérv kezelését (hiatus hernia). Az esetenként tünetmentes, máskor sok gondot okozó folytonossági hiány a gyomor részleges kitüremkedése a sok rekeszizmon keresztül a mellkasba. Panaszmentes maradhat egy életen keresztül, de sok gondot is okozhat, ezek között gyomorégést, amelyet nyilvánvalóan másképpen kezelnek.

Fotó: Adobe Stock