Ásványi eredetű homeopátiás szerek
A fémek és a fémeket tartalmazó ércek ritkán szerepelnek a homeopátiában, főleg a növényi eredetű hasonszerekhez viszonyítva.
Jelenleg 113 kémiai elemet ismerünk. Az első, szintézissel létrehozott elemet 1999-ben fedezték fel. Valamennyi elem közül 11 gáz, kettő cseppfolyós halmazállapotú, a többi szilárd. Az elemekre jellemző, hogy nem bonthatók fel további, azonos felépítésű atomokra.
Az atomok tulajdonságaik alapján periódusos rendszerekbe csoportosíthatók. Az első ilyen rendszert ugyanabban az évben, 1869-ben dolgozta ki, egymástól függetlenül, D.I. Mendelejev és L. Mayer, majd A. Weber módosította.
A vas
A vas (ferrum, Fe) a legfontosabb nehézfémek egyike. Ércek formájában található a természetben. Jelenléte nélkülözhetetlen az emberi szervezet részére. Fehérjékhez kapcsolódva a vörösvértestecskék (erythrocyta) jellemző alkotórésze. Elégtelen mennyiségben vagy a szükségesnél nagyobb arányban egyaránt kóros állapotra utal, ami vonatkozik a szervezeten belüli szállítására is. Beépülése az alakos elemekbe (vértestecskékbe) lehet hiányos (ferripriv anaemia), ennek az állapotnak a kezelése vas adagolásával történik. Olyan gyakori rendellenesség, hogy a mindennapi életben a vassal kapcsolatos kórfolyamatokban bizonyára a legtöbbször esik szó róla. A vörösvértestecskéknek ugyanis döntő szerepük van az egész szervezet oxigénnel történő ellátásában.
A 19. században Martiaka gyűjtőnéven kb. 50 vaskészítményt forgalmaztak. A név Marsra utal, az ókori rómaiak mitológiájának fővezérére, csaták jelentős győztesére. A Mars bolygó felületét a vas egyik oxidált változata, a rozsda szinte teljes mértékben fedi. Itt a földön is a legerősebb építmények vasból (acélból) készülnek.
A természetgyógyászatban, kezdetben a népi orvoslásban, almába vasszeget szúrnak. Az almasav ugyanis oldja a vasat, a szegek körül barnásvörösre színezik a gyümölcs húsát. Az így kezelt almát adták „sápkóros” (vérszegény) gyermekeknek. Van is benne valami, mint a népi megfigyelésekben általában. De amióta tudjuk, hogy a vaskohászat termékei egyéb, káros elemeket is tartalmaznak, az egykori kezelési mód gyógyászattörténeti érdekességgé vált.
Ferrum metallicum (fémvas)
A vérkép zavarai kizárólag hematológiai szakvizsgálattal állapíthatók meg. Vérszegény személyre jellemző a sápadtság.
A homeopátiás megfigyelés szerint a beteg feltűnően érzékeny a zajokra. Megrezzen amikor hozzáérnek. Fázékony. Általában arcbőre sápadt, de gyorsan kipirul. Más személyeknél (nem vérszegény embereknél) is előforduló jelenség a nappali álmosság, főleg bőséges étkezések után. Rövid időre, változatlan testhelyzetben elalszik. Néhány percnyi „félálom” után bekapcsolódik környezetének helyzetébe, beszélgetésbe, mintha addig is folyamatosan részt vett volna a társalgásban. Erre a jelenségre csak azért érdemes odafigyelni, mert ajánlott e körülmény orvosi vizsgálata azok részéről, akik megfigyelték és esetleges vérszegénység megnyilvánulásának tekintik.
A Ferrum metallicum adagolása a vastartalékok fokozatos, lassú feltöltésére alkalmas. Ritkábban van szükség gyors feltöltésre. A homeopátiában javallt készítmények a lassú pótlásra alkalmasak. Gondolunk elsősorban a vas bevitelének adagolására olyan személyeknél, akiknél az állandó fáradtság érzése aránytalan a végzett tevékenységgel.
A szédülés (vertigo) oka általában nehezen állapítható meg, de az okok közül gondolhatunk a vas hiányára is. A rendszeresen visszatérő havi vérzés egyes rendellenességei is összefügghetnek az eltérő időpontban jelentkező, rövidebb vagy hosszabb havi vérzéssel. Megfelelően kis adag vas javallható a lüktető fejfájásos személyeknek. Amikor a kezelés fő célja a vas pótlása, a legmagasabb triturációt használjuk (D1). Egyéb esetben D3-D6-os készítményt írhat elő a homeopátiás orvos. Szédüléses panaszok kezelésére, magas potencia készítésére a gyógyszerkönyvnek megfelelő vasporból laktózzal dörzset (trituratio) készül, tabletta vagy vizes cseppek formájában.
A vaskészítmények száma a 19. század végén (1894) a német és az osztrák gyógyszerkönyvekben 29 volt, kezdve az egyszerű vasporral (Ferrum pulveratum) és az akkori elnevezéssel: redukált vassal. Utóbbit használták a 20. század első felében is (Ferrum reductum, Ferrum hydrogenio reductum). Az előzőekben említett „vasszöges alma” helyett szerepelt a Tinctura Ferri pomata, illetőleg a Tinctura Malatis Ferri néven (a Malus az alma nemzetség növénytani neve, a Pomus is erre a gyümölcsre utal).
A Chininum tannicum insipidum Rozsnyay Mátyás (1833-1895) aradi gyógyszerész egyik találmánya. A fiumei tudományos ülésen 1886-ban 100 aranykorona jutalomdíjat kapott, amelyből alapítványt létesített fiatal kutató gyógyszerészek eredményeinek díjazására. Rozsnyay nagylelkűsége napjainkig ösztönzi egyetemi hallgatók tevékenységét. A feltaláló híre hosszabb életű, mint találmánya, amely a vas egyik készítményét is híressé tette. A kinavasborról van szó. Egyik sem homeopátiás készítmény, de példaként szolgál arra, hogyan lehet keserű ízű gyógyszert gyermekek részére íztelenné (insipidus) tenni, éppen úgy, mint a jó ízű vivőanyaggal (borral) vasat juttatni a szervezetbe.
