Átfedések a homeopátia és a fitoterápia között 2. rész
A Samuel Hahnemann által bevezetett homeopátiában a 19. század elején az európai növények (részben ásványok, állati termékek) mellett fokozatosan elterjedtek a többi földrészről, szigetekről származó fajok. Hahnemann követői között több észak-amerikai orvos volt, nevükhöz fűződik a Materia medica gazdagítása Európában, addig alig ismert növényekkel. Nevüket megörökítette a homeopátia története: T. F. Allen, W. Boericke, E. A. F. Farington, C. Hering, J. T. Kent. Az európai homeopátiás hasonszerek tárházának bővítése jelentős mértékben köszönhető a távol-keleti és dél-ázsiai gyógyászatnak is.
Kiemeljük az indiai Rauwolfia serpentina által biztosított gyógykezelést (l. az 1. részben). Későn kezdett tért hódítani. A fitoterápiában a 20. század közepétől fél évszázadon keresztül jelentős szerepet játszott a magasvérnyomás-betegség kezelésében. Idéztünk néhány értékelést az első részben. Kiegészítjük saját könyvünkből, hogy még jobban érződjék az átfedés a fitoterápia és a homeopátia között:
„… a Rauwolfia radix fő alkaloidját, a reszerpint magas vérnyomásos betegeknek rendelték a 20. század közepétől. Az agyban végbemenő biokémiai változások miatt lelki levertséget (depressziós állapotot) okozhat, ma már ritkán használják a terápiában…” (1992)
Ugyanabban az időben jelenik meg a Deutsche Homöopathie-Union magyarra fordított kiadása „Homeopátiás repertórium” címen (Budapest, 1993). A Rauwolfia fő indikációi között a hipertónia szerepel: „szisztolés és diasztolés vérnyomás emelkedése, szívdobogás érzése, szívszúrás, szívgörcsök és szívtáji szorítás, keringésfüggő légszomj…”
A leghatásosabb potencia: az őstinktúra mellett a D1 és D2.
A reszerpin a Német Homeopátiás Gyógyszerkönyv 1. kiadásában (HAB 1) szerepel először, 1997-ben felveszik a Német Gyógyszerkönyvbe (DAB). Az összalkaloid utóbbi szerint legalább 1százalék (reszerpinben kifejezve). A reszerpin az összalkaloid-tartalom 3–6 százalékát kell képezze. A szájon át (per os) egyszeri adag, az 1. részben említett Erpozid magyar gyógyszer esetében is, 0,1 milligramm. Elmegyógyászati javallat esetében magasabb. A gyógyszertanban elterjedt súlyegység fennebb is a milligramm, de kifejezhető a dinamizációs fokkal a homeopátiában leggyakrabban decimális vagy centezimális arányként. A reszerpin esetében azonos vagy közelálló az adag mindkét gyógyászati irányzat terén.
Kövessük a reszerpin egyik összetett (komplex) homeopátiás készítményének összetételét.
Homviotensin tabletta
Összetétel: Reserpinum D3 32 mg, Rauwolfia serpentina D3 32 mg, Viscum album D3 32 mg, Crataegus D2 64 mg.
Javallatok: Magasvérnyomás-betegség könnyebb formáiban: 140–159/90–99 mmHg. A szervezet öngyógyító képességének serkentése a homeopátiás gyógyszerképnek megfelelően.
A készítmény jellemzése: Az összetételben a fő alkotórész a reszerpin nevű alkaloid. Mellette kereken 50 társalkaloid is szerepel a növény gyökerének őstinktúrájából. Ezek a kísérő anyagok részben kiegészítik a Rauwolfia hatását. Jelentős mellékalkaloid a szívritmus egyes zavaraiban adagolt ajmalin, a környéki keringési zavarokban javallt raubazin.
Az összetételben szereplő Viscum album (fehér fagyöngy) magas vérnyomást csökkentő hatású, de csupán a betegek kb. egyharmad részénél. Kiegészíti a reszerpin hatását.
A Crataegus (galagonya) egyes fajai alacsonyabb potenciával közelebb állnak a fitoterápiás készítményekhez, az összetételben kétszer nagyobb arányban szerepel, mint a többi hasonszer. Szívműködésre gyakorolt hatása jól ismert.
A Rauwolfia fitoterápiás alkalmazásával szemben a készítmény előnye, hogy a homeopátiára általában jellemző kapcsolat a beteg és orvosa között gyakoribb. Ebben az esetben, amikor a Rauwolfia nem kívánt mellékhatásai döntötték el sorsát a gyógyászatban, a szorosabb kapcsolat beteg és orvosa között lehetővé teszi az adagolás ismételt módosítását, szemben azzal a helyzettel, amikor csak nagyobb időközökben ismétlődik meg az ellenőrzés.
A terápiában mindvégig hátraszorult a Rauwolfia készítmények mellékhatásainak követése, melyekre csak késéssel figyeltek fel.
Minden átfedés ellenére a homeopátiás gyógyszerkép a Rauwolfia esetében különbözik a kizárólag magasvérnyomás-betegségre gyakorolt általános gyógyszertani hatástól. Az idézett repertóriumban (tulajdonképpen Materia medicáról van szó) feltüntetett hatások között szerepel több javallat, amelyet a fitoterápia nem tart számon. Ilyenek a hőhullámok (férfiaknál is), az emésztőrendszeri görcsök, a száraz köhögés.
Ezen kívül a homeopátiában figyelembe veszik a modalitásokat (módozatokat). Ilyenek a tünetek fokozódása melegben, csökkenése hideg borogatások során.
Az összetett készítmény vényköteles, ami mindenképpen lényeges szerepet tölt be a biztonságos gyógykezelés szempontjából.
Figyelemre méltó, hogy a készítménynek lényegében véve ugyanaz a hatása mindkét kezelés esetében, tehát hiányzik a homeopátiára jellemző hasonlósági elv („Similia similibus curentur”).
Az alacsony potenciájú készítményeknél érdemes összehasonlítani a javallatokat a fitoterápiás készítményekhez viszonyítva. Minél magasabb a potencia, annál inkább nélkülözhető a fitoterápiás készítményekkel történő átfedések követése.
