Biológiai homeóra
Korunk egyik nagy orvosi felfedezése a kronobiológia, illetve a kronofarmakológia, amelyek a több ezer éves kínai orvosi rendszer nyomán bizonyítottnak látják, hogy szervezetünk egyes alkotóelemei, szervei, funkciókörei a nap 24 órájában más és más intenzitással működnek. Ennek megfelelően az egyes gyógyszerek hatékonysága is rendkívül különböző lehet aszerint, hogy melyik napszakban vesszük be, vagy adjuk be a betegnek.
A hagyományos kínai orvoslásban az egyes „energiapáholyoknak” 2-2 órás maximumuk, illetve 12 óra múlva energiaminimumuk jelentkezik, s „ha elvétjük az órát, a kezelés eredménye nem lesz kielégítő”. Szervezetünknek ezt a mindennapos energiaszint-hullámzását nevezzük biológiai órának.
A nap és az éjszaka különböző periódusaiban azután az egyes szervek kiemelten reagálnak kóros behatásokra, fertőzésekre, meteorológiai tényezőkre, és ennek a diagnózis pontosításában nagy szerepe lehet, úgy a hagyományos távol-keleti orvoslásban, mint a nyugati típusú kronobiológiában vagy a homeopátiában. A „végtelen hígítások” tudományának mintegy kétszázötven éves történelme során rengeteg tapasztalat gyűlt össze azt illetően, hogy mely szer milyen időszakokban jelentkező tünet orvoslására szolgálhat.
Mindenekelőtt azonban gyorsan le kell szögeznünk, hogy ennek alapján egyedül diagnózist felállítani nem lehetséges, hiszen sok más tényezőt is figyelembe kell vennünk egy-egy homeopátiás szer ajánlásakor. A legfontosabb kiválasztási szempontok ugyanis a következők: a helyi tünetek, az érzetek, a módozatok (a „modalitások”), valamint a kísérő tünetek. A bizonyos órákban, időközökben jelentkező tünetek együttese csak egy szelete a modalitásoknak, hiszen azokban a meteorológiai tényezőkre, a helyi hidegre-melegre, a mozgásra, testhelyzetre, érzelmi behatásokra stb. való reakció is benne foglaltatik. Ennek ellenére nagyon hasznos lehet gyógyító és laikus számára egyaránt, ha tisztában van azzal, egyes tünetek bizonyos órában való megjelenése mely szerek használatát kívánhatja meg, ugyanis ez mindenképp támpontot adhat a célirányos további kereséshez, továbbgondoláshoz. Ezt az útmutatót tulajdonképpen helyesebb lenne patológiai homeórának nevezni, hiszen itt a kóros tünetek homeopátiás szerekhez való hozzárendeléséről beszélünk, s nem a szervezet saját élettani ritmusának változásairól.
Elsőként érdemes megemlítenünk egy olyan szert, amelynél az indikációt az jelenti, hogy a panaszok (idegfájdalmak, arcidegzsába, fogfájás, lázrohamok) a napnak mindig ugyanabban az órájában jelentkeznek: ez a Cedron.
Több olyan szer is van, amelyre a különböző időszakokban jelentkező „rosszaságmaximum” jellemző. Ilyen például a Medorrhinum – amelynél a tünetek sokszor nappal rosszabbodnak, de jellemző az éjszaka 2 óra felé történő súlyosbodás is –, vagy az Ammonium muriaticum, a fej és a mellkas tünetei, a hasi fájdalmak délután, míg az ízületi fájdalmak este kulminálnak. Más szereknél is megfigyelhetünk azonban változatos időbéli rosszabbodásokat, amint erre utalni fogunk.
A 24 „göthös órát” logikusan éjfélkor kellene elkezdenünk.
23–3 óra között várhat ránk a Belladonna, amennyiben ilyenkor súlyosbodnak a bőséges izzadással járó láz, a hirtelen fellépő belső görcsök, a hörgőszárazság kiváltotta intenzív köhögés, a vértolulásos fejfájás.
0 és 3 óra között rosszabbodnak az arsenicumok tünetei is. Az Arsenicum albumnál a helytelen étkezés vagy ételmérgezés okozta panaszok, az asztmás rohamok, a friss levegő utáni vágy, az izgatottság. Az Arsenicum jodatum szintén nehézlégzés, görcsös köhögés, erős orrfolyás, szívritmuszavarok alkalmával kínálhatja magát ilyenkor.
Drosera: éjfél után jelentkező fullasztó köhögés, amelyet általában a gége bőséges hurutja vált ki, nyúlós, sárga váladék felköhögésével jár, a hosszú csontokban és a csigolyákban érzett fájdalmak, homlok- és halántéktáji nyomó fájdalmak is jelentkezhetnek.
Ferrum metallicum: jellemzően a hányás lép fel éjfél körül, de az ízületi fájdalmak, a lumbágó is ilyenkor erősödhet, a lüktető fejfájások, hőhullámok nem csak éjfél körül, hanem egész éjszaka folyamán erősödhetnek.
Lachesis: doboló, lüktető fájdalmak, hőhullámok, a máj fájdalmas megnagyobbodásával járó hányinger, hányás (de ezek reggeli vagy délutáni alvásból való ébredéskor is).
Sambucus nigra orrdugulás, heves fulladásérzés, stridoros köhögés, kínzó gégefájdalom, hirtelen felébredés, ami után bőséges izzadás lép fel.
1–2 óra: Medorrhinum: reumás kismedencei fájdalmak, valamint görcsök, fájdalmak, zsibbadás az alsó végtagokban, sarokfájdalom (ez különösen ébredéskor), fájdalmas húgyúti és nemi szervi folyások, lumbágó.
2–3 óra: Kalium bichromicum: heves köhögési rohamok (esetleg este, levetkőzéskor is), hirtelen kezdődő és múló fájdalmak, égő érzés a gyomorban és a nyombélben (fekély), isiász (főleg baloldalt) talp- és sarokfájdalmak.
Kalium carbonicum: 2 és 4 óra között nehézlégzés, asztmás roham, szívritmuszavarok, nyilalló, vándorló ízületi fájdalmak.
China: túlfeszített szellemi munka utáni felébredés, profúz izzadás, szorongást kiváltó zavaros álmok, puffadással járó hasmenés, nagy éhségre ébredés vagy teljes étvágytalanság, ami az első falat elfogyasztása után visszatér, intermittáló láz hidegrázással.
Natrium sulfuricum: bő hörgőváladék, amely nedves időben fokozódik, köhögéskor fájdalmas mellkas, hasi kólikák, májtáji fájdalmak keserű felböfögéssel, heves szívdobogásérzés (ez utóbbiak főként a bal oldalon fekvéskor, és hajnali 5 és 6 óra között is jelentkezhetnek).
Phosphorus: Mozogjunk minél gyakrabban a szabadban. Különösen ajánlott a gyalogtúra, úszás, sífutás, valamint a fitneszgyakorlatok; éhségérzet miatt a betegnek 3 óra körül fel kell kelnie, esetleg ilyenkor tör rá a migrén is, heves szívdobogásérzés, májtáji fájdalmak.
Psorinum: erőteljes viszketés, migrén (előtte lévő este kifejezett jó közérzet, sőt eufória lehet!), a migrén alatt éhségérzet (egyébként is lehet ilyen tájban kínzó éhségérzet miatti felébredés, mint a Phosphorusnál).
Thuja (ennél a szernél a rosszabbodás lehet délután 3 óra körül is!): nyilalló fejfájás, idegfájdalmak időnkénti izomrángásokkal, húgyúti gyulladások miatti medencefájdalmak, kóros szervérzések, rögeszmés gondolatok.
3–4 óra: Ammonium carbonicum: orrnyálkahártya-gyulladás az orr eldugulásával, mellkasi nyomásérzés, fájdalom (elalváskor lehet fulladásérzés).
Causticum: száraz, mély köhögés, a végtagok dermedtsége, a végtagizmok görcse, általános vagy helyi viszketés, jellegzetes érzékelési zavarok (erős, zsibbasztó fájdalom, amely alkonyatkor is erősödhet).
Chelidonium: „jobb oldali szer”: éjszaka 4 és du. 4 körül is rosszabbodhatnak, illetve felléphetnek tompa, jobb oldali fejfájások, leginkább a szem fölött, nehéznek érzett fejjel, arcidegzsába, epetáji görcsök, vállfájdalmak, jobb lapocka alatti fájdalom, hideg végtagok, mellkasi fájdalmak mély légzéskor, köhögéskor, nehezített légzés érzése.
Nux vomica: ilyen tájban ébrednek fel a túlterhelt egyének, majd alig tudnak elaludni, és fáradtan ébrednek, fejfájás („mintha valaki a körmét mélyesztené a homlokába”), migrén, asztmás rohamok jelentkezése, hasi görcsökkel járó hasmenés (főleg zsíros, fűszeres ételek vacsorázása után, amit a beteg kíván, jóllehet tudja, hogy ártani fog neki), meleg szobában rosszabbodó influenzás tünetek izomfájdalmakkal.
4–5 óra: Aloe: erős homloktáji vagy tarkótáji fejfájás, amely felváltva jelentkezhet a hasmenéssel, nyomásérzés, forróságérzés a májtájon, égő, fájdalmas aranyér, hasmenés (esetleg önkéntelen székletürítéssel).
Mercurius dulcis: a szemek és az Eustach-kürt gyulladásos megbetegedései (ez utóbbiak gyermekeknél is nagyothalláshoz vezethetnek), vastagbélgörcsök.
Sulfur: sok tünete inkább de. 11 óra felé romlik, 5 óra körül romlik az asztma, az orr égető folyása vagy eldugulása, a hasmenés, a bal kamra elégtelenséggel együtt járó szívdobogásérzés, nehézlégzés („mintha súly lenne a mellkason”), szíve túl nagy a mellkashoz képest, jelentkezik az ágybavizelés, égő érzés vizeléskor, kismedencei nyomásérzés prosztatatúltengésben, a premenstruális szindrómához kapcsolódó álmatlanság, hőhullám, hüvelyviszketés, erős szagú izzadság.
Tuberculinum: ismétlődő fül-orr-gége hurutok tünetei, köhögés, amelyre sokszor a beteg fel sem ébred, erős izzadás, fájdalom érzése a bal felső tüdőlebenyben, sötét, bűzös hasmenés.
5–6 óra: Natrium sulfuricum: bő váladékkal járó hörghurut, nedves idő hatására kiváltott asztma, fájdalmas májmegnagyobbodás által kiváltott hasi puffadás és keserű felbüfögés, hasi kólikára ébred a beteg, majd vizes, barna hasmenés jelentkezik.
Rhus toxicodendron: reggel hat óra felé roszszabbodnak a főleg hideg időben és télen fellépő reumás, ízületi fájdalmak, amelyek lassú mozgásra enyhülnek, isiászos fájdalmak, láz és szájszárazság, övsömör okozta fájdalmak. (Másik csúcsidő 19 óra körül.)
Sepia: 5–7 óra között rosszabbodnak a premenstruációs szindróma tünetei, a terhesség alatti hányinger, fáradtságérzés, a hasi nyomásérzés, bal oldali fejfájásszédülések, a menopauzában jelentkező hőhullámok, izzadással, ájulásérzéssel, kismedencei nyomásérzés, a végbél kitöltöttségének érzése, amit nem enyhít a székelés.
6–7 óra: Podophyllum: fájdalmatlan hasmenés, amely után a hasát üresnek érzi a beteg, de mintha a kismedence egész tartalma ki akarna ürülni, mindent savanyúnak és romlottnak érez, savanyú felböfögések – főleg evés-ivás után –, fejfájás, amely a hasmenés után enyhül, puffadásérzés a jobb bordaív alatt.
7–8 óra: Eupatorium perfoliatum: a szemüregekben érzett fájdalom, rendkívüli nyomásérzékenységgel, izom- és csontfájdalmak, influenzás tünetegyüttesek.
8–9 óra: Abies nigra: reggeli után, főleg, ha teát fogyaszt és/vagy cigarettázik is – de más étkezések után is lehetséges, hogy gyomorfájdalmak, hasi diszkomfortérzés lép fel gyakori böfögési szükséglettel.
A reggeli órákra jellemzően rosszabbodó tünetek egyéb gyógyszerei még:
Alumina: ébredéskor szájszárazság, kiszáradt garat, amely állandó torokköszörülésre, köhögésre ingerel, idegesség, hangulatzavarok, nagyon nehéz székürítés.
Ambra grisea: görcsök, felfúvódás, általános gyengeségérzés (főleg felkeléskor), görcsös köhögés, túlérzékenység zenére.
Nux vomica (fő tünetei éjjel 3 és 4 óra közt, lásd ott): mellkasi nyomásérzés, „mintha súly lenne rajta”, hát- és derékfájdalom, túlérzékenység fényre, zajra, görcsös tüsszögés.
Rumex csrispus: sürgető inger, hasi kólika után jelentkező vizes-barna széklet (egyéb tünetei este erősbödnek).
Scilla maritima: tüsszögés, könnyezés, irritáló orrfolyás, fárasztó, produktív köhögés (este száraz köhögés), a köhögés alatt vizeletinkontinencia.
9–10 óra: Natrium muriaticum: (9–11 óra), leginkább a láz kulminál 10 óra felé, ezenkívül hirtelen vizes orrfolyás, bőséges könnyezés, kalapácsütésszerű fejfájás, szemek fölötti migrén (ez általában de. 10 és du. 3 óra között kulminál), premenstruális szindróma tünetei, asztma.
Natrium carbonicum: (9–11 óra) sok váladékot produkáló köhögés-fejfájás (szellemi erőfeszítésre, napfény hatására), reumás fájdalmak a karban, vállban, alsó hátban.
10–12 óra: (leginkább 11 óra körül) Ignatia: nagy hangulatváltozások, migrén („mintha szöget ütöttek volna a fejébe”), vándor fájdalmak, ürességérzés a gyomorban (Hydrastis, Sepia, Sulfur is), gombócérzés a torokban (minden tünet emóciók hatására még kifejezettebb lesz!).
Sepia: ingerlékenység, dührohamok vagy sírórohamok, egyedüllétre vágyódás, üres gyomor érzése, amikor is a beteg erősen savanyú, fűszeres ételeket kíván, jobb oldali migrén, lábszári vénás tágulatok okozta panaszok (ez utóbbi kettő kora este is intenzívebb lehet).
Sulfur: üres, süllyedő gyomor érzése mellett édességek, alkoholos italok, fűszeres ételek utáni vágy, emésztéssel összefüggő migrén, légúti allergiák, a vastagbél gyulladásával együtt járó fájdalmak, lumbágó.
12–13 óra: Argentum metallicum: zúzódásérzéssel járó ízületi fájdalmak, görcs a vádliban, sűrű légúti váladékozás, beszédre súlyosbodó rekedtség, gégehurut.
Argentum nitricum (másik csúcsperiódusa az éjszaka folyamán van): fül-orr-gége gyulladások, csiklandozásszerű garat-hörgőbéli érzés által kiváltott köhögés, rekedtség, égő gyomorfájdalmak erős felfúvódással és sok böfögéssel, édesség kívánásával – jóllehet ez fejfájást és hasmenést vált ki –, félelmek és fóbiák.
13–14 óra: Valeriana (a tünetek késő este is rosszabbodhatnak): változó hangulat, hisztéria, mély bánat, önsajnálat, idegfájdalmak feltűnően gyors pulzussal, nyilalló-szúró fájdalmak váltakozva a felső és az alsó végtagon.
14–15 óra: Apis: lázas állapot a szomjúságérzet hiányával, gyulladások vizenyővel és izzadmánnyal, amelyek hidegre javulnak, melegre rosszabbodnak, nyilalló fejfájás.
Belladonna: akut fájdalmak és láz, lüktető fejfájás, fájdalmas, összeszoruló, száraz torok, fájdalmas, száraz köhögés, tarkótájról a jobb szemöldökhöz, majd a szem mögé sugárzó intenzív fájdalom.
Thuja: 12 órás periódusokban rosszabbodhatnak a tünetek (l. 3 óra körül!).
15–16 óra: Melilothus: napszúrás, vérnyomáskiugrás okozta vértolulásos fejfájás, amely orrvérzés vagy a menstruáció megindulásával enyhül.
16–17 óra: Chelidonium: lásd 12 órával korábban.
Colchicum (a rosszabbodás lehet éjszaka is): karokat lebénító fájdalom, vándorló ízületi és izomfájdalmak, köszvényes fájdalmak a kisízületekben, renyhe emésztés, hányingerrel, érzékszervi túlérzékenység, nagyfokú hasfeszülés, hidegségérzés a gyomorban, epés, kocsonyás, nyálkás hasmenés.
Colocynthis: görcsös, rohamszerű fájdalmak, amelyek enyhülnek, ha a beteg kétrét görnyed, fájdalmas hasmenés –kismedencei görcsök a menzesz idején.
Lycopodium (a tünetek rosszabbodása 16 és 20 óra között valószínű): krónikus orrnyálkahártya-gyulladás (nappal folyik, éjszaka száraz), száraz köhögés a mellkasban égő érzéssel, migrén, amelynek emésztőszervi okai vannak (mindenekelőtt gyomor- vagy nyombélfekély), izomrángások (ticek) az arcon, felfúvódás, éhségérzet, ami néhány falat után eltelíti a beteget, epepanaszok: vérzékeny ekcéma, heves viszketés.
Pulsatilla: produktív köhögés, amely éjszaka szárazra vált, szájszárazság szomjúságérzés nélkül, változatos, hirtelen kialakuló és lassan elmúló fájdalmak, gyakran borzongástól kísérten, emésztési nehézségek hányingerrel, hányással, hasmenéssel, fájdalmas, viszkető aranyérrel, komoly menzeszt megelőző tünetek.
17–18 óra: Helleborus (a tünetek maximuma 17 és 20 óra között): nagyfokú depresszió, apátia, migrén, tarkótájról induló, szellemi tompasággal, szédüléssel, hányingerrel járó fejfájás, hasi fájdalmak, amelyeket vizes-nyákos hasmenés követ.
Lilium tigrinum: alhasi nyomásérzés, „mintha a hasi szervek lefelé ki akarnának szakadni”, a szív ingerlékenysége, anginaszerű fájdalmak, égő érzés vizeléskor és utána.
18–20 óra: Rhus toxicodendron: fájdalmas ízületi merevség, amelyet a mozgás enyhít, görcsök, rándulások, kiütéses bőrbetegségek tünetei, lázas periódus száj- és garatszárazsággal, influenza, borzongás a legenyhébb mozdulatra (lásd még reggel 6 órakor).
20–21 óra: Bryonia: szúró, fix pontokon jelentkező fájdalmak, amelyek mozgásra romlanak (homlok, bal szem, terhes vagy szoptató anyáknál mellfájdalom, hideg borogatásra javuló ízületi és izomfájdalmak), influenza fájdalmas torokkal, száraz köhögéssel, mozgásra érzékeny fájdalmas szemekkel.
Gelsemium: vértolulásos fejfájás, migrén, kábultság, összetörtség, lázas állapotok, szorongás.
21–24 óra: Chamomilla: izgatottság, dühkitörések, lázas állapotok, emésztő- és légzőszervi gyulladásos állapotok, fülfájdalom, hidegre javuló fogfájás.
22–23 óra: Aralia: asztmás tünetek, főleg fekvő helyzetben vagy az első álom után.
Cactuis grandiflorus: szorító szívfájdalom, gyors szívverés, szívritmuszavarok, záróizomgörcs miatt vizelet-visszatartás, menstruációs fájdalom.
Coccus cacti: orrfolyással együtt járó görcsös köhögés (akut hörghurut, szamárköhögés, asztma), a nyálkahártyák olyan érzékenyek, hogy még a fogmosás is fájdalmas. A tünetek lefekvéskor fokozódnak, sokszor reggel is erősbödnek.
Coffea: izgatottság, túlérzékenység zajokra, fényekre, emóciókra, álmatlanság, egyoldali fejfájás („mintha szöget vertek volna bele”), az ujjak végéig is kisugárzó fogfájás, gyomorsavtúltengés.
23–24 óra: Aconitum: fóbiák, félelmek (egész éjszaka lehetnek), nyugtalan alvás, szapora szívverés kivörösödő arccal, vérnyomáskiugrás, rendkívül erős szúró fájdalmak, hirtelen jelentkező felső légúti hurutok, croup., zsibbadások.
Aranea: fogfájás (amely egyébként mindennap máskor, de mindig azonos órában is jelentkezhet, miként a lázas állapotok is).
Végére érve a „homeonapnak”, néhány megjegyzést érdemes még tennünk, hiszen a lista nem lehetett teljes, mint ahogy a tünetek és egyéb modalitások leírásáé sem. Nagyon sok olyan szer van például, amelynek tünetei egész este vagy éjszaka „maximális kínzási fordulatszámmal üzemelnek”, illetve ezekben az időszakokban jellegzetesen többször is visszatérhetnek, de ezek ismertetése messze meghaladná egy ilyen cikk kereteit.