Bio­ló­giai ho­me­ó­ra

Sasvári Orsolya

Ko­runk egyik nagy or­vo­si fel­fe­de­zé­se a kro­no­bio­ló­gia, il­let­ve a kro­no­far­ma­ko­ló­gia, ame­lyek a több ezer éves kí­nai or­vo­si rend­szer nyo­mán bi­zo­nyí­tott­nak lát­ják, hogy szer­ve­ze­tünk egyes alko­tó­ele­mei, szer­vei, funk­ció­kör­ei a nap 24 órá­já­ban más és más in­ten­zi­tás­sal mű­köd­nek. En­nek meg­fe­le­lő­en az egyes gyógy­sze­rek ha­té­kony­sá­ga is rend­kí­vül kü­lön­bö­ző le­het asze­rint, hogy me­lyik nap­szak­ban ves­szük be, vagy ad­juk be a be­teg­nek.

A ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás­ban az egyes „ener­gi­apá­ho­lyok­nak” 2-2 órás ma­xi­mu­muk, il­let­ve 12 óra múl­va ener­gia­mi­ni­mu­muk je­lent­ke­zik, s „ha elvét­jük az órát, a ke­ze­lés ered­mé­nye nem lesz ki­elé­gítő”. Szer­ve­ze­tünk­nek ezt a min­den­na­pos ener­gia­szint-hul­lám­zá­sát ne­vez­zük bio­ló­giai órá­nak.

A nap és az éj­sza­ka kü­lön­bö­ző pe­rió­du­sai­ban azu­tán az egyes szer­vek ki­emel­ten re­agál­nak kó­ros be­ha­tá­so­kra, fer­tő­zé­sek­re, me­te­o­ro­ló­giai té­nye­zők­re, és en­nek a di­ag­nó­zis pon­to­sí­tá­sá­ban nagy sze­re­pe le­het, úgy a ha­gyo­má­nyos tá­vol-ke­le­ti or­vos­lás­ban, mint a nyu­ga­ti tí­pu­sú kro­no­bio­ló­giá­ban vagy a ho­me­o­pá­tiá­ban. A „vég­te­len hí­gí­tá­sok” tu­do­má­nyá­nak mint­egy két­szá­zöt­ven éves tör­té­nel­me so­rán ren­ge­teg ta­pasz­ta­lat gyűlt össze azt il­le­tő­en, hogy mely szer mi­lyen idő­sza­kok­ban je­lent­ke­ző tü­net or­vos­lá­sá­ra szol­gál­hat.

Min­de­ne­ke­lőtt azon­ban gyor­san le kell szö­gez­nünk, hogy en­nek alap­ján egye­dül di­ag­nó­zist fe­lál­lí­ta­ni nem le­het­sé­ges, hi­szen sok más té­nye­zőt is fi­gye­lem­be kell ven­nünk egy-egy ho­me­o­pá­ti­ás szer aján­lá­sa­kor. A leg­fon­to­sabb ki­vá­lasz­tá­si szem­pon­tok ugya­nis a kö­vet­ke­zők: a he­lyi tü­ne­tek, az ér­ze­tek, a mó­do­za­tok (a „mo­da­li­tá­sok”), va­la­mint a kí­sé­rő tü­ne­tek. A bi­zo­nyos órák­ban, idő­kö­zök­ben je­lent­ke­ző tü­ne­tek együt­te­se csak egy sze­le­te a mo­da­li­tá­sok­nak, hi­szen azok­ban a me­te­o­ro­ló­giai té­nye­zők­re, a he­lyi hi­deg­re-me­leg­re, a moz­gás­ra, test­hely­zet­re, ér­zel­mi be­ha­tá­so­kra stb. va­ló re­ak­ció is ben­ne fog­lal­ta­tik. En­nek el­le­né­re na­gyon hasz­nos le­het gyó­gyí­tó és lai­kus számá­ra egy­aránt, ha tisz­tá­ban van az­zal, egyes tü­ne­tek bi­zo­nyos órá­ban va­ló meg­je­le­né­se mely sze­rek hasz­ná­la­tát kí­ván­hat­ja meg, ugya­nis ez min­den­képp tám­pon­tot ad­hat a cé­li­rá­nyos to­váb­bi ke­re­sés­hez, to­vább­gon­do­lás­hoz. Ezt az út­mu­ta­tót tu­laj­don­kép­pen he­lye­sebb len­ne pa­to­ló­giai ho­me­ó­rá­nak ne­vez­ni, hi­szen itt a kó­ros tü­ne­tek ho­me­o­pá­ti­ás sze­rek­hez va­ló hoz­zá­ren­de­lé­sé­ről be­szé­lünk, s nem a szer­ve­zet sa­ját élet­ta­ni rit­mu­sá­nak vál­to­zá­sai­ról.

El­ső­ként ér­de­mes meg­em­lí­te­nünk egy olyan szert, amely­nél az in­di­ká­ci­ót az je­len­ti, hogy a pa­na­szok (ideg­fáj­dal­mak, ar­ci­deg­zsá­ba, fog­fá­jás, láz­ro­ha­mok) a nap­nak min­dig ugya­nab­ban az órá­já­ban je­lent­kez­nek: ez a Ce­dron.

Több olyan szer is van, amely­re a kü­lön­bö­ző idő­sza­kok­ban je­lent­ke­ző „rossz­aság­ma­xi­mum” jel­lem­ző. Ilyen pél­dá­ul a Me­dorr­hi­num – amely­nél a tü­ne­tek sok­szor nap­pal rossz­ab­bod­nak, de jel­lem­ző az éj­sza­ka 2 óra fe­lé tör­té­nő sú­lyos­bo­dás is –, vagy az Am­mo­ni­um mu­ria­ti­cum, a fej és a mell­kas tü­ne­tei, a ha­si fáj­dal­mak dél­után, míg az ízü­le­ti fáj­dal­mak es­te kul­mi­nál­nak. Más sze­rek­nél is meg­fi­gyel­he­tünk azon­ban vál­to­za­tos idő­bé­li rossz­ab­bo­dá­so­kat, amint er­re utal­ni fo­gunk.

A 24 „göt­hös órát” lo­gi­ku­san éj­fél­kor kel­le­ne el­kez­de­nünk.

23–3 óra kö­zött vár­hat ránk a Bel­la­don­na, amennyi­ben ilyen­kor sú­lyos­bod­nak a bő­sé­ges iz­za­dás­sal já­ró láz, a hir­te­len fel­lé­pő bel­ső gör­csök, a hör­gő­szá­raz­ság ki­vál­tot­ta in­ten­zív kö­hö­gés, a vér­to­lu­lá­sos fej­fá­jás.

0 és 3 óra kö­zött rossz­ab­bod­nak az ar­se­ni­cu­mok tü­ne­tei is. Az Ar­se­ni­cum al­bum­nál a hely­te­len ét­ke­zés vagy ét­el­mér­ge­zés okoz­ta pa­na­szok, az aszt­más ro­ha­mok, a friss le­ve­gő utá­ni vágy, az iz­ga­tott­ság. Az Ar­se­nic­um jo­da­tum szin­tén ne­héz­lég­zés, gör­csös kö­hö­gés, erős orr­fo­lyás, szív­rit­mu­sza­va­rok al­kal­má­val kí­nál­hat­ja ma­gát ilyen­kor.

Dros­era: éj­fél után je­lent­ke­ző ful­lasz­tó kö­hö­gés, ame­lyet ál­ta­lá­ban a gé­ge bő­sé­ges hu­rut­ja vált ki, nyú­lós, sár­ga vá­la­dék fel­kö­hö­gé­sé­vel jár, a hosszú cson­tok­ban és a csi­go­lyák­ban ér­zett fáj­dal­mak, hom­lok- és ha­lán­ték­tá­ji nyo­mó fáj­dal­mak is je­lent­kez­het­nek.

Fer­rum met­al­li­cum: jel­lem­ző­en a há­nyás lép fel éj­fél kö­rül, de az ízü­le­ti fáj­dal­mak, a lum­bá­gó is ilyen­kor erő­söd­het, a lük­te­tő fej­fá­já­sok, hő­hul­lá­mok nem csak éj­fél kö­rül, ha­nem egész éj­sza­ka fo­lya­mán erő­söd­het­nek.

La­che­sis: do­bo­ló, lük­te­tő fáj­dal­mak, hő­hul­lá­mok, a máj fáj­dal­mas meg­na­gyob­bo­dá­sá­val já­ró hány­in­ger, há­nyás (de ezek reg­ge­li vagy dél­utá­ni al­vás­ból va­ló éb­re­dés­kor is).

Sam­bu­cus nig­ra orr­du­gu­lás, he­ves ful­la­dás­ér­zés, stri­do­ros kö­hö­gés, kín­zó gé­ge­fáj­da­lom, hir­te­len fe­léb­re­dés, ami után bő­sé­ges iz­za­dás lép fel.

1–2 óra: Me­dorr­hi­num: reu­más kis­me­den­cei fáj­dal­mak, va­la­mint gör­csök, fáj­dal­mak, zsib­ba­dás az al­só vég­ta­gok­ban, sa­rok­fáj­da­lom (ez kü­lö­nö­sen éb­re­dés­kor), fáj­dal­mas hú­gyú­ti és ne­mi szer­vi fo­lyá­sok, lum­bá­gó.

2–3 óra: Ka­li­um bich­ro­mi­cum: he­ves kö­hö­gé­si ro­ha­mok (eset­leg es­te, le­vet­kő­zés­kor is), hir­te­len kez­dő­dő és mú­ló fáj­dal­mak, égő ér­zés a gyo­mor­ban és a nyom­bél­ben (fe­kély), isiász (fő­leg ba­lol­dalt) talp- és sa­rok­fáj­dal­mak.

Ka­li­um car­bo­ni­cum: 2 és 4 óra kö­zött ne­héz­lég­zés, aszt­más ro­ham, szív­rit­mu­sza­va­rok, nyi­lal­ló, ván­dor­ló ízü­le­ti fáj­dal­mak.

Chi­na: túl­fe­szí­tett szel­le­mi mun­ka utá­ni fe­l­éb­re­dés, pro­fúz iz­za­dás, szo­ron­gást ki­vál­tó za­va­ros ál­mok, puf­fa­dás­sal já­ró has­me­nés, nagy éh­ség­re éb­re­dés vagy tel­jes ét­vágy­ta­lan­ság, ami az el­ső fa­lat el­fo­gyasz­tá­sa után vissza­tér, in­ter­mit­tá­ló láz hi­deg­rá­zás­sal.

Nat­ri­um sul­fu­ri­cum: bő hör­gő­vá­la­dék, amely ned­ves idő­ben fo­ko­zó­dik, kö­hö­gés­kor fáj­dal­mas mell­kas, ha­si kó­li­kák, máj­tá­ji fáj­dal­mak ke­se­rű fel­bö­fö­gés­sel, he­ves szív­do­bo­gás­ér­zés (ez utób­bi­ak fő­ként a bal ol­da­lon fe­kvés­kor, és haj­na­li 5 és 6 óra kö­zött is je­lent­kez­het­nek).

Phosphor­us: Mo­zog­junk mi­nél gya­krab­ban a sza­bad­ban. Kü­lö­nö­sen aján­lott a gya­log­tú­ra, úszás, sí­fu­tás, va­la­mint a fit­nesz­gya­kor­la­tok; éh­sé­gér­zet miatt a be­teg­nek 3 óra kö­rül fel kell kel­nie, eset­leg ilyen­kor tör rá a mi­grén is, he­ves szív­do­bo­gás­ér­zés, máj­tá­ji fáj­dal­mak.

Pso­ri­num: erő­tel­jes visz­ke­tés, mi­grén (előt­te lé­vő es­te ki­fe­je­zett jó kö­zér­zet, sőt eu­fó­ria le­het!), a mi­grén alatt éh­sé­gér­zet (egyéb­ként is le­het ilyen táj­ban kín­zó éh­sé­gér­zet miat­ti fe­léb­re­dés, mint a Phosphor­us­nál).

Thu­ja (en­nél a szer­nél a rossz­ab­bo­dás le­het dél­után 3 óra kö­rül is!): nyi­lal­ló fej­fá­jás, ideg­fáj­dal­mak időn­kén­ti izom­rán­gá­sok­kal, hú­gyú­ti gyul­la­dá­sok miat­ti me­den­ce­fáj­dal­mak, kó­ros szer­vér­zé­sek, rö­gesz­més gon­do­la­tok.

3–4 óra: Am­mo­ni­um car­bo­ni­cum: orr­nyál­ka­hár­tya-gyul­la­dás az orr el­du­gu­lá­sá­val, mell­ka­si nyo­más­ér­zés, fáj­da­lom (elal­vás­kor le­het ful­la­dás­ér­zés).

Caus­ti­cum: szá­raz, mély kö­hö­gés, a vég­ta­gok der­medt­sé­ge, a vég­ta­giz­mok gör­cse, ál­ta­lá­nos vagy he­lyi visz­ke­tés, jel­leg­ze­tes ér­zé­ke­lé­si za­va­rok (erős, zsib­basz­tó fáj­da­lom, amely al­ko­nyat­kor is erő­söd­het).

Che­li­do­ni­um: „jobb ol­da­li szer”: éj­sza­ka 4 és du. 4 kö­rül is rossz­ab­bod­hat­nak, il­let­ve fel­lép­het­nek tom­pa, jobb ol­da­li fej­fá­já­sok, le­gin­kább a szem fö­lött, ne­héz­nek ér­zett fej­jel, ar­ci­deg­zsá­ba, epe­tá­ji gör­csök, váll­fáj­dal­mak, jobb la­poc­ka alat­ti fáj­da­lom, hi­deg vég­ta­gok, mell­ka­si fáj­dal­mak mély lég­zés­kor, kö­hö­gés­kor, ne­he­zí­tett lég­zés ér­zé­se.

Nux vo­mi­ca: ilyen táj­ban éb­red­nek fel a túl­ter­helt egyé­nek, majd alig tud­nak ela­lud­ni, és fá­rad­tan éb­red­nek, fej­fá­jás („mint­ha va­la­ki a kör­mét mé­lyesz­te­né a hom­lo­ká­ba”), mi­grén, aszt­más ro­ha­mok je­lent­ke­zé­se, ha­si gör­csök­kel já­ró has­me­nés (fő­leg zsí­ros, fű­sze­res ét­elek va­cso­rá­zá­sa után, amit a be­teg kí­ván, jól­le­het tud­ja, hogy ár­ta­ni fog ne­ki), me­leg szo­bá­ban rossz­ab­bo­dó in­flu­en­zás tü­ne­tek izom­fáj­dal­mak­kal.

4–5 óra: Aloe: erős hom­lok­tá­ji vagy tar­kó­tá­ji fej­fá­jás, amely fel­vált­va je­lent­kez­het a has­me­nés­sel, nyo­más­ér­zés, for­ró­sá­gér­zés a máj­tá­jon, égő, fáj­dal­mas ara­nyér, has­me­nés (eset­leg ön­kén­te­len szék­le­tü­rí­tés­sel).

Mer­cu­ri­us dul­cis: a sze­mek és az Eus­tach-kürt gyul­la­dá­sos meg­be­te­ge­dé­sei (ez utób­bi­ak gyer­me­kek­nél is na­gyot­hal­lás­hoz ve­zet­het­nek), vas­tag­bél­gör­csök.

Sul­fur: sok tü­ne­te in­kább de. 11 óra fe­lé rom­lik, 5 óra kö­rül rom­lik az aszt­ma, az orr ége­tő fo­lyá­sa vagy el­du­gu­lá­sa, a has­me­nés, a bal kam­ra elég­te­len­ség­gel együtt já­ró szív­do­bo­gás­ér­zés, ne­héz­lég­zés („mint­ha súly len­ne a mell­ka­son”), szí­ve túl nagy a mell­kas­hoz ké­pest, je­lent­ke­zik az ágy­ba­vi­ze­lés, égő ér­zés vi­ze­lés­kor, kis­me­den­cei nyo­más­ér­zés prosz­ta­ta­túl­ten­gés­ben, a pre­men­struá­lis szind­ró­má­hoz kap­cso­ló­dó ál­mat­lan­ság, hő­hul­lám, hü­vely­visz­ke­tés, erős szagú iz­zad­ság.

Tu­ber­cu­li­num: is­mét­lő­dő fül-orr-gége hu­ru­tok tü­ne­tei, kö­hö­gés, amely­re sok­szor a be­teg fel sem éb­red, erős iz­za­dás, fáj­da­lom ér­zé­se a bal fel­ső tü­dő­le­beny­ben, sö­tét, bű­zös has­me­nés.

5–6 óra: Nat­ri­um sul­fu­ri­cum: bő vá­la­dék­kal já­ró hörghu­rut, ned­ves idő ha­tá­sá­ra ki­vál­tott aszt­ma, fáj­dal­mas máj­meg­na­gyob­bo­dás ál­tal ki­vál­tott ha­si puf­fa­dás és ke­se­rű fel­bü­fö­gés, ha­si kó­li­ká­ra éb­red a be­teg, majd vi­zes, bar­na has­me­nés je­lent­ke­zik.

Rhus to­xi­co­dend­ron: reg­gel hat óra fe­lé rosz­sz­ab­bod­nak a fő­leg hi­deg idő­ben és té­len fel­lé­pő reu­más, ízü­le­ti fáj­dal­mak, ame­lyek las­sú moz­gás­ra eny­hül­nek, isiá­szos fáj­dal­mak, láz és száj­szá­raz­ság, öv­sö­mör okoz­ta fáj­dal­mak. (Má­sik csú­csi­dő 19 óra kö­rül.)

Se­pia: 5–7 óra kö­zött rossz­ab­bod­nak a pre­men­stru­á­ci­ós szind­ró­ma tü­ne­tei, a ter­hes­ség alat­ti hány­in­ger, fá­radt­sá­gér­zés, a ha­si nyo­más­ér­zés, bal ol­da­li fej­fá­jásszé­dü­lé­sek, a me­no­pau­zá­ban je­lent­ke­ző hő­hul­lá­mok, iz­za­dás­sal, áju­lás­ér­zés­sel, kis­me­den­cei nyo­más­ér­zés, a vég­bél ki­töl­tött­sé­gé­nek ér­zé­se, amit nem eny­hít a szé­ke­lés.

6–7 óra: Po­dophyllum: fáj­dal­mat­lan has­me­nés, amely után a ha­sát üres­nek ér­zi a be­teg, de mint­ha a kis­me­den­ce egész tar­tal­ma ki akar­na ürül­ni, min­dent sa­va­nyú­nak és rom­lott­nak érez, sa­va­nyú fel­bö­fö­gé­sek – fő­leg evés-ivás után –, fej­fá­jás, amely a has­me­nés után eny­hül, puf­fa­dás­ér­zés a jobb bor­daív alatt.

7–8 óra: Eu­pa­to­ri­um per­fo­lia­tum: a sze­mü­re­gek­ben ér­zett fáj­da­lom, rend­kí­vü­li nyo­más­ér­zé­keny­ség­gel, izom- és csont­fáj­dal­mak, in­flu­en­zás tü­ne­tegyüt­te­sek.

8–9 óra: Abies nig­ra: reg­ge­li után, fő­leg, ha te­át fo­gyaszt és/vagy ci­ga­ret­tá­zik is – de más ét­ke­zé­sek után is le­het­sé­ges, hogy gyo­mor­fáj­dal­mak, ha­si disz­kom­for­tér­zés lép fel gya­ko­ri bö­fö­gé­si szük­ség­let­tel.

A reg­ge­li órá­kra jel­lem­ző­en rossz­ab­bo­dó tü­ne­tek egyéb gyógy­sze­rei még:

Alu­mi­na: éb­re­dés­kor száj­szá­raz­ság, ki­szá­radt ga­rat, amely ál­lan­dó to­rok­kö­szö­rü­lés­re, kö­hö­gés­re in­ge­rel, ide­ges­ség, han­gu­lat­za­va­rok, na­gyon ne­héz szé­kü­rí­tés.

Am­bra gri­sea: gör­csök, fel­fú­vó­dás, ál­ta­lá­nos gyen­ge­sé­gér­zés (fő­leg fel­ke­lés­kor), gör­csös kö­hö­gés, tú­lér­zé­keny­ség ze­né­re.

Nux vo­mi­ca (fő tü­ne­tei éj­jel 3 és 4 óra közt, lásd ott): mell­ka­si nyo­más­ér­zés, „mint­ha súly len­ne raj­ta”, hát- és de­rék­fáj­da­lom, tú­lér­zé­keny­ség fény­re, zaj­ra, gör­csös tüs­szö­gés.

Ru­mex csris­pus: sür­ge­tő in­ger, ha­si kó­li­ka után je­lent­ke­ző vi­zes-bar­na szék­let (egyéb tü­ne­tei es­te erős­böd­nek).

Scil­la ma­ri­ti­ma: tüs­szö­gés, könnye­zés, ir­ri­tá­ló orr­fo­lyás, fá­rasz­tó, pro­duk­tív kö­hö­gés (es­te szá­raz kö­hö­gés), a kö­hö­gés alatt vi­ze­le­tin­kon­ti­nen­cia.

9–10 óra: Nat­ri­um mu­ria­ti­cum: (9–11 óra), le­g­in­kább a láz kul­mi­nál 10 óra fe­lé, ezen­kí­vül hir­te­len vi­zes orr­fo­lyás, bő­sé­ges könnye­zés, ka­la­pá­csü­tés­sze­rű fej­fá­jás, sze­mek fö­löt­ti mi­grén (ez ál­ta­lá­ban de. 10 és du. 3 óra kö­zött kul­mi­nál), pre­men­struá­lis szind­ró­ma tü­ne­tei, aszt­ma.

Nat­ri­um car­bo­ni­cum: (9–11 óra) sok vá­la­dé­kot pro­du­ká­ló kö­hö­gés-fej­fá­jás (szel­le­mi erő­fe­szí­tés­re, nap­fény ha­tá­sá­ra), reu­más fáj­dal­mak a kar­ban, váll­ban, al­só hát­ban.

10–12 óra: (le­gin­kább 11 óra kö­rül) Ig­na­tia: nagy han­gu­lat­vál­to­zá­sok, mi­grén („mint­ha szö­get ütöt­tek vol­na a fe­jé­be”), ván­dor fáj­dal­mak, üres­sé­gér­zés a gyo­mor­ban (Hydras­tis, Se­pia, Sul­fur is), gom­bó­cér­zés a to­rok­ban (min­den tü­net emó­ci­ók ha­tá­sá­ra még ki­fe­je­zet­tebb lesz!).

Se­pia: in­ger­lé­keny­ség, düh­ro­ha­mok vagy sí­rór­oha­mok, egye­dül­lét­re vá­gyó­dás, üres gyo­mor ér­zé­se, ami­kor is a be­teg erő­sen sa­va­nyú, fű­sze­res ét­ele­ket kí­ván, jobb ol­da­li mi­grén, láb­szá­ri vé­nás tá­gu­la­tok okoz­ta pa­na­szok (ez utób­bi ket­tő ko­ra es­te is in­ten­zí­vebb le­het).

Sul­fur: üres, süllye­dő gyo­mor ér­zé­se mel­lett édes­sé­gek, al­ko­ho­los ita­lok, fű­sze­res ét­elek utá­ni vágy, emész­tés­sel össze­füg­gő mi­grén, lé­gú­ti al­ler­gi­ák, a vas­tag­bél gyul­la­dá­sá­val együtt já­ró fáj­dal­mak, lum­bá­gó.

12–13 óra: Ar­gen­tum met­al­li­cum: zú­zó­dás­ér­zés­sel já­ró ízü­le­ti fáj­dal­mak, görcs a vád­li­ban, sű­rű lé­gú­ti vá­la­dé­ko­zás, be­széd­re sú­lyos­bo­dó re­kedt­ség, gé­ge­hu­rut.

Ar­gen­tum nit­ri­cum (má­sik csúc­spe­rió­du­sa az éj­sza­ka fo­lya­mán van): fül-orr-gége gyul­la­dá­sok, csi­klan­do­zássze­rű ga­rat-hör­gő­bé­li ér­zés ál­tal ki­vál­tott kö­hö­gés, re­kedt­ség, égő gyo­mor­fáj­dal­mak erős fel­fú­vó­dás­sal és sok bö­fö­gés­sel, édes­ség kí­vá­ná­sá­val – jól­le­het ez fej­fá­jást és has­me­nést vált ki –, fé­lel­mek és fó­bi­ák.

13–14 óra: Va­le­ria­na (a tü­ne­tek ké­ső es­te is rossz­ab­bod­hat­nak): vál­to­zó han­gu­lat, hisz­té­ria, mély bá­nat, ön­saj­ná­lat, ideg­fáj­dal­mak fel­tű­nő­en gyors pul­zus­sal, nyi­lal­ló-szú­ró fáj­dal­mak vál­ta­koz­va a fel­ső és az al­só vég­ta­gon.

14–15 óra: Apis: lá­zas ál­la­pot a szom­jú­sá­gér­zet hi­á­nyá­val, gyul­la­dá­sok vi­ze­nyő­vel és iz­zad­mánnyal, ame­lyek hi­deg­re ja­vul­nak, me­leg­re rossz­ab­bod­nak, nyi­lal­ló fej­fá­jás.

Bel­la­don­na: akut fáj­dal­mak és láz, lük­te­tő fej­fá­jás, fáj­dal­mas, össze­szo­ru­ló, szá­raz to­rok, fáj­dal­mas, szá­raz kö­hö­gés, tar­kó­táj­ról a jobb sze­möl­dök­höz, majd a szem mö­gé su­gár­zó in­ten­zív fáj­da­lom.

Thu­ja: 12 órás pe­rió­du­sok­ban rossz­ab­bod­hat­nak a tü­ne­tek (l. 3 óra kö­rül!).

15–16 óra: Me­li­lot­hus: nap­szú­rás, vér­nyo­más­ki­ug­rás okoz­ta vér­to­lu­lá­sos fej­fá­jás, amely orr­vér­zés vagy a men­stru­á­ció meg­in­du­lá­sá­val eny­hül.

16–17 óra: Che­li­do­ni­um: lásd 12 órá­val ko­ráb­ban.

Col­chi­cum (a rossz­ab­bo­dás le­het éj­sza­ka is): ka­ro­kat le­bé­ní­tó fáj­da­lom, ván­dor­ló ízü­le­ti és izom­fáj­dal­mak, kösz­vé­nyes fáj­dal­mak a ki­s­ízü­le­tek­ben, reny­he emész­tés, hány­in­ger­rel, ér­zék­szer­vi tú­lér­zé­keny­ség, nagy­fo­kú has­fe­szü­lés, hi­deg­sé­gér­zés a gyo­mor­ban, epés, ko­cso­nyás, nyál­kás has­me­nés.

Co­locynthis: gör­csös, ro­ham­sze­rű fáj­dal­mak, ame­lyek eny­hül­nek, ha a be­teg két­rét gör­nyed, fáj­dal­mas has­me­nés –kis­me­den­cei gör­csök a men­zesz ide­jén.

Lyco­pod­ium (a tü­ne­tek rossz­ab­bo­dá­sa 16 és 20 óra kö­zött va­ló­szí­nű): kró­ni­kus orr­nyál­ka­hár­tya-gyul­la­dás (nap­pal fo­lyik, éj­sza­ka szá­raz), szá­raz kö­hö­gés a mell­kas­ban égő ér­zés­sel, mi­grén, amely­nek emész­tő­szer­vi okai van­nak (min­de­ne­ke­lőtt gyo­mor- vagy nyom­bél­fe­kély), izom­rán­gá­sok (ti­cek) az ar­con, fel­fú­vó­dás, éh­sé­gér­zet, ami né­hány fa­lat után el­te­lí­ti a be­te­get, epe­pa­na­szok: vér­zé­keny ek­cé­ma, he­ves visz­ke­tés.

Pul­sa­til­la: pro­duk­tív kö­hö­gés, amely éj­sza­ka szá­raz­ra vált, száj­szá­raz­ság szom­jú­sá­gér­zés nél­kül, vál­to­za­tos, hir­te­len ki­ala­ku­ló és las­san el­mú­ló fáj­dal­mak, gya­kran bor­zon­gás­tól kí­sér­ten, emész­té­si ne­héz­sé­gek hány­in­ger­rel, há­nyás­sal, has­me­nés­sel, fáj­dal­mas, visz­ke­tő arany­ér­rel, ko­moly men­zeszt meg­elő­ző tü­ne­tek.

17–18 óra: Hel­le­bo­rus (a tü­ne­tek ma­xi­mu­ma 17 és 20 óra kö­zött): nagy­fo­kú de­presszió, apá­tia, mi­grén, tar­kó­táj­ról in­du­ló, szel­le­mi tom­pa­ság­gal, szé­dü­lés­sel, hány­in­ger­rel já­ró fej­fá­jás, ha­si fáj­dal­mak, ame­lye­ket vi­zes-nyá­kos has­me­nés kö­vet.

Li­li­um tig­ri­num: al­ha­si nyo­más­ér­zés, „mint­ha a ha­si szer­vek le­fe­lé ki akar­ná­nak sza­kad­ni”, a szív in­ger­lé­keny­sé­ge, an­gi­na­sze­rű fáj­dal­mak, égő ér­zés vi­ze­lés­kor és utá­na.

18–20 óra: Rhus to­xi­co­dend­ron: fáj­dal­mas ízü­le­ti me­rev­ség, ame­lyet a moz­gás eny­hít, gör­csök, rán­du­lá­sok, ki­üté­ses bőr­be­teg­sé­gek tü­ne­tei, lá­zas pe­rió­dus száj- és ga­rat­szá­raz­ság­gal, in­flu­en­za, bor­zon­gás a le­geny­hébb moz­du­lat­ra (lásd még reg­gel 6 óra­kor).

20–21 óra: Bryon­ia: szú­ró, fix pon­to­kon je­lent­ke­ző fáj­dal­mak, ame­lyek moz­gás­ra rom­la­nak (hom­lok, bal szem, ter­hes vagy szop­ta­tó anyák­nál mell­fáj­da­lom, hi­deg bo­ro­ga­tás­ra ja­vu­ló ízü­le­ti és izom­fáj­dal­mak), in­flu­en­za fáj­dal­mas to­rok­kal, szá­raz kö­hö­gés­sel, moz­gás­ra ér­zé­keny fáj­dal­mas sze­mek­kel.

Gel­se­mi­um: vér­to­lu­lá­sos fej­fá­jás, mi­grén, ká­bult­ság, össze­tört­ség, lá­zas ál­la­po­tok, szo­ron­gás.

21–24 óra: Cha­mo­mil­la: iz­ga­tott­ság, düh­ki­tör­ések, lá­zas ál­la­po­tok, emész­tő- és lég­ző­szer­vi gyul­la­dá­sos ál­la­po­tok, fül­fáj­da­lom, hi­deg­re ja­vu­ló fog­fá­jás.

22–23 óra: Ara­lia: aszt­más tü­ne­tek, fő­leg fek­vő hely­zet­ben vagy az el­ső álom után.

Cac­tuis gran­di­flo­rus: szo­rí­tó szív­fáj­da­lom, gyors szív­ve­rés, szív­rit­mu­sza­va­rok, záró­izom­görcs miatt vi­ze­let-vissza­tar­tás, men­stru­á­ci­ós fáj­da­lom.

Coc­cus cac­ti: orr­fo­lyás­sal együtt já­ró gör­csös kö­hö­gés (akut hörghu­rut, szamár­kö­hö­gés, aszt­ma), a nyál­ka­hár­tyák olyan ér­zé­ke­nyek, hogy még a fog­mo­sás is fáj­dal­mas. A tü­ne­tek le­fe­kvés­kor fo­ko­zód­nak, sok­szor reg­gel is erős­böd­nek.

Cof­fea: iz­ga­tott­ság, tú­lér­zé­keny­ség za­jo­kra, fé­nyek­re, emó­ció­kra, ál­mat­lan­ság, egyol­da­li fej­fá­jás („mint­ha szö­get ver­tek vol­na be­le”), az uj­jak vé­gé­ig is ki­su­gár­zó fog­fá­jás, gyo­mor­sav­túl­ten­gés.

23–24 óra: Aco­ni­tum: fó­bi­ák, fé­lel­mek (egész éj­sza­ka le­het­nek), nyug­ta­lan al­vás, sza­po­ra szív­ve­rés ki­vö­rö­sö­dő arc­cal, vér­nyo­más­ki­ug­rás, rend­kí­vül erős szú­ró fáj­dal­mak, hir­te­len je­lent­ke­ző fel­ső lé­gú­ti hu­ru­tok, cro­up., zsib­ba­dá­sok.

Ara­nea: fog­fá­jás (amely egyéb­ként min­den­nap más­kor, de min­dig azo­nos órá­ban is je­lent­kez­het, mi­ként a lá­zas ál­la­po­tok is).

Vé­gé­re ér­ve a „ho­me­o­nap­nak”, né­hány meg­jegy­zést ér­de­mes még ten­nünk, hi­szen a lis­ta nem le­he­tett tel­jes, mint ahogy a tü­ne­tek és egyéb mo­da­li­tá­sok leí­rá­sáé sem. Na­gyon sok olyan szer van pél­dá­ul, amely­nek tü­ne­tei egész es­te vagy éj­sza­ka „ma­xi­má­lis kín­zá­si for­du­lat­szám­mal üze­mel­nek”, il­let­ve ezek­ben az idő­sza­kok­ban jel­leg­ze­te­sen több­ször is vissza­tér­het­nek, de ezek is­mer­te­té­se messze meg­ha­lad­ná egy ilyen cikk ke­re­te­it.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Minden feliratkozónknak az aktuális havi Holdnaptárral kedveskedünk! Emellett elsőként értesülhetnek a legújabb terápiákról, hírekről és a frissen megjelenő Természetgyógyász Magazin tartalmáról!

Elolvastam és elfogadom az adatkezelési nyilatkoztatot.

Ajánlott cikkek a témában
Hasfájás: gyakori szimptóma gyermekkorban

Hasfájás: gyakori szimptóma gyermekkorban

Kisgyermekkorban talán a hascsikarás a leggyakoribb panasz. Az iskoláskorúaknál és fiatalkorúaknál a fejfájás mögött a…
Kevés gyerek ússza meg az iskolakezdést izgalmak nélkül

Kevés gyerek ússza meg az iskolakezdést izgalmak nélkül

Van olyan gyermek, akinél normális izgalommal jár, és akár pozitívan is hathat a teljesítményére, de…
Fülzúgás kezelése homeopátiával

Fülzúgás kezelése homeopátiával

A fülzúgásban szenvedők gyakran attól tartanak, hogy ez a kellemetlen állapot automatikusan állandósul, és pokollá…
Kígyómérgek a gyógyászatban

Kígyómérgek a gyógyászatban

A vérrögök komoly veszélyt jelentenek. Az elsodródó vérrög az agyban, a tüdőben, a szívben életveszélyes…
Rovatunk legolvasottabb cikkei
Köhögés 2. rész

Köhögés 2. rész

Köhögés (tussis). A szervezet védekező reflexéről van szó, amely a gyulladásban részt vevő tényezőket, a…
Gyomorhurut 2.

Gyomorhurut 2.

Az előző szám­ban is­mer­te­tett két ás­vá­nyi ere­de­tű ho­me­o­pá­ti­ás ha­son­szer után nö­vé­nyi készítmé­nyek kö­vet­kez­nek. Ada­go­lá­suk a…
Pikkelysömör kezelése alternatív terápiákkal-3. rész

Pikkelysömör kezelése alternatív terápiákkal-3. rész

A pikkelysömör (psoriasis) kezelésére az előzőekben bemutatott lehetőségek mellett (l. a júniusi rovatban) további hasonszerek…
Köhögés 3. rész

Köhögés 3. rész

Köhögés (tussis). A szervezet védekező reflexéről van szó, amely a gyulladásban résztvevő tényezőket, a kóros…