Légcsőhurut 1. rész

A légcsövet 16-20 patkó alakú porcgyűrű (cartilagines tracheales) építi fel.

A légcső gyulladása (tracheitis) gyakran a felette és/vagy az alatta levő légutak érintettségével együtt lép fel. A légúti gyulladások a kiinduló szakasz felől felfelé (ascendens folyamat) vagy lefelé (descendens folyamat) terjedhetnek.

A heveny gyulladás rendszerint vírusos fertőzés következménye. Ezen az alapon jöhet létre kórokozó baktériumok által okozott felülfertőzés. A tünetek között szerepel köhögés, rekedtség, szegycsont mögötti égető érzés. Mind gyakori kórtünet influenzás megbetegedés során.

Általában a három hónapnál tovább tartó légcsőhurutot tekintjük idültnek. Az idült légcsőhurut (tracheitis chronica) különbözik a heveny kórfolyamattól (tracheitis acuta) azáltal, hogy nem annyira reggeli felkeléskor jelentkezik a köpetürítéssel járó köhögés, hanem napközben ingerköhögés („száraz köhögés”) lép föl. A kiváltó okok között szerepelhet a dohányzás, de elég gyakori melléktünetként jelentkezhet egyes gyógyszerek szedése során is. Az ingerköhögés környezeti ártalomnak tekinthető, ha az egyén maró gázok vagy gőzök belégzésének van kitéve. Amennyiben az idült légcsőhurut nem magyarázza a tünetek fennmaradását, felmerülhet a légúti megbetegedés egyéb formáinak kialakulása (légcsőszűkület, légcsőgyulladás).

Homeopátiás kezelésre sok monokomponens (egyetlen hasonszert tartalmazó) és összetett, komplex készítmény áll rendelkezésre.

STICTA (tüdőzuzmó, Stictapulmo naria, Stictapulmonacea mellett adattárakban Lobaria pulmonaria néven is megtalálható. Erdőkben, a fatörzsek alján, fák mellett fordul elő, feltűnően nagy méretű, deciméteres átmérőt is elérhetnek a telepek, zöld színe miatt mohának is tekintették. Emlékeztet a májmohákra, de mikroszkópos szerkezete jellemző a zuzmókra. Évszázadokkal ezelőtt „tüdőbetegségekben” használták, ma is szerepel a népi növényismeretben.)

A náthával kezdődő tünetek lefelé húzódnak a garatban, fájdalom alakulhat ki, majd légcsőhurut. Jellemző az esti, éjszakai ingerköhögés, köpetürítés nélkül.

A tünetek, panaszok napközben hideg levegő hatására fokozódnak, ilyen betegeknél kevésbé feltűnő az éjszakai ingerköhögés. Idősebb személyeknél, akik télen ritkábban hagyják el a fűtött helyiséget, napközben ritkább az ingerköhögés.

Adagolás: D2-D6 naponta 3-5-ször.

RUMEX (a fodros lórom, Rumex crispus gyökere. Nálunk üde réteken gyakori, de előfordul gyomtársulásokban is).

Száraz ingerköhögés. A STICTA-tól eltérően (l. az előbbi hasonszert) nem mindig előzi meg a náthás állapot. A köhögési roham alatt mellkasi fájdalom lép fel a kulcscsont és/vagy a szegycsont mögött. Köhögéstől független, önálló tünetként nem jön létre. A bal oldalon jelentkező szúró fájdalom aggodalmat válthat ki. Előfordul, hogy a beteg szívtáji panaszok miatt keresi fel az orvost, de ha közben köhögése is fellép, hozzáteszi: „ilyenkor érzem, hogy baj lehet a szívemmel”.

Az előzőleg ismertetett hasonszerhez hasonlóan gyakran hideg levegő váltja ki a beteg köhögését. Ritkábban az is előfordul, hogy a beteg panaszait az időjárási frontokkal hozza összefüggésbe, mert a hideget felváltó meleg is fokozza panaszait.

Adagolás: D1-D3

SPONGIA (a tengeri szivacs hővel kezelt, majd megszárított egyedei. Nevéből származik a magyar spongya szó, gyógyászati felhasználására utal tudományos neve: Euspongia (Spongia) officinalis).

Az álhártyás légzési nehézségben (krupp, illetőleg álkrupp) a köhögés hirtelen lép fel. Meleg helyiségben, fekvő helyzetben kialakuló kórfolyamat, több oka lehet, érintheti a felső légutakat a garattól, gégétől kezdve a légcsőig. Esetenként sürgős beavatkozást igényel.

A heveny eset kedvezően alakul folyadék (hideg víz, hideg tea) kortyolásakor, majd néhány falat lenyelésekor, általában étkezés során.

Adagolás: D3-D6.

A tengeri élőlények jódot halmoznak. A kezelés gyakorisága az adag megállapításakor és annak összidőtartama ennek megfelelően irányítható.

További hasonszerekkel a következő részben foglalkozunk.