Csi-kung

Mi is az a csi-kung va­ló­já­ban? Az em­be­rek új­ra meg új­ra fel­te­szik ezt a kér­dést, mi­köz­ben egy­re gya­ko­ribb lát­vány a két, kéz­ben gör­ge­tett fém­go­lyó. Bár a mód­szer ná­lunk is mind nép­sze­rűbb, ar­ról ke­ve­sen tud­nak, mi­lyen rend­kí­vü­li ha­tást gya­ko­rol egész­sé­gün­kre ez a ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás­hoz tar­to­zó tech­ni­ka.

A fiat­al­ság és az egész­ség for­rá­sa

A csi-kung a ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás egyik osz­lo­pa, olyan tár­sak­kal, mint a gyógy­nö­vény-ter­ápia, az aku­punk­tú­ra, a mo­xi­bucio, a he­lyes táp­lál­ko­zás és a tui­na­masszázs. A csi-kung gya­kor­la­tok­nak Kí­ná­ban az a hí­rük, hogy meg­hosszab­bít­ják az éle­tet. Mi­előtt va­la­ki aku­punk­tú­rás vagy gyógy­nö­vé­nyek­kel fog­lal­ko­zó or­vos­hoz for­dul, meg­pró­bál ön­ma­ga úr­rá len­ni a pa­na­sza­in, meg­fe­le­lő táp­lál­ko­zás­sal és csi-kung gya­kor­la­tok­kal. Lé­tez­nek gya­kor­la­tok a me­ri­di­á­nok nyúj­tá­sá­ra és ser­ken­té­sé­re, ezek­nek az a cél­juk, hogy ne sza­kad­jon meg a test­ben az ener­gia, a csi áram­lá­sa. Szin­tén van­nak spe­ciá­lis gya­kor­la­tok a máj, a lép, a szív, a tü­dő számá­ra, ma­gas vér­nyo­más, haj­hul­lás ese­tén vagy az im­mun­rend­szer erő­sí­té­sé­re. Sok gya­kor­lat­nál a lég­zés­re is kell fi­gyel­ni, hoz­záiga­zí­ta­ni a moz­gás­hoz, és ez­zel meg­ta­lál­ni a bel­ső, tisz­ta rit­must vagy tisz­ta­sá­got.

Kel­le­mes la­zí­tás

A lég­zés­ve­ze­tés tech­ni­kái szin­tén azok kö­zé a szem­pon­tok kö­zé tar­toz­nak, ame­lyek miatt a csi-kun­got ma el­ső­sor­ban la­zí­tó tech­ni­ká­nak tart­ják. Ré­geb­ben nem ez volt a fő cél. Évez­re­dek­kel eze­lőtt az em­be­rek nem is­mer­ték a mai em­bert nyo­masz­tó ter­he­ket. A stressz, a kap­ko­dás, az ál­lan­dó ülés nem volt jel­lem­ző, ma vi­szont ép­pen ez az az élet­mód, amely meg­aka­dá­lyoz­za, hogy annyit mo­zog­junk, amennyi­re va­ló­já­ban szük­sé­günk vol­na. Ar­ra már ak­ko­ri­ban rá­jöt­tek, hogy a gyors, fe­lü­le­tes lég­zés nem jut­tat­ja ele­gen­dő oxi­gén­hez és ener­giá­hoz a szer­ve­ze­tet. Ezért sok csi-kung gya­kor­lat­nak az a cél­ja, hogy a lég­zés fre­kven­ciá­ját csök­kent­se. A lég­zés­szü­net is fon­tos, az az idő, amit a be­lég­zés és a ki­lég­zés kö­zött, az újabb be­lég­zés előtt tar­tunk. Ilyen­kor – mond­ja a kí­nai or­vos­lás – a tu­laj­don­kép­pe­ni cse­re- és el­lá­tá­si fo­lya­ma­tok a sej­tek szint­jén ját­szód­nak le. Ha gyor­san lé­leg­zünk, az ener­gia­cse­re nem ké­pes op­ti­má­li­san mű­köd­ni.

Tan­kol­junk fel!

Az ősi csi-kung tra­dí­ciók­hoz az is hoz­zá­tar­to­zik, hogy meg­ta­nít­ja gya­kor­ló­it, ho­gyan tölt­sék fel a szer­ve­ze­tü­ket friss éle­te­ner­giá­val. Az emö­gött ál­ló kon­cep­ció az, hogy a tes­tünk­ben, akár­csak min­den­hol az uni­ver­zum­ban, csi áram­lik. Ez az a fi­nom anya­gú éle­te­ner­gia, amely­nek lé­te­zé­sé­ről a leg­több kul­tú­ra tud, de amely­nek csak a ki­ha­tá­sait tud­ták tu­do­má­nyo­san iga­zol­ni.

Bi­zo­nyos gya­kor­la­tok kü­lö­nö­sen al­kal­ma­sak en­nek a vi­tá­lis ener­giá­nak a fel­vé­te­lé­re, pél­dá­ul ha úgy ál­lunk, mint egy fa, gyö­ke­reink­kel a föld­ből szív­va fel az ener­gi­át, és ko­ro­ná­já­val az ég ener­giá­já­hoz kap­cso­lód­va. Mi­vel ezt a pózt le­g­alább fél órán át meg kell tar­ta­ni, a gya­kor­lat nem kez­dők­nek va­ló.

Szin­tén a szo­kott­nál több ener­gi­át kap­ha­tunk a leg­több csi-kung moz­gás­gya­kor­lat­ból. En­nek csak az az elő­fel­té­te­le, hogy ne csak mint gim­nasz­ti­kát vé­gez­zük el, ha­nem egész fi­gyel­münk­kel a moz­gás­ra kon­cen­trál­junk. Olyan gya­kor­la­tok is lé­tez­nek, ame­lyek meg­nyit­ják az ener­gia­fel­vé­tel va­la­mennyi ka­pu­ját.

Fi­lo­zó­fiai kon­cep­ció

A jin és a jang, a föld és az ég tu­laj­don­sá­gai, a nyu­godt és a di­na­mi­kus pó­lus koz­mo­szunk­ban – ezt kell egyen­súly­ban tar­ta­nunk a sa­ját tes­tünk­ben és egész vi­lá­gunk­ban. Ilyen­kor va­gyunk egész­sé­ge­sek, ilyen­kor ál­lunk har­mó­niá­ban a te­rem­tés­sel. Ez a csi-kung te­rem­tés- és élet­fi­lo­zó­fiá­já­nak egyik nagy üze­ne­te. Az em­ber kö­z­ép­pont­ként áll az ég és a föld kö­zött. Ké­pes fel­ven­ni jin és jang tu­laj­don­sá­go­kat, új for­má­ban egye­sí­te­ni őket ma­gá­ban, és így meg­va­ló­sí­ta­ni a „mennyei me­nyeg­zőt”.

Aki még job­ban el akar mé­lyed­ni a csi-kung fi­lo­zó­fiá­já­ban és gya­ko­rol­ni akar­ja az en­nek meg­fe­le­lő moz­gás­so­ro­kat, az a csi-kung jó­vol­tá­ból az ön­meg­is­me­rés és az ön­fej­lő­dés út­ját jár­hat­ja. Eh­hez azon­ban ta­ní­tó­ra vagy mes­ter­re van szük­ség, akik kö­zöt­tünk is él­nek már, nem kell vissza­vo­nul­nunk ér­tük egy-egy ta­o­is­ta vagy budd­his­ta ko­los­tor­ba Ázsiá­ban.

Harc a rák el­len

A csi-kung a rák el­len is kí­nál kon­cep­ci­ót. Egy non-Hodgkin-lim­fó­má­ban szen­ve­dő be­teg pél­dá­ul – aki­nél a baj min­dig új­ra ki­újult, és sem a meg­is­mé­telt ke­mo­ter­ápi­ák, sem a su­gár­ke­ze­lé­sek nem se­gí­tet­tek raj­ta – már az el­ső csi-kung gya­kor­lat után olyan fo­lya­ma­to­kat élt át, ame­lyek a csi ak­ti­vi­zá­ló­dá­sá­ra utal­tak. Olyan ér­zé­se volt, mint­ha tűz ég­ne a ha­sá­ban, min­de­ne­ke­lőtt a lim­fó­ma te­rü­le­tén. Ilyen­kor csi-sza­bá­lyo­zó tü­ne­te­kről be­szél­nek a sza­kem­be­rek. A csi, ahogy mond­ják, ké­pes va­ló­ság­gal „elé­get­ni” a rá­kos sej­te­ket. A ha­gyo­má­nyos kí­nai or­vos­lás­ban is is­me­rős az a kép, ame­lyen a tűz fe­lol­vaszt­ja a ha­vat (ese­tünk­ben a tu­mor­sej­te­ket). A pá­ciens szub­jek­tí­ven is jól érez­te ma­gát, és olyan ak­tív volt, mint már ré­gen nem. A né­hány hó­nap­pal ké­sőbb elvég­zett vizs­gá­la­tok azt mu­tat­ták, hogy a lim­fó­ma el­tűnt a ve­se és a bél te­rü­le­té­ről.

A be­teg asszony egy má­sik csi-kung ren­dez­vé­nyen is ha­son­ló tü­ne­te­ket ta­pasz­talt. Úgy érez­te, a tes­te tűz­for­ró, és mint­ha tü­zes go­lyók len­né­nek ben­ne. A kö­vet­ke­ző vizs­gá­lat azt mu­tat­ta, hogy szí­vé­nek tel­je­sít­mé­nye 25 watt­ról 75 watt­ra nőtt. Ezen­kí­vül az ad­dig nél­kü­löz­he­tet­len an­ti­de­presszi­ós gyógy­sze­ré­nek sze­dé­sét is ab­ba­hagy­hat­ta.

Egy má­sik, ope­rál­ha­tat­lan agy­tu­mor­ban szen­ve­dő pá­ciens sú­lyos lá­tá­sza­va­rok­ban szen­ve­dett, és moz­gás­koor­di­ná­ció­ja sem volt már a ré­gi. Egy­he­tes csi-kung sze­mi­ná­ri­um után új­ra jól lá­tott, és je­len­tő­sen eny­hül­tek al­vás- és moz­gás­koor­di­ná­ci­ós pro­blé­mái. Ezek a pél­dák egy olyan húsz­fős cso­port­ból szár­maz­nak, akik 2003 már­ciu­sa óta jár­nak kö­zös csi-kung sze­mi­ná­riu­mo­kra, és két ren­dez­vény kö­zött is szor­gal­ma­san vég­zik a gya­kor­la­to­kat. A cso­port tag­jai­nak több­sé­ge fi­zi­kai ál­la­po­tá­nak jobb­ra for­du­lá­sát is ta­pasz­tal­ta.
A meg­kér­de­zett 18 sze­mély kö­zül va­la­mennyi ér­zi az erő­sebb csi-fel­vé­telt és -ke­rin­gést, 14 érez­te éle­te­re­jé­nek nö­ve­ke­dé­sét, 8 az ál­lan­dó fá­radt­ság csök­ke­né­sét. Min­den má­so­dik azt ta­pasz­tal­ta, hogy ke­vés­bé fo­gé­kony a fer­tő­zé­sek­re.

Mi tar­to­zik a rá­kel­le­nes pro­gram­hoz?

• A csi-kung kang ai, azaz a rák el­le­ni csi-kung alap­gya­kor­la­ta egy bi­zo­nyos csi-kung lég­zés, amely több oxi­gén­hez jut­tat­ja a szer­ve­ze­tet. Az élet­áram­nak aka­dály­ta­la­nul kell fel­fe­lé emel­ked­nie.

• Ri­zses zsák csi-kung: en­nek so­rán egy cső ala­kú, kü­lön­fé­le ga­bo­nák­kal meg­töl­tött zsá­kot hasz­nál­nak a me­ri­di­á­nok meg­nyi­tá­sá­ra, mi­köz­ben az aku­punk­tú­rá­ból is­mert pon­to­kat ütö­ge­tik. A ga­bo­na gyó­gyí­tó ha­tá­sa így be­ha­tol a szer­ve­zet­be.

• A pá­cien­sek meg­ta­nul­ják, hogy ve­gyék fel a koz­mosz ener­giá­ját. A csi, az éle­te­ner­gia ugya­nis nem­csak az em­be­ri test­ben áram­lik, ha­nem a nap­ból, az égi­tes­tek­ből, a ma­gas he­gyek­ből és a tisz­ta for­rá­sok­ból is jön. Meg­ta­nul­ha­tó, ho­gyan for­má­juk meg sa­ját an­ten­nán­kat, amely-lyel ké­pe­sek le­szünk fel­ven­ni ezt a koz­mi­kus ener­gi­át. Eh­hez az is hoz­zá­tar­to­zik, hogy a fel­vett ener­gi­át tá­rol­ni is tud­juk, még­hoz­zá a test csi-kung­ból is­mert ener­gia­köz­pont­ja­i­ban.

• Gyó­gyí­tó han­go­kat is al­kal­maz­nak: a hang­hul­lá­mok sza­bá­lyo­zó­lag hat­nak a test­re és a szer­vek­re, mert re­zo­nan­ciá­ba lép­nek ve­lük. Így a ne­ga­tív in­for­má­ci­ók le­vezet­he­tők, és új, egész­sé­ges struk­tú­rák épül­het­nek fel.

• A rá­kel­le­nes kon­cep­ció­hoz hoz­zá tar­to­zik a test meg­tisz­tí­tá­sa is, a bi gu böj­tö­lés­sel. En­nek so­rán to­vább­ra is vesz fel a szer­ve­zet csit, így nem ma­rad ener­gia­el­lá­tás nél­kül, ám a táp­lá­lé­król va­ló le­mon­dás fo­lya­ma­ta vé­gül oda ve­zet, hogy a test még a rák­sej­te­ket is elé­ge­ti mint táp­lá­lé­kot.

• A kon­cep­ci­ót a Wei Ling Yi nagy­mes­ter ál­tal ki­dol­go­zott spe­ciá­lis ener­gi­agya­kor­la­tok egé­szítik ki. A gyó­gyí­tó ener­gia, az úgy­ne­ve­zett wai csi át­vi­te­le a nyu­ga­ti vi­lág fia­tal csi-kung tra­dí­ció­já­ban jó­for­mán is­me­ret­len. Az ősi csi-kung tra­dí­ció­ban a va­ló­di mes­ter ké­pes­sé­gei­hez tar­to­zott, hogy bi­zo­nyos gya­kor­la­tok út­ján ké­pes volt át­vin­ni az ener­gi­át má­sok­ba.

Új ten­den­ci­ák és élő ha­gyo­má­nyok

Né­hány éve gye­re­kek is be­kap­cso­lód­hat­nak a csi-kung kép­zés­be. Ne­kik ez a mód­szer iga­zán úgy al­kal­mas, ha já­té­kos gya­kor­la­tok kö­zé ik­tat­ják be, pél­dá­ul tör­té­ne­tek­be ágyaz­va be (Hogy moz­gat­ja az or­má­nyát az ele­fánt?

Hogy leng a ku­kac az al­má­ban?). Ez szá­mu­k­ra sok­kal ér­de­ke­sebb, mint ha csak pusz­tán a moz­gás­so­ro­kat kel­le­ne el­sa­ját­íta­ni­uk. A ta­pasz­ta­la­tok sze­rint az is­ko­lá­ban a csi-kung ja­vít­ja a kon­cen­t­rá­ci­ót és fi­gyel­me­seb­bé te­szi a diá­ko­kat.

Szin­tén új le­le­mény a csi-kung dan­cing név­re hall­ga­tó vál­to­zat, amely az éle­ter­ővel va­ló tán­co­lást je­len­ti. A ki­fe­je­ző tánc ele­mei ugya­n­úgy ide­tar­toz­nak, mint a já­té­kos-küz­dő part­ner­gya­kor­la­tok, ame­lyek so­rán kép­ze­let­ben ál­la­tok bő­ré­be búj­nak a tán­co­sok. A né­met Ger­t­rud Schrö­der azért fej­lesz­tet­te ki ezt a tán­cos meg­ol­dást, mert rá­jött, hogy so­kan nem ké­pe­sek me­di­tál­ni vagy nyu­godt gya­kor­la­to­zás­ba me­rül­ni, mi­vel a gon­do­la­taik foly­ton szág­ul­da­nak, és az éber­ség szint­jé­hez kö­tik őket.

A csi-kung dan­cing azon­ban bár­hol, bár­mi­kor be­vet­he­tő, a tán­cis­ko­lá­ban ugya­núgy he­lye van, mint a „nor­mál” is­ko­lák­ban, ahol já­té­kos mó­don fej­lesz­ti a gye­re­kek ké­pes­sé­ge­it. Ezen­kí­vül ide­á­lis pszi­cho­ló­gu­si cso­port- és egyé­ni mun­ká­ra is, a re­ha­bi­li­tá­ci­ós kli­ni­ká­kon és a pszi­cho­ter­ápi­ás gya­kor­lat­ban egy­aránt.

A csan mi csi-kung­gal a hát­fá­jás és kü­lön­fé­le kró­ni­kus meg­be­te­ge­dé­sek ke­ze­lé­sé­ben sze­rez­tek jó ta­pasz­ta­la­to­kat. Ez az ere­de­ti­leg Ti­bet­ből szár­ma­zó csi-kung rend­szer hul­lám for­má­já­ban já­rul hoz­zá az ener­gia­át­vit­el­hez. A moz­gá­so­kat vagy a gya­kor­lat­ban is vég­re­hajt­ják a pro­g­ram so­rán a részt­ve­vők, vagy csak el­kép­ze­lik. Ez utób­bi azok­nak a be­te­gek­nek al­kal­mas, akik moz­gás­kor­lá­to­zot­tak, vagy ép­pen le­bé­nul­tak. A módd­szer ak­ti­vi­zá­ló­lag hat az ideg­rend­szer­re, amely­nek át­vi­vő ké­pes­sé­gét pél­dá­ul a szkle­ró­zis mul­ti­plex sú­lyo­san meg­za­var­ta.

Csi-kung az iskolában

A ber­li­ni Hum­boldt Egye­tem or­vo­sa, Matt­hi­as Bec­ker az il­lat csi-kung (Xiang Gong) is­ko­lás gye­re­kek­re gya­ko­rolt ha­tá­sá­ból ír­ta dok­to­ri disszer­tá­ció­ját. Egy fél éven át négy ber­li­ni is­ko­la ki­vá­lasz­tott osz­tá­lyai­nak diák­jai rend­sze­re­sen csi-kung ok­ta­tás­ban ré­sze­sül­tek. A mód­szert elő­ször ma­guk a pe­da­gó­gu­sok ta­nul­ták meg, hogy sa­ját ta­pasz­ta­la­to­kat sze­rez­ze­nek, majd kép­zett csi-kung ta­nár ér­ke­zett a gye­re­kek­hez. A ta­pasz­ta­la­tok egyér­tel­mű­en azt mu­tat­ták, hogy a „csi-kung gye­re­kek” osz­tály­za­tai a gim­ná­zi­um­ban né­met­ből, an­gol­ból és ma­te­ma­ti­ká­ból job­ban fej­lőd­tek, mint a kon­t­roll­cso­port­ban.

Az il­lat­gya­kor­la­tot az osz­tály­te­rem­ben is jól el le­het vé­gez­ni. A diá­kok a pad­juk mel­lett áll­nak, a két ke­zük kö­zött egy kép­ze­let­be­li lab­dát tar­ta­nak, és a ha­suk előtt ide-oda moz­gat­ják, vagy úgy, aho­gyan a Föld ke­ring a Nap kö­rül el­lip­ti­kus pá­lyán. Ily mó­don össze­gyűj­tik az ener­gi­át, majd a fü­lük­höz és a sze­mük­höz ve­ze­tik. A gya­kor­la­to­kat könnyű meg­ta­nul­ni, ezért jól meg­fe­lel­nek kez­dők­nek.

A szü­lők is meg­fi­gyel­ték, mek­ko­ra vál­to­zás kö­vet­ke­zett be a gye­re­kek kö­zér­ze­té­ben. Ezen­kí­vül a csi-kung po­zi­tív ha­tást gya­ko­rolt a gye­re­kek kre­a­ti­vi­tá­sá­ra, több öt­let­tel és kez­de­mé­nye­zés­sel áll­tak elő, töb­bet bar­ká­csol­tak és ze­nél­tek. Má­sok­nál az össz­pon­to­sí­tó ké­pes­ség nőtt meg szem­be­tű­nő­en, és sok diák­nál ja­vult a szó­be­li ki­fe­je­ző­kész­ség is.

A ta­ná­rok azt fi­gyel­het­ték meg, hogy fej­lő­dött a diá­kok ta­nu­lá­si és szo­ciá­lis ma­ga­tar­tá­sa, „ki­len­gé­se­ik” pe­dig meg­rit­kul­tak. Min­dez fo­ko­zot­tan je­lent­ke­zett a fi­úk­nál. Min­dez azt a kö­vet­kez­te­tést erő­sí­ti meg, hogy a csi-kung an­nál ha­tá­so­sabb, mi­nél ha­ma­rabb kez­di az em­ber.

To­váb­bi meg­fi­gye­lés­ként je­lent­ke­zett, hogy a gye­re­kek egész­sé­gi ál­la­po­ta is ja­vult. Ér­de­ke­sek az egyé­ni ese­tek: egy sú­lyos hi­deg­al­ler­giá­ban szen­ve­dő fiú a csi-kung gya­kor­lá­sa után még sí­tá­bor­ba is el­me­he­tett. Aze­lőtt visz­ke­tő ki­üté­se­ket és pi­ros fol­to­kat ka­pott a hi­deg­től, és gya­kran majd­nem elájult. A gye­re­ke­ik­kel együtt gya­kor­la­to­zó szü­lők ar­ról szá­mol­tak be, hogy a gya­kor­la­tok ha­tá­sá­ra eny­he meg­fá­zás ese­tén ki­du­gult az or­ruk, és át­me­le­ge­dett a ke­zük meg a lábuk. A mi­grén­ro­ha­mok meg­rit­kul­tak, sok gye­rek könnyeb­ben aludt el. Együt­te­sen el­mond­ha­tó volt, hogy a diá­kok ke­ve­seb­bet be­te­ges­ked­tek, mint egy év­vel ko­ráb­ban.

Tudományos vizsgálatok igazolják: a csi-kung rák esetén is beválik

A csi-kung ha­tá­sát év­ti­ze­dek óta szá­mos kí­nai kli­ni­kán és ku­ta­tó­in­té­zet­ben kí­sé­rik fi­gye­lem­mel. Ha­son­ló té­mák­kal ja­pán és ame­ri­kai in­té­zetk­ben is fog­lal­koz­nak. A kí­nai rák­ku­ta­tás stan­dar­di­zált tu­do­má­nyos vizs­gá­la­tok­kal is ren­del­ke­zik, ame­lye­ket kon­troll­cso­por­tok­kal vé­gez­tek. En­nek el­le­né­re a nyu­ga­ti or­vos­tu­do­mány ke­vés ér­dek­lő­dést mu­ta­tott ezek iránt az ered­mé­nyek iránt.

A jó­lé­ti ál­la­mok át­lag­pol­gá­rá­nál az ese­tek több­sé­gé­ben a sav-bá­zis ház­tar­tás el­to­ló­dá­sa fi­gyel­he­tő meg a sav irá­nyá­ba. A szer­ve­zet ezt egy bi­zo­nyos pon­tig ki tud­ja egyen­sú­lyoz­ni, de egy­szer túl sok lesz. Kü­lö­nö­sen a rák elő­re­ha­la­dott ál­la­po­tá­ban lé­vő be­te­gek­nél fi­gyel­he­tő meg a sej­tek sú­lyos túl­sa­va­so­dá­sa. Már­pe­dig a tu­mor­sej­tek sza­po­ro­dá­sá­ra kü­lö­nö­sen al­kal­mas a sa­va­nyú kö­zeg. Azok a rá­kos be­te­gek, akik pél­dá­ul csi-kung kang ait gya­ko­rol­nak, sza­bá­lyoz­ni tud­ják vé­rük pH-ér­té­két: cél­zott gya­kor­la­tok se­gít­sé­gé­vel új­ra a nor­mál ér­ték irá­nyá­ba moz­dul el. A sejt­hár­tya el­le­nál­lób­bá vá­lik, így a sejt job­ban fel van fegy­ve­rez­ve el­len­sé­ge­i­vel szem­ben.

Ha­son­ló vizs­gá­la­ti ered­mé­nyek jel­lem­zik a ku­o­lin csi-kun­got, amely spe­ciá­lis lég­zés út­ján ja­vít­ja az oxi­gé­nel­lá­tást. Ez a hszi hszi hu ne­vű lég­zés azt je­len­ti: be-be-ki­lég­zés, és ar­ra vo­nat­ko­zik, hogy in­ten­zí­ven kell az or­ron át be­lé­le­gez­ni. Ez a meg­szo­kott­nál több oxi­gén­nel lát­ja el a szer­ve­ze­tet, te­hát meg­nő a vér oxi­gén­szint­je, ez nö­ve­li a cAMP (ci­kli­kus ade­no­zin-mo­no­fosz­fát) ará­nyát, ami megint csak oda ve­zet, hogy a sejt­ben gyor­sab­ban re­agál­nak az in­ge­rü­let­át­vi­vő anya­gok, és gyor­sab­ban ját­szód­nak le a sejt­mag kro­mo­szó­má­já­ban lé­vő in­for­má­ci­ós kó­dok hely­re­ál­lí­tá­sát szol­gá­ló fo­lya­ma­tok. Kí­ná­ban min­den rá­kos be­teg meg­ta­nul­ja a ku­o­lin csi-kun­got, sőt be­teg­klu­bok is van­nak, ahol az érin­tet­tek rend­sze­re­sen ta­lál­koz­nak és na­pon­ta több órán át gya­ko­rol­nak.

Bi­zo­nyos im­mun­kom­ple­xek egy­más­hoz va­ló vi­szo­nya az im­mun­rend­szer ha­tá­sos­sá­gá­nak fak­to­rát je­len­ti. Egész­sé­ges em­ber­nél az úgy­ne­ve­zett C3b kom­ple­ment­fak­tor ma­ga­sabb, mint a CIC. Rá­kos be­te­gek­nél ez­zel szem­ben a C3b ala­cso­nyabb, mint a CIC. In­ten­zív csi-kung gya­kor­lás­sal ez a vi­szony a tu­mor­pá­cien­sek­nél is új­ra meg­for­dít­ha­tó.

Fő­ként ke­mo­ter­ápia és su­gár­ke­ze­lés után a vér­kép gya­kran sú­lyo­san meg­vál­to­zik. Sok­szor fi­gyel­he­tő meg leu­ko­pé­nia, ami azt je­len­ti, hogy a fe­hér­vér­sej­tek száma a nor­má­lis szint al­só ha­tá­ra alá süllyed. Itt is gyor­sabb a ja­vu­lás, ha a hi­va­ta­los or­vos­lás ke­ze­lé­si for­mái mel­lett spe­ciá­lis csi-kung gya­kor­la­to­kat is vé­gez a be­teg.

A csi-kung mes­te­rek a rák csi-ke­ze­lé­se so­rán gya­kran dol­goz­nak úgy, hogy tü­zet kép­zel­nek el, amely elé­ge­ti, szé­trom­bol­ja a tu­mor­sej­te­ket. Egy gyo­mor­rá­ko­sok­kal vég­zett vizs­gá­lat so­rán a tu­mo­rok 36 szá­za­lé­kát si­ke­rült ki­zá­ró­lag a vai csi (gyó­gyí­tó ener­gia) al­kal­ma­zá­sá­val mgsem­mi­sí­te­ni, anél­kül, hogy bár­mi­lyen más csi-kung vagy egyéb ter­ápi­át be­ve­tet­tek vol­na. A kép­ze­lő­erő azon­ban nem a ma­ga­san kép­zett csi-kung mes­te­rek számá­ra fenn­tar­tott te­rü­let, lény­e­ges té­nye­ző­je a csi-kung gya­kor­la­tok­nak is. Így pél­dá­ul a tu­mor­pá­cien­sek meg­ta­nul­hat­ják, hogy ál­lít­sa­nak elő és mű­köd­tes­se­nek egy kép­ze­let­be­li tü­zet, és rom­bol­ják szét ve­le a rá­kos sej­te­ket.

Sok ön­gyó­gyí­tó kon­cep­ció is ha­son­ló el­kép­ze­lé­sek­kel dol­go­zik. En­nek kö­vet­kez­té­ben me­leg- vagy for­ró­sá­gér­zés érez­he­tő az adott test­tá­jon, és gya­kran je­lent­ke­zik iz­za­dás is. A test­hő­mér­sék­let is je­len­tő­sen meg­emel­ked­het. A csi-kung te­hát oly mó­don hat­hat, mint egy „há­zi­lag ké­szült” hip­er­ter­mia. Ez utób­bi, idő­köz­ben már hi­va­ta­lo­san is elis­mert gyógy­mód­nál is azt a tényt hasz­nál­ják ki, hogy a rá­kos sej­tek ke­vés­bé tű­rik a hőt, mint az egész­sé­ges sej­tek. A tu­mort te­hát kí­mé­le­te­sen, ugya­nak­kor ha­tá­so­san győ­zik le.