Alattomos trend

Te­to­vá­lás, pi­er­cing, szí­nes kon­taktlen­cse vagy csil­lo­gó fo­gék­sze­rek: e di­va­tok kö­ve­tői az egész­sé­gü­ket koc­káz­tat­ják. A pi­er­cin­gek hasz­ná­lat hosszan tar­tó gyul­la­dá­sok­hoz, a te­to­vá­lás al­ler­gi­ás tü­ne­tek­hez, az ol­csó, szí­nes kon­taktlen­csék hasz­ná­la­ta sza­ru­hár­tya-ká­ro­so­dá­sok­hoz ve­zet­het. Né­hány do­log­ra fel­tét­le­nül idő­ben fel kell fi­gyel­ni, hogy a kel­le­met­len meg­le­pe­té­sek­től meg­kí­mél­jük ma­gun­kat.

Íme né­hány pél­da a le­het­sé­ges pi­er­cing­kom­p­li­ká­ció­kra:

• Bi­zo­nyos test­ré­sze­ken (pl. nyelv, ne­mi szer­vek) kü­lö­nö­sen nagy az ide­gek, erek sé­rü­lé­sé­nek ri­zi­kó­ja.

• Nők­nél kü­lö­nö­sen hosszú ide­ig is el­hú­zód­hat a mell­bim­bó-pi­er­cing gyó­gyu­lá­sa. Ál­ta­lá­ban olyan nők ese­té­ben vég­zik el a mell­bim­bó-pi­er­cin­ge­lést, akik­nek már nincs szán­dé­kuk­ban gye­re­ket szül­ni, mert ké­sőbb pro­blé­mák je­lent­kez­het­né­nek a szop­ta­tá­si idő­szak­ban. A már pi­er­cin­gelt ter­hes nők számá­ra pe­dig aján­la­tos a mell­bim­bó­gyű­rűk el­tá­vo­lí­tá­sa a ter­hes­ség ha­to­dik hó­nap­já­ban, és csak a szop­ta­tás be­fe­je­zé­sét kö­ve­tő há­rom hó­nap el­tel­té­vel he­lyez­zék azo­kat vissza.

• Ne­mi­szerv-pi­er­cing­nél fen­náll az a ve­szély, hogy szét­sza­kad a kon­dom.

Aki a pi­er­cing okoz­ta kom­pli­ká­ció­kat el akar­ja ke­rül­ni – test­rész­től füg­gő­en –, an­nak egy sor óva­tos­sá­gi in­téz­ke­dés­re kell ügyel­nie. A be­szú­rást kö­ve­tő né­hány hé­ten, sőt akár hó­na­po­kon be­lül a fer­tő­zé­si ve­szély kü­lö­nö­sen nagy. Ép­pen ezért pl. egy nyelv­pi­er­cin­get kö­ve­tő­en bi­zo­nyos ét­elek és ita­lok fo­gyasz­tá­sa ta­bu, mert eb­ben az idő­szak­ban a leg­na­gyobb a bak­te­riá­lis fer­tő­zé­sek ve­szé­lye. A szá­jü­re­get min­den ét­ke­zést kö­ve­tő­en ás­vány­víz­zel kell kiö­blí­te­ni, az ét­el­ma­ra­dé­kok el­tá­vo­lí­tá­sa ér­de­ké­ben. A há­ziál­la­tok is ri­zi­kót je­lent­het­nek egy pi­er­cing fel­he­lye­zé­se után. A pi­er­cing­stú­di­ók ál­tal össze­ál­lí­tott ta­bu­lis­ták adott eset­ben igen hosszú­ak le­het­nek. Az ilyen stú­di­ók biz­tos­ra akar­nak men­ni, és va­la­mennyi ri­zi­kó­fak­tort le­he­tő­ség sze­rint ki­kü­szö­böl­ni. Dr. Wer­ner Aber­er, a gra­zi egye­tem kör­nye­zet-der­ma­to­ló­giai kli­ni­ká­já­nak pro­fesszo­ra a kö­vet­ke­ző­ket mond­ja: „A biz­ton­sá­gi in­téz­ke­dé­sek egyi­ke-má­si­ka nem egé­szen re­ális. Mi­ért len­ne szük­ség ar­ra, hogy pl. azok, akik in­tim test­ré­szü­kön pi­er­cin­gel­te­tik ma­gu­kat, hosszabb idő­re le­mond­ja­nak a sze­xuá­lis élet­ről?”

A leg­ke­vés­bé ve­szé­lyez­te­tett test­ré­szek kö­zé tar­toz­nak a fül­cim­pák, ame­lyek azon­ban túl­zott igény­be­vé­tel ese­tén ber­eped­het­nek, be­ha­sad­hat­nak. Vi­szont ha a por­co­gó­kat is át­fúr­ják, az már ko­mo­lyabb pro­blé­má­kat okoz­hat. Masszív gyul­la­dá­sok ala­kul­hat­nak ki, sőt a fül­for­ma is de­for­má­lód­hat.

An­nak ér­de­ké­ben, hogy a kom­pli­ká­ció­kat amennyi­re csak le­het, el­ke­rül­je, a pi­er­cing­stú­dió ki­vá­lasz­tá­sa­kor fel­tét­le­nül ügyel­jen a kö­vet­ke­zők­re:

A stú­dió ren­del­kez­zen koz­me­ti­kai ipa­rű­zé­si en­ge­déllyel. A be­szú­rás elvég­zé­se előtt kér­jen rész­le­tes in­for­má­ci­ót, szin­tén fon­tos, hogy a stú­dió utó­ke­ze­lést is biz­to­sít­son.

A „mű­te­rem” le­gyen el­kü­lö­nít­ve az üz­let­he­lyi­ség­től, és ha­son­ló­an egy or­vo­si ren­de­lő­höz, le­gyen ben­ne mos­dó­kagy­ló, fer­tőt­le­ní­tő­szer, ste­ri­li­zá­ló­ké­szü­lék stb.

A pi­er­ce­rek­nek elő­í­rás sze­rint kesz­tyűt kell vi­sel­ni­ük. Azon anya­gok és esz­kö­zök, ame­lyek a seb­hellyel köz­vet­le­nül érint­ke­zés­be ke­rül­nek, le­gye­nek ste­ri­li­zál­va, vagy al­kal­maz­za­nak ste­ril mó­don cso­ma­golt, egy­szer hasz­ná­la­tos ter­mé­ke­ket.

A mű­anya­gok (min­de­ne­ke­lőtt a po­li­te­tra­flu­o­r­e­ti­lén) ál­ta­lá­ban ke­vés­bé pro­ble­ma­ti­ku­sak, mint a fém­ből ké­szült pi­er­cin­gek. Nik­ke­le­zett anya­gok hasz­ná­la­ta Ausz­triá­ban pl. nem en­ge­délye­zett.

Ugya­nak­kor a ri­zi­kó, hogy kom­pli­ká­ci­ók lép­nek fel, elvi­leg ak­kor is meg­ma­rad, ha az összes elő­vi­gyá­za­tos­sá­gi elő­í­rást be­tart­juk.

Te­to­vá­lás: élet­re szó­ló bé­lyeg?

Te­to­vá­lás ese­tén ugya­na­zok a hi­gi­é­niai elő­í­rá­sok ér­vé­nye­sek, mint a pi­er­cing­nél. Itt azon­ban nem csu­pán a fer­tő­zés­ve­szély áll fenn, ha­nem az is kom­pli­ká­ció­kat okoz­hat, ha va­la­ki a fes­ték­anyag­ra al­ler­gi­ás. Ma még nincs hi­va­ta­los, ki­fe­je­zet­ten te­to­vá­lás­ra en­ge­délye­zett fes­ték. A né­met szö­vet­sé­gi „ri­zi­kó­ki­ér­té­ke­lő” in­té­zet te­to­vá­lás­hoz olyan fes­té­kek fel­hasz­ná­lá­sát ajánl­ja, ame­lyek az eu­ró­pai koz­me­ti­kai elő­í­rá­sok kö­ve­tel­mé­nye­i­nek meg­fe­lel­nek. Ter­mé­sze­te­sen ez sem nyújt 100%-os biz­ton­sá­got.

A te­to­vá­lás el­tá­vo­lí­tá­sa to­vább­ra sem egy­sze­rű. Dr. Rein­hard Neu­mann bé­csi egye­te­mi pro­fesszor és lé­zer­sza­kér­tő sze­rint: „Bi­zo­nyos fes­té­ke­ket bi­zo­nyos lé­ze­rek se­gít­sé­gé­vel kell el­tün­tet­ni, vi­szont a si­ker at­tól függ, hogy mi­lyen volt a fes­ték­anyag, va­la­mint a szú­rá­sok mély­sé­ge.” Gya­kran elő­for­dul az is, hogy a szí­nek csu­pán át­vál­toz­nak, de nem tűn­nek el.

A né­met „Öko-Test” ne­vű fo­lyó­i­rat sza­kem­ber­ei meg­vizs­gál­ták az ún. bio­te­to­vá­lá­so­kat, ame­lye­ket a bőr fel­szí­ne alatt vé­gez­nek, és 3-5 év múl­va el­tűn(het)nek. A meg­döb­ben­tő ered­mény: gya­kran al­kal­maz­zák ugyan­a­zo­kat a fes­té­ke­ket, mint a szo­ká­sos te­to­vá­lá­sok ese­té­ben, né­me­lyi­kük­nél még a rák­kel­tő ha­tás ve­szé­lye is fen­náll. De még a ter­mé­sze­tes fes­ték­anya­gok bőr alá vi­te­le sem min­dig ve­szély­te­len. Ezek ké­mia­i­lag ke­vés­bé sta­bil szer­ke­ze­tű­ek, és könnyeb­ben be­ke­rül­het­nek a vé­rá­ram­ba.

Per­ma­nens ma­ke-up és haj­fes­ték

Az ún. hen­na­te­to­vá­lá­so­kat pél­dá­ul tel­je­sen ve­szély­te­len „test­fes­té­szet­nek” te­kin­tik, ame­lyek idő­vel (ál­ta­lá­ban a meg­adott­nál ha­ma­rabb) el­tűn­nek. Tény azon­ban, hogy a hen­na­pasz­tá­ban gya­kran ta­lál­ha­tó­ak kü­lön­bö­ző ke­mi­ká­li­ák tö­mény ki­vo­na­tai. A kö­vet­kez­mény: kon­tak­tal­ler­gia – a le­mo­sás el­le­né­re erős gyul­la­dá­sok ala­kul­hat­nak ki. A gyó­gyu­lás után elő­for­dul­hat az is, hogy a ki­ala­kult al­ler­gia más koz­me­ti­kai ké­szít­mé­nyek hasz­ná­la­ta­kor új­ra fel­lép.

Ugya­nez ér­vé­nyes a per­ma­nens ma­ke-upra is. Az ir­ri­tá­ci­ók és al­ler­gi­ák leggya­ko­ribb ki­vál­tó­ja a sza­kér­tők a sze­rint a sö­té­tebb szín elé­rés­hez hasz­nált pa­ra­fe­ni­le­ni­da­min (PPD), va­la­mint az AZO-fes­ték­anya­go­kat és fé­met tar­tal­ma­zó fes­ték­ke­ve­ré­kek alko­tó­ré­szei. Vi­szony­lag nagy ri­zi­kó­fak­tor egy újabb al­ler­gia ki­ala­ku­lá­sá­ban a haj­fes­tés. Bi­zo­nyos ter­mé­kek (be­le­ért­ve azo­kat a pre­pa­rá­tu­mo­kat is, ame­lyek az ősz haj sző­ké­re vagy bar­ná­ra tör­té­nő vál­toz­ta­tá­sá­ra hi­va­tot­tak) szin­tén tar­tal­maz­nak ke­mi­ká­lia­kok­té­lo­kat. Ez a gya­kor­lat­ban fő­leg fo­drá­szok számá­ra je­lent­het pro­blé­mát. Aki egé­szen biz­tos­ra akar men­ni, az job­ban te­szi, ha ter­hes­ség és/vagy szop­ta­tás ide­jén nem fes­te­ti a ha­ját.

Szí­nes kon­taktlen­csék: macs­ka­sze­mek a disz­kó­ban

A mo­dern kon­taktlen­csék­kel nem csu­pán a szem szí­ne vál­toz­tat­ha­tó meg, ha­nem a sze­men még bo­lon­dos mo­tí­vu­mok is el­he­lyez­he­tők. Aki­nek ilyen „já­té­ko­kra” tá­mad ked­ve, an­nak le­ga­lább a kö­vet­ke­ző óva­tos­sá­gi in­téz­ke­dé­se­ket fi­gye­lem­be kell ven­nie:

• Szí­nes kon­taktlen­csék diop­tria nél­kül és szem­ü­ve­ge­sek számá­ra is kap­ha­tók. Min­den­kép­pen fon­tos, hogy or­vo­si ta­ná­csot kér­jünk. A nem meg­fe­le­lő kon­taktlen­csék a sza­ru­hár­tya-gyul­la­dá­sá­hoz ve­zet­het­nek, mert az nem kap meg­fe­le­lő el­lá­tást. Itt azon­ban nem je­le­nik meg a riasz­tó jel­zés, a fáj­da­lo­m­ér­zet. A sza­ru­hár­tya­pro­blé­mák el­ső je­leit, pél­dá­ul a vö­rö­sö­dést, visz­ke­tést vagy el­mo­só­dott lá­tást a kon­taktlen­cse ki­vé­te­le után a leg­több eset­ben nem ve­szik ko­mo­lyan.

• A kon­taktlen­csé­ket min­dig csu­pán né­hány órá­ig sza­bad hor­da­ni, majd ala­po­san meg kell tisz­tí­ta­ni. Az eny­hén szí­ne­zett kon­taktlen­csé­nek még po­zi­tív mel­lék­ha­tá­sai is le­het­nek. 1999-ben mu­ta­tott rá egy brit ku­ta­tó ar­ra, hogy a le­gasz­té­niá­ban szen­ve­dők szí­nes kon­taktlen­csé­vel job­ban tud­nak ol­vas­ni. Er­re azon­ban még nincs tu­do­má­nyos ma­gya­rá­zat.