Állatgyógyítás? Természetesen!

A Miki nevű macska évek óta szenvedett már vészesen hulló szőre miatt, amin nem segített semmiféle kivizsgálás vagy kortizonkezelés. Ezek után került a holisztikus állatorvoshoz, aki, miután megtudta, hogy a macska súlyos sokkot élt át, amikor négy napra bezárva maradt a szomszédék pincéjében, illetve amikor végighallgatta gazdái hangos veszekedését, Bach-virágeszenciákat írt fel neki, hogy fokozza az önbizalmát és oldja benne a sokkélményt. Három hónap múltán a macska újra egészséges lett, a szőrhullása megállt, és leszokott kényszeres mosakodásáról is, kiegyensúlyozottá vált, így az állatgyógyítás sikeres volt.

Németországban például jelenleg hatszáz tagja van a holisztikus módszereket alkalmazó állatorvosok társaságának. Terápiás módszereik az akupunktúrától a Bach-virágterápián és a homeopátián át a kiropraktikáig, kineziológiáig, neurálterápiáig, mágnesesmező-terápiáig, a gyógynövények és a lézer alkalmazásáig terjed, de használnak különféle masszázstechnikákat és magatartás-terápiákat is.

A paletta igen széles, és nagyjából megfelel a humán gyógyászatban is alkalmazott módszereknek. A célkitűzésük is hasonló: a pácienseket hozzásegíteni egészségük megtartásához saját személyes terükben, és szervezetük öngyógyító erejét oly módon serkenteni, hogy az lehetővé tegye a gyógyulást. Arról nem is beszélve, hogy ezek az alternatív módszerek nemritkán ott is segítenek, ahol a hagyományos állatgyógyászat eljárásai felmondják a szolgálatot.

Bach-virágokkal az állatok szorongása ellen

A Bach-virágterápiáról teljesen egyértelműen bebizonyosodott, hogy jól alkalmazható állatoknál, például macskák szorongásának elmulasztására.

Ugyanígy beválik kutyák és lovak esetében, de madaraknál és olyan kisállatoknál is, mint a nyulak vagy a tengerimalacok. Jól kombinálható egyéb természetgyógyászati vagy hagyományos orvosi módszerekkel is, illetve lelki szinten a fizikális eljárások kiegészítéseként.

Az állatgyógyászatban a Bach-virágeszenciák a következőképpen használhatók:

Vadgesztenyerügy: ha az állat nyugtalan, figyelmetlen vagy nem tud tanulni.

Erdei iszalag: jó a renyhe, apatikus, érdeklődését elvesztett állat számára.

Nebáncsvirág: ideges, nyugtalan állatoknak.

Vadalma: túlzott tisztálkodás ellen. 

Jerikói lonc: ha az állatot különféle változások kibillentik az egyensúlyából.

Rescue remedy: az elsősegélyszert minden olyan esetben lehet alkalmazni, amikor az állat pánikhelyzetet vagy sokkot élt át.

A Bach-virágeszenciák további nagy előnye, hogy adagolásuk nagyon egyszerű: hozzákeverhetjük az állat táplálékához, vagy beledörzsölhetjük az állat bőrébe. Mivel rezonancia útján hat, így is megfelelő.

Kis tűk nagy állatokat gyógyítanak

Fennáll a rezonancia a Bach-virágok és egyes akupunktúrás pontok között is. Így például a nebáncsvirág megfelel a 62-es hólyagpontnak, vagy a vadalma a 7-es vesepontnak.

Hogy a tűterápia nem placébóhatáson alapul, azt bizonyítják az akupunktúrával elért állatgyógyászati sikerek. Így sikerült például megszabadítani egy balesetet szenvedett lovat a fájdalmaitól és a mozgáskoordinációs zavaraitól, holott a hagyományos állatorvoslás már lemondott róla. Az elsősorban kutyák és lovak terápiájára használt módszer része a hagyományos kínai eljáráson alapuló klasszikus testakupunktúra, illetve az európai gyökerekből táplálkozó fülakupunktúra.

Mivel az akupunktúra regulációs terápia, elmondható, hogy elvben minden megbetegedés kezelhető vele, amely még elérhető regulációval. Tehát olyan betegségeknél, amelyeknél nem léptek fel visszafordíthatatlan károsodások, a szervműködés stimuláció útján még helyrehozható.

A francia orvos, dr. Paul Nogier (1908–1996) az 1950-es években fedezte fel az emberi fül reflexpontjait, amelyek összeköttetésben állnak az egyes testrészekkel. Alapos vizsgálatok alapján ő és más orvosok az ezt követő években arra a következtetésre jutottak, hogy a meridiánok és az akupunktúrás pontok a fülben is megtalálhatók, és hogy a fülpontok izgatása a megfelelő hatást váltja ki a testben. Az 1970-es években azután a fülakupunktúrát az állatgyógyászatban is alkalmazni kezdték, elsőként kutyáknál, de ma már a lovakra vonatkozó pontleírások is léteznek.

A mágneses rezonancia alkalmazásával kimutatható, hogy egy fülpont ingerlése ugyanazt a reakciót váltja ki a szervezetben, mint a megfelelő szerv ingerlése. A fülakupunktúra azonban nem a hagyományos tűkkel dolgozik, hanem kis, tartós tűkkel vagy apró aranydrót darabokkal, amelyeket beültetnek a fülbe. Gyakori a terápiás lézer is, amely koherens, magas szinten rendezett fényt sugároz ki, elsősorban az infravörös tartományban, amikor is minden foton szinkronban, ugyanazon a hullámhosszon és ugyanabba az irányba mozog.

Mivel az alkalmazott energia alacsony, alacsony szintű lézerterápiáról beszélnek (low-level-laser-therapy, LLLT). Itt kétféle készülék létezik. Az egyik a folyamatos fényt kibocsátó lézer, a másik pedig az impulzuslézer, amely nagyon rövid fényimpulzusokat bocsát ki, és amelyeknek a frekvenciáját megváltoztathatjuk attól függően, milyen hatást akarunk elérni. Eltérő frekvenciák szolgálnak például a gyulladások, a zavaró mezők, az izmok, az ízületek, a gerinc, a neuralgiák, a bénulások és egyebek kezelésére.

Az impulzuslézer nagyon hasznos a diagnosztikában. Ha egy megzavart működésű akupunktúrás pontot ingerelnek a lézerrel, akkor ez a szervezetben vegetatív stresszreakciót vált ki, amely leképeződik a pulzus minőségében. Ez a reflex-auriculo-cardial (RAC). Így a szívverés változásának vizsgálata felvilágosítást ad arról, mely pontoknál áll fenn a zavar.

Mivel az ilyen jellegű vizsgálat során nemcsak az állat, hanem az őt tesztelő személy pulzusa is megváltozik, ez alapján is felderíthető a problémás pont. Erre az ad magyarázatot, hogy a rádiójelhez hasonlóan az információ áttevődik az egyik test energiamezőjéről a másikéra. Ez is bizonyítja, hogy az akupunktúra esetén rezonanciajelenségről van szó, amely biofizikális szinten játszódik le.

Normál esetben az akupunktúra az állatoknál gyorsan és megbízhatóan működik. Ha nem ez a helyzet, akkor abból indulhatunk ki, hogy zavaró mezők állnak fenn, amelyek tartós energiablokádot eredményeznek.

A bénító hegek

Az állatoknál fennálló zavaró mezőket a holisztikus állatgyógyászat nagyon komolyan veszi. Nem véletlenül, hiszen a lovak hátpanaszainál 30, krónikus obstruktív bronchitiszénél pedig szinte 100 százalékban ez áll a háttérben. A zavaró mezőket elsősorban hegek váltják ki, amelyeket okozhatnak sérülések, műtéti hegek (például kasztrálás), fogászati gócok, krónikus szervgyulladások vagy krónikus mérgezések.

Így sikerült kigyógyítani a bénulásból egy olyan arab mént például, amelynél egyszerre állt fenn a fogászati góc, a kasztrálást követő heg gyulladása és krónikus higanymérgezés. A terápia kombinálta az intenzív lézerterápiát, a homeopatikus nehézfém-kivezetést, különféle akupunktúrás pontok kezelését, illetve a gyógynövények közül a körömvirágot, a bíbor kasvirágot és az árnikát.

A homeopátia és a fitoterápia kombinációja nem megy ritkaságszámba a holisztikus állatgyógyászatban, mert a tapasztalatok szerint ezek a szerek nagyon jól hatnak az állatokra. A gyógyszergyárak is gyártanak ma már az állatgyógyászat számára komplex homeopátiás készítményeket.

Tudás nélkül nem megy!

Az állatgyógyászatban alkalmazott homeopátia nagy szaktudást igényel, már csak azért is, mert a szervi tüneteken kívül a homeopátia a magatartást is figyelembe veszi, az emberi és az állati magatartás azonban nehezen vethető egybe.

Ha például egy kutya a saját farkát kergeti, az egyaránt jelenthet játékosságot, viszketést vagy mirigygyulladást. Ha egy kutya „szomorú” képet vág, az sem interpretálható úgy, mint az emberi bánat, mert lehet, hogy a pajzsmirigy-alulműködés miatti izomsorvadás váltja ki.

Mivel az állat nem képes szóban beszámolni az állapotáról, az orvosnak jól kell ismernie az adott faj normál viselkedését, hogy a bajt fel tudja mérni. A helyes diagnózis felállításához pedig hagyományos állatorvosi ismeretekre ugyanúgy szükség van, mint klinikai diagnózisra.

Gyógynövények: a legtermészetesebb állatgyógyászati szerek

A gyógynövények jelentik a legősibb eljárást az állatorvoslásban, hiszen maguk az állatok is intenzíven alkalmazzák. A bélférgességgel küszködő majmok például olyan növények magjait eszik meg, amelyeket egyébként kerülnek, hiszen keserűek és mérgezőek. A magok hatóanyagai azonban kiűzik a parazitákat a bélrendszerükből, ahogyan erre a tapasztalat megtanította őket.

Egy disznókkal elvégzett kísérlet is azt bizonyította, hogy a bélférges disznók kétszerte gyakrabban fogyasztottak a felkínált (és féreghajtó hatású) citromfűből és háromszorta gyakrabban a bíbor kasvirágból, mint féregtelenített társaik.

Az állatok gyógynövényekkel való gyógyítása hatásos, olcsó, sokoldalú és egyszerű. Lehet tea, por, adható táplálékba keverve, illóolajként, de nem minden állatnál. A macskák például nem szeretik a gyógyszereket, de ilyenkor ragadós szirup formájában a mancsukra önthetjük, hogy mosakodás közben lenyalják.

A másik probléma, hogy emberi fogyasztásra való állatoknál ezek a módszerek csak korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmazhatók. Ez vonatkozik a lovakra is, vagy mielőtt egy lovat Bach-virágterápiával vagy homeopátiával kezelnének, a gazdájának alá kell írnia egy nyilatkozatot, hogy az állatot semmiképpen nem vágatja le és adja el emberi fogyasztásra.

Birkák, kecskék, tehenek és disznók esetében a gyógynövény-terápiát ki kell zárni. A Bach-virágokat és bizonyos gyógynövényeket egyáltalán nem szabad esetükben alkalmazni, néhány szernél pedig várni kell a levágással. Az állatok legföljebb öngyógyítással kísérletezhetnek a mezőn.

Az a megfejtendő titkok közé tartozik, hogy ha a tányérunkba kerülő állatot hormonokkal és antibiotikumokkal szabad kezelni, akkor gyógynövényekkel vajon miért nem.

Hogy működik a Bach-virágterápia?

A módszert az angol orvos, dr. Eduard Bach (1886–1936) fedezte fel, kifejlesztve terápiája számára a 37-féle virágeszenciát, valamint az elsősegélynek számító, ötféle eszenciát keverő Rescue Remedy nevű szert.

Az eszenciákat kétféle módon állítják elő. Az egyikhez a virágokat egy napos reggelen 9 óra előtt kell begyűjteni a megfelelő növényről, majd a szirmokat tiszta forrásvízzel telt üvegtálba helyezni. Miután 3-4 órát álltak a napon, a virágokat kiveszik a vízből és az oldatot alkohollal tartósítják.

A másik eljárás azokra a növényekre vonatkozik, amelyek korán virágoznak. Ezeknek a virágját egy fél órán át forrásvízben főzik, majd leszűrik és szintén 3-4 órára a napra állítják. Végül az oldatot szintén alkohollal konzerválják.

Ez az előállítási folyamat is világossá teszi, hogy a Bach-virágok elsősorban nem a fizikai, hanem a lelki szinten hatnak. Bach felfogása szerint a betegségek forrása sem az emberen kívül keresendő, és még csak nem is a testében, hanem a lelkében. Bach szerint az emberi betegségek valódi okai olyan jellembeli gyengeségek, mint a büszkeség, a kegyetlenség, a bizonytalanság és a kapzsiság.

Ha az esszenciák segítségével sikerül felszámolni a lelki zavart, akkor a test öngyógyító erői magától eltüntetik a testi panaszt.

A hagyományos orvoslás sok képviselője számára a Bachvirágterápia csak hókuszpókusz, hatását pedig a placébóeffektussal magyarázzák. Ám az állatgyógyászatban ugyanez a placébóhatás nem lehet megfelelő magyarázat, holott éppen ezt a módszert nagy sikerrel használják a holisztikus állatorvosok.

Hogyan segít az akupunktúra?

Az akupunktúra a hagyományos kínai orvoslás klasszikus módszerei közé tartozik. Eszerint a betegségek okai elsősorban a test energia-háztartásának zavaraira vezethetők vissza, amelyek akadályozzák az életenergia, azaz a csi harmonikus körfogását. A csi egy része meghatározott pályákon, az úgynevezett meridiánokon át áramlik a test felszínén. Ezt az energiát lehetséges befolyásolni, ha speciális, vékony tűket szúrnak a meridiánok meghatározott pontjaiba.

Foto: Shutterstock