Paracetamol, jobb elkerülni
Azért csak ennyi, mert az időben elvégzett májátültetés megmentheti a beteget. Elképzelem, amint egy magyarországi zsákfaluban, ahol családorvost utoljára csak a nagyon idősek láttak, valaki influenzájára kapdossa be a paracetamol tartalmú „Győzze le a megfázást” típusú bogyókat és porokat, majd egyszer csak Mari néni észleli urán az akut májleállás tüneteit és máris hívja a mentőhelikoptert, az meg huss, röpteti is a beteget a transzplantációs klinikára.
Ez ugye egy scifi film rövid szinopszisa. Szóval ilyesmire ne építsük az életben maradásunkat. Igaz, egy gyógyszeripar termékeit ismertető és reklámozó portál (na vajon melyik is lehet az?) szerint nálunk semmi ok az aggodalomra, Magyarországon nem szokott paracetamolmérgezés előfordulni. Ez valahogy mégsem nyugtat engem meg, miért volnának az USAban vagy más fejlett országban ostobábbak az emberek, mint nálunk? Így aztán marad az adatszerzés egyszerű módszere. Osszuk el az USA adatokat 30cal, mert így megkapjuk a tízmillió főre eső adatot. Ezek szerint nálunk – optimista becslés szerint – évente kb. 1700 paracetamolmérgezés kell történjen, és ebbe 17en bele is halnak.
De miért is olyan veszélyes a paracetamol?
Elvileg egy felnőtt napi 4 gramm paracetamolt gond nélkül bevehet, csakhogy ez egészséges, jól táplált emberre vonatkozik. Az „egészséges” meglehetősen laza fogalom, pl. a túlsúlyos vagy elhízott embereket egészségesnek tekintik, pedig az elhízott embereknél garantált a máj elzsírosodása. A magyar népesség 60%a túlsúlyos vagy elhízott. Aztán van még egymillió alkoholistánk is, akik vedelik a „jó magyar bort”, meg főzőcskézik a garázsban lelkesen a pálinkát.

Mondhatni tehát, a máj működészavarai igen gyakoriak. Mi történik egy ilyen beteg májjal, ha a gazdi influenzás lesz, vagy állandóan fáj valamije? A gazdi dobálja be a fájdalom és lázcsillapítókat, a mája meg erőlködik a májkárosító melléktermék (Nacetylpbenzoquinone imine) semlegesítésén. Akinek balszerencséje van, abban ebből a májkárosító melléktermékből genetikai okokból a szokásosnál is több termelődik.
A májzsírosodásban vagy cukorbetegségben szenvedőknél is fokozottan termelődik ez a káros bomlástermék, így kerek a kép. Mivel a paracetamol lázcsillapításban alatta marad az ibuprofennek vagy az aszpirinnak, az emberek – elégedetlenkedve az eredménnyel – gyakran többféle lázcsillapítót is bevesznek, így akaratlanul is túlhaladhatják az egyszerre bevehető vagy a napi limitet meghaladó mennyiséget. A máj méregtelenítő működéséhez szükséges a glutathion, ami egy antioxidáns. Ennek termelődése függ egy – csak táplálkozással bevihető – aminosavtól, a ciszteintől.
Magyarán, aki betegsége miatt étvágytalannál válik, annál a glutathionszint gyorsan lecsökken. Na és megint az átkozott gének, van, akiben eleve kevesebb glutathion termelődik. De ha ezt is ráírnák a gyógyszertájékoztatóra, azzal sem mennének sokra, mivel ezeknek a tájékoztatóknak a fő célja a gyártó felelőségének betegre való áthárítása. Igazság szerint az ilyen tájékoztatók elolvasása után csak igen vakmerő emberek mernének gyógyszereket bevenni. A múltkor egy ismerősömnek NSAIDot írtak fel vállfájdalmára. Mondtam, olvassa már el a tájékoztatót, mert szerepelni fog abban az infarktus és trombóziskockázat is. Elolvasta, aztán megvonta a vállát: „és akkor mit csináljak, fáj a vállam?” És persze, hogy beszedte, és hál’ isten nem kapott infarktust.
A májkárosodás veszélye
Mindezeket egybevéve s megszorozva az emberi tájékozatlanságból fakadó óvatlansággal, elég sok embert kerülget a májkárosodás veszélye. Amiért ritkább a baj, mint lehetne, az abból fakad, hogy a máj egy határig képes regenerálódni, s ha a betegek még azelőtt abbahagyják a paracetamol szedését, hogy végleg kipurcanna a májuk, mit sem tudnak arról, hogy az élethalál mezsgyéjén egyensúlyoztak.
A paracetamolmérgezést ráadásul nem könnyű észrevenni, hiszen az megegyezik azoknak a betegségeknek a tüneteivel (émelygés, hasi fájdalom), amire a gyógyszer szedik. Mire a sárgaság, zavartság felhívja a figyelmet a problémára, már elég késő hívni a mentőhelikoptert. Az nálunk különben – a hívástól számítva – is éveket késhet. Fokozott aggodalomra ad okot az a tény, hogy a szakirodalomban ismételten beszámolnak esetekről, amikor paracetamolmérgezés történt a megengedettnél jóval kisebb adagolásra is. Az emberi szervezetet sajnos nem lehet szabványosítani. Sokan különféle fájdalmaikra rendszeresen szednek paracetamolt, holott a paracetamol nem is igazán jó fájdalomcsillapító.
Paracetamol vagy ibuprofen?
Egy vizsgálatban 400 mg Ibuprofennel hasonlították össze 1000 mg paracetamol hatásosságát, és az ibuprofen sokkal hatásosabbnak bizonyult. Ez persze nem az ibuprofen reklámja szeretne lenni, hiszen az ibuprofen egy NSAID, és a nem szteroid gyulladáscsökkentők legalább olyan veszélyesek. Mondhatni, a két gyógyszer közti választással csak a halálnemünket választhatjuk meg.
Jó, tudom, most sokan arra gondolnak, hogy ők már évek óta szedik ezt vagy azt, aztán mégsem lett semmi bajuk. Ez igaz, de akinek meg baja lett tőlük, az most nem olvassa ezt a cikket. De visszatérve a paracetamolra, ezt ajánlják és írják fel legtöbbször deréktáji fájdalmakra, holott a Cochrane Library elemzése szerint a paracetamol nem jobb a placebónál. De mivel a placebo sok embernél elég hatásos, így hát sokaknál a paracetamol is hatásos(nak tűnik). A paracetamol azért hatástalan fájdalomcsillapító, mert nem csökkenti a fájdalmat okozó gyulladást. Hatása ugyanis centrális, azaz az agyban csökkenti a fájdalomérzetet.
A paracetamol és az agy
El is érkeztünk a paracetamol másik, még alattomosabb hatásához. Mit szedjen a terhes nő, ha láza van, vagy fáj valamije? Hát a legveszélytelenebb láz és fájdalomcsillapítót: a paracetamolt. Az orvosok és gyógyszerészek még ma is ezt ajánlják, holott már 2013ban megjelent egy vizsgálat, amely arra figyelmeztetett, hogy a magzatot ért paracetamol hatására a felnövő gyermekeknél különféle mozgás és kognitív fejlődési zavarok figyelhetők meg.
2014-ben egy újabb vizsgálat szerint a terhesség alatt szedett paracetamol hiperkinetikus vagy figyelemzavaros hiperaktivitást eredményezett. A vizsgálatot még abban az évben megerősítette egy másik is. A kérdés kutatása azóta sikertéma lett, sorra jelennek meg az ezt alátámasztó vizsgálatok. A paracetamol valamiképp beavatkozik az agy működésébe, és ez egy fejlődő agy esetében mindenféle zavarokat okozhat, és okoz is, mint az ábra mutatja.
Az első vizsgálatok azt mutatták, hogy a paracetamol fájdalomcsillapító hatása abban áll, hogy lecsökkenti a „szenvedéshatást”, azaz a gyógyszer szedőt kevésbé zavarja a fájdalom, ami ugyanúgy fennáll. Az agyunk gazdaságosan van felépítve. A fájdalom az fájdalom, akár sérülésből, gyulladásból származik, akár lelki eredetű. Ez arra a meglepő következtetésre vezethet, hogy a paracetamol hatásos lelkifájdalomra is. Egy vizsgálatban a paracetamol sikeresen csökkentette a visszautasítás/kiközösítés okozta lelki fájdalmat. Más vizsgálatokban csökkentette az empátiát és általában az érzelmek felismerését.
Magyarán, a paracetamol szedése érzéketlenné teszi az embereket a szociális ingerekre, azaz mások örömére vagy fájdalmára és letompítja a saját érzelmeiket is.
Talán meredek asszociáció, de a szociális ingerekkel szembeni közömbösség és az érzelmek megértésének a képtelensége végül is az autizmus jellegzetes tünete. Az autizmus egyik elterjedt, de hivatalosan tagadott teóriája a MMR (kanyaró, mumpsz és rubeola) oltás. A témát kutatni nem népszerű dolog, erre Andrew Wakefieldnek az egész karrierje ráment, még Angliából is elüldözték miatta, holott csak annyit állapított meg 13 munkatársával együtt, hogy az autista gyermekek valamiféle bélműködészavarban szenvednek és belükben kanyaróvírus mutatható ki.
Paracetamol és az autizmus közötti összefüggés
A gyógyszeripar csak két év késéssel kapott észbe, akkor viszont össztüzet zúdított Wakefieldre, és érdekes mód mind a 13 munkatárs hirtelen úgy emlékezett, hogy Wakefield meghamisította az adatokat. Végső csapásként az amerikai CDC (járványügyi hatóság) lefuttatott egy vizsgálatot, amely – 2004-ben jelent meg – egyértelműen cáfolta, hogy az MMR oltás kapcsolatban volna az autizmussal. Ez mindenkit megnyugtatott, akinek nem autista gyermeke volt, de volt egy biostatisztikus apuka, aki 10 éven át rágta a CDC fülét, adja már ki a vizsgálat nyersadatait.
A nyers adat azokat az adatokat jelenti, amiből aztán a vizsgálatról szóló közlemény statisztikáját számolják. Mit ad isten, a CDC nem adta ki az adatokat, nem is tudom, honnan ismerős ez a módszer. Arra hivatkozott, hogy azokat már megsemmisítették. Ugyan ez a tudományban nem szokás, de hát, ha így történt, ugye nincs mit tenni. De akkor színre lépett William Thompson, aki ennek a vizsgálatnak a vezetőkutatója volt, és átadta a titokban megőrzött nyersadatokat Brian Hookernek, az említett fülrágó apukának. Hooker kimutatta, hogy az afroamerikai gyerekeknek az oltástól 3,3szeres lett az autizmuskockázata.
Szóval, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Semmi összeesküvésre nem kell gyanakodnunk azzal kapcsolatban, hogy ezzel párhuzamosan egy másik apuka is nyomozni kezdett az ügyben, az ő fia miért lett autista. Steffan Shultz arra figyelt fel, hogy az autizmus onnantól kezdett gyakorivá válni, amikortól egy ritka gyermekbetegség kockázata miatt leáldozott az aszpirinnak, és az orvosok hevesen kezdték ajánlani lázcsillapításra a paracetamolt. Schultz kimutatta, hogy az autizmus gyakorisága együtt nőtt (vagy alkalmilag csökkent) az MMR oltás okozta láz csökkentésére használt paracetamollal.
Összegzés
Amikor rossz híre kelt a paracetamolnak, lecsökkent a fogyasztása és némileg csökkent az autizmus gyakorisága is, majd újra meglódult és folyamatosan nő azóta is a paracetamol gyermekeknél való alkalmazása, és vele együtt nő az autizmus gyakorisága is. A teória erősen egybecseng a paracetamol magzati és idegrendszeri hatásait kutató vizsgálatok eredményeivel, de az igazolása vagy cáfolata még várat magára. Mindenesetre, ha választani lehet, én inkább a vizes borogatást ajánlom lázcsillapításra, vagy az Algopyrint, mert mint az adatok mutatják, a paracetamolnál veszélyesebb láz és fájdalomcsillapítót még nem hordott a hátán a föld.
Fotó: Adobe Stock