A bélrendszer működése hatással van az agyműködésre
Az agy és a bélrendszer közötti kommunikáció, illetve kooperáció azóta foglalkoztatja intenzíven a kutatókat, amióta Ivan Pavlov bizonyította, hogy az étel látványa a kutyák gyomrában beindította az emésztőnedvek termelődését. Egy ideje egyre több bizonyíték halmozódott fel arról, hogy a bélrendszer működése is hatással van az agyműködésre. A kanadai Jane Foster 2006-ban megfigyelte, hogy a teljesen steril (csíramentes) bélrendszerrel felnevelt egerek sokkal kevésbé félénken viselkednek, mint természetes körülmények között nevelkedő fajtársaik. Megfigyelését azonban akkoriban egyetlen szakfolyóirat sem volt hajlandó közölni.
A bélrendszer és a Pakinson-kór közti kapcsolat
Időközben más kutatók is felvették a szálat, és intenzív kutatásba kezdtek, azt vizsgálva, vajon milyen hatása van a bélflórának az agyműködésre. Úgy tűnik, hogy a bélbaktériumok hatással lehetnek a szklerózis multiplex, az amiotrópiás laterális szklerózis nevű betegség vagy a Parkinson-kór lefolyására (pl. az L-dopa nevű neurotranszmitter lebontása révén), hogy csak néhány szempontot említsünk. James Parkinson 1817-ben már leírta, hogy az akkoriban csak remegéses bénulásnak nevezett Parkinson-kórban szenvedő egyik páciensének állapota hirtelen javult, miután hashajtóval kezelte. Mára a kutatók hozzáállása sokat változott, és immár komolyan veszik az ilyen megfigyeléseket.
Egyelőre annyi már bizonyos, hogy az emberi bélflóra hatással van az ember anyagcseréjére.
A vérben keringő molekulák legalább felét vagy bélbaktériumok állítják elő, vagy átalakítják azokat – állítja Eran Elinav, az izraeli Weizmann Intézet kutatója.
Vajon a széklettranszplantáció a megoldás?
Az állatkísérletek, valamint az első, emberen végzett klinikai kísérletek is arra utalnak, hogy a bélflóra összetételének megváltoztatásával nem csak a bélbetegségek gyógyíthatók, de valószínűleg más, szisztémás betegségek is kedvezően befolyásolhatók. A kezelés eddig egyetlen hatásos módja a széklettranszplantáció, ami azt jelenti, hogy egy egészséges emberből vett székletet bejuttatják a beteg bélrendszerébe.
John Cryan, a Corki Egyetem kutatója mikrobiom-kutatással foglalkozik. Egereken kísérletezve azt vizsgálta, vajon képes-e befolyásolni a kísérleti állatok agyának öregedését. 3-4 hónapos egerektől székletmintát vett, majd azt 8 héten át idős állatok eledeléhez keverte. A kezelés hatására módosult az öreg egyedek bélflórája. A „fiatalodás” első jelét a kutatók az enterococcusok számának gyarapodásán érték tetten. A fiatal állatok bélcsatornájában ezek a baktériumtörzsek vannak legnagyobb számban jelen. Azonban nem csak a bélrendszerben történt változás.
A bélflóra az immunrendszerre is hatással van
A bélflóra változása hatással volt az idős állatok immunrendszerére és agyműködésére is. A memóriáért felelős hippocampus sejtjeinek anyagcseréje javult és aktiválódtak bizonyos gének is. Ez a memória javulásában nyilvánult meg. A kísérleti állatok sokkal jobban boldogultak bizonyos kognitív feladatokkal, pl. jobban tájékozódtak a labirintusban, és más feladatokat is gyorsabban elsajátítottak.
Azt egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a széklettranszplantáció hasonlóan pozitív hatású lenne-e az embernél. Az ember szervezete másképp működik, mint az egéré, és egyelőre az öregedéskutatók egyéb próbálkozásai is kudarcot vallottak. Sem az őssejtátültetés, sem a vértranszfúzió hatására nem sikerült senkit megfiatalítani, vagy legalább az öregedést feltartóztatni. A kutatás folytatódik, kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Foto: Adobe Stock
