Körömvirág, levendula vagy málnalevél?

Gyógynövények szerepe a történetben

Mátyás korában játszódik a történeted, ötszáz évet vissza kellett menni az időben, hogy a gyógynövények ilyen fontos szerepet töltsenek be?

A regény fő helyszíne Bártfa, ez a szabad királyi város, amelyik a reneszánsz idejében igazán tehetős volt. Ekkor alakult ki a ma is látható városmag, és szerencsére mai napig állnak azok a házak, amelyek ekkor épültek. Mátyás korában, aki gyógyítani akart, a mezőre indult, nem a patikába. Ma is tehetnénk ugyanezt, de a tudás nagy részét már csak alig néhány tucatnyi ember birtokolja. Könnyebb egy pirulát bevenni egy pohár vízzel, mint lehajolni a pitypang után, szárítani, netán porítani, és ezt alkalmazni valamilyen nyavalyára, ami kínoz minket.

A főszereplőd Zsófia, a város füvesasszonya. Miért ő lett az egyik legfontosabb személye a történetnek?

Bár a vallásosság, az ima fontos része volt az életnek, a lélek háborgása mellett a testtel is foglalkozni kellett. A füvesasszonyok, akik ismerték a körülöttük lévő természeti kincseket: mezők, erdők virágait, növényeit, és azok hatását az emberi testre, jól tudták tudásukkal támogatni a környezetüket. Minden közösségnek szüksége volt élő, valódi gyógyítóképességgel rendelkező emberre, aki a különböző bajokra megoldást tudott kínálni. A női empátia, segítőkészség, alázat megteremtette a maga füvesasszonyait.

Zsófia azonban nem dolgozik egyedül…

A történet szerint a városban gyilkosság történik, ennek feltárását Zsófiára és Mihályra bízzák. Ők ismerik legjobban az emberi testet, ami sok mindenről árulkodik.

A hóhér és a gyógynövények

Mihály a közösség hóhéra?

Ma már feledésbe merült, hogy a hóhérok milyen pontos anatómiai ismeretekkel rendelkeztek, és ezt sokszor nem a bitófa alatt kamatoztatták, hanem gyógyításra használták. A pozsonyi hóhér 1582-ben hivatalosan is felvételét kérte a gyógyítók közösségébe, és tudjuk, hogy Bethlen Gáborhoz, amikor már senki sem tudott rajta segíteni, a lőcsei hóhért hívták el, ő „doktoros ember is volt”. Azt nehezebben tudtam elképzelni, hogy maga a hóhér füvesember is, az viszont mindenképp fontos volt, hogy a gyógynövények hangsúlyos szerepet kapjanak a történetben.

Miért?

Mert ma is körülvesznek minket ezek a csodák, mégsem figyelünk rájuk eléggé. Minden embernek más gyógynövény támogatására lenne szüksége, a növények hívják is az embert, a legtöbben mégsem veszik észre ezt az összekapcsolódást. A növények a falun, kertben is kinőnek, a városban is, ha kisebb számban is. Ha szép, színes virágzattal bújnak elő, akkor egy pillanatra még megkapja a szemünket, de ha csak zöld levelek, szárak tekeregnek a földön, sokan gaznak hiszik őket. Pedig úgy tartják, az nő a közelünkben, amire a testünknek épp szüksége van. Mára azonban alig ismerjük fel őket természetes környezetükben, és azt sem tudjuk, mire valók. Az már egy fontos lépés, ha valaki herbária boltokból teának tart otthon sokfélét, és issza is őket rendszeresen. Az pedig egy másik lépés lesz, ha esetleg a regény hatására egyet-egyet jobban megismer, le meri szedni, be meri vinni a konyhájába, az életébe.

Gyógynövények ismeretére is szert tehet az olvasó

A regény lila élfestést kapott, ez a levendulára emlékeztet?

A levendula az egyik legfontosabb gyógynövény a történetben, épp a krimi vonal miatt is. Az illatok konzerválják, ugyanakkor elő is hívják az emlékeinket. A levendula napjainkban nagyon divatos növény, de én még arra is emlékszem, hogy gyerekkoromban az idősek illatának hívtam, sokáig nem szerettem. Az elmúlást, a halált, az öregséget idézte meg nekem. Szerencsére Zsófia, a bártfai füvesasszonyom bölcsebb nálam, ki nem hagyná a levendulát a kamrájából és a gyógyításból. Nyaranta divatos levendula mezőkre látogatni, magunknak szedni. Azt vallom, ne csak a ruha közé dugva legyen elrejtve a virág, legyünk merészebbek: használjuk gyakrabban, több mindenre, mint hogy a moly ellen ezzel védekezzünk!

Neked melyik a legkedvesebb gyógynövényed?

Amikor a regény írtam, a körömvirágot szerettem a legjobban. Narancssárga feje, bársonyos szirmai gyönyörűvé varázsolják ezt a virágot, a kertnek is szép éke – és már számos esetben segített rajtam, sebgyógyítás során. Az egyik főszereplőmnek vörös a haja, hozzá is jó illett a körömvirág. A körömvirágnak felhasználhatjuk a virágát, de külön a szirmai, a levele és a szára is hasznosak. Gyógynövényként ülőfürdőnek, teának, borogatásnak és tinktúrának alkalmazhatjuk. Régen még az esőt is megjósolták vele, ha reggel csukva tartotta a szirmait, aznap csapadékosabb volt az idő.

„Minél távolabbra kerülünk a természettől, annál kiszolgáltatottabbak leszünk.”

Zsófia szappant is készít, méghozzá gyógynövényeset.

A szappan a régi korokat idézi, amikor hamulúggal készítették az emberek. Zsófia gyógynövényeket is szór a szappanba, mielőtt megdermeszti, az egyik a rüh ellen jó, a másik illatossá teszi a bőrt. Részletesen leírtam, hogyan készült régen a szappan, nem szeretném, ha ez a tudás a homályba veszne. Alapvetően fontos volt nekem, hogy az, amit Mátyás korában már tudtak, újra előkerüljön. Minél távolabbra kerülünk a természettől, annál kiszolgáltatottabbak leszünk. Ebben a regényben van egy finom terelgetés abba az irányba, hogy rácsodálkozzunk, mi minden van körülöttünk. Olyan értékek, amelyekről megfeledkeztünk, de velünk vannak.

A könyv első része egy trilógiának, maradt gyógynövény a folytatásra?

A Föld gazdag a virágokban, bokrokban, fákban, az ismert 3-400.000 faj közül pedig közel 40.000 olyan, ami képes gyógyítani az embert. Én csak huszonnyolcat használtam fel eddig, bár arra kínosan ügyeltem, hogy ezek olyanok legyenek, amelyek hazánkban őshonosak. Se ginzeng, se yam gyökér, de még ginko biloba sincs benne. Egyedül ott engedtem a csábításnak, hogy Lübeckből hoz egy német kereskedő egy titkos, afrodiziákumnak is számító dolgot, de ezt fedje homály, csak az olvasónak legyen újabb tudás.

Az ezüstpénz átka

1489 márciusának egy szokatlanul fagyos napján egy lübecki kereskedő szekere Bártfa közelében árokba borul, és a két utas, apa és fia súlyosan megsérül. Csakis Zsófia, a csinos, özvegy füvesasszony segíthet rajtuk, aki betegségűző főzeteivel és gyógyító tudásával évek óta gondoskodik a város polgárairól. A sebesült apa Zsófia otthonában lábadozik, fia Bártfa hóhérának – egyszersmind felcserének -, Mihálynak a házába kerül. Az idegenek felkeltik a város kíváncsiságát, és amikor érkezésükkel csaknem egy időben szörnyű gyilkosságra derül fény, végképp felbolydul a nyugalom, és egyre erősödik irántuk a bizalmatlanság.

Mihály és Zsófia nyomozásba kezdenek, hogy kiderítsék, mi történt pontosan, és ki lehet a bűnös. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az asszony és betege, Andreas között fellángol a szenvedély. Ám a két külhoni férfi újabb fenyegető gyanúba keveredik: nem elég a gyilkosság, hamis pénz bukkan fel Bártfán. Márpedig Mátyás király a pénzhamisítókat kíméletlenül üldözi és halállal bünteti. Zsófia választás elé kerül: a szívére vagy az eszére hallgasson?

A könyv a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.