Megjelent a magazin január-februári száma! Ízelítő a tartalomból
Holdnaptár a 2026-os évre

A népesség csökkentésének módszerei a történelemben és napjainkban
A népességcsökkenés nem modern jelenség, nagy múltra tekint vissza. Legyen szó keresztes hadjáratról, éhínségről, orvosi beavatkozásokról, mindig az elit tagjai igyekeztek a demográfiai egyensúlyt néha enyhébb, máskor kifejezetten brutális eszközökkel befolyásolni. Amikor az uralkodó osztály úgy vélte, hogy birodalmuk lakossága túlnépesedett, ez mindig szubjektív érzéseiket és nem a valóságos demográfiai viszonyokat tükrözte. Bár a középkorban Európa lakossága a mai népességnek csak 10-20 százalékát tette ki, ezt a létszámot a keresztes hadjáratok, a vallásháborúk és a pestisjárványok rendszeresen megtizedelték. Még ma sincs jelentős aránytalanság a lakosságszám és az életet biztosító
erőforrások és terület között, talán az óriásvárosokat kivéve.

Természetesen soha senki nem beszél emberek tervszerű és módszeres elpusztításáról. A népirtás fogalma továbbra is tabu. Legyen szó bizonyos társadalmi csoportokról vagy etnikumokról, Európa történelméből mégis kiolvashatjuk a mészárlások és elűzések gyakorlatát. Kiváló eszközül szolgáltak a gazdasági válságok, éhínségek, háborúk. Ezek mindegyike a lakosság számának csökkenésével járt, de a történelem ezeket az eseményeket mindig egyfajta kényszerként, sorscsapásként, történelmi eseményként ábrázolja. Napjainkban a bolygót, a természetet és az erőforrásokat kell kímélni a túlszaporodástól. Arról hallgatnak, hogy mindeme csapások mindig az alul lévőket érintik. A népességcsökkentés kifejezés valójában az emberek megtizedelésének álszent elkendőzése.
Az Egyesült Államok felveszi a harcot a gyógyszerlobbi ellen
Dr. Boros László professzor, a Los Angelesben működő Kalifornia Egyetem (UCLA) nyugalmazott biokémikus professzora nem ismeretlen Olvasóink előtt: több interjúban is bemutattuk munkásságát, ami arra irányul, hogy közismertté tegye a szervezet működésének biokémiai alapjait, a mitokondriumban működő ATP-szintáz nanomotorok működését, amelyet gátol a táplálkozással bevitt természetesnél nagyobb mennyiségű deutérium. Előadásokat tart, nemzetközi tudományos lapok szerkesztője és cikkbírálója, emellett az USA egészségügyi kormányzati munkájának deutenomika- tanácsadója. Most arról kérdeztük, mik a legújabb tudományos eredmények a kérdésben, hol tart az amerikai egészségügy, ami várhatóan az egész világra kihat majd. Szóba kerültek az oltások és azok mellékhatásai is.

Forradalmi áttörés a daganatos és más súlyos betegségek gyógyításában
Dr. Biava évek óta elhivatottan kutatja az egészséges és a kóros őssejtek működését, meg akarja fejteni az ember életét meghatározó epigenetikai kód mechanizmusát. Tudományos eredményei mérföldkövet jelenthetnek a rák elleni küzdelemben, a kutató ugyanis izolálta azokat a növekedési és differenciálódási faktorokat az őssejtekben, amelyek képesek gátolni vagy gyorsítani a különböző típusú daganatok növekedését, és általában irányítják a normális és patológiás őssejtek fejlődését. Az eddigi kutatási eredmények jelentős szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és más degeneratív betegségek megelőzésében és kezelésében, valamint az ún. regeneratív orvoslásban, amely a szövetek megújulását célozza. A kutatások pozitív hatással lehetnek az őssejt-átültetések további fejlődésre, vagy azok kiváltására a jövőben, és komoly szerepet tölthetnek be az öregedés megelőzésében.(X)

A stressztengely része a pajzsmirigy
Sokan folyamatos stressz hatása alatt állnak, mert rohanó, teljesítményorientált világunk csúcsteljesítményt csikar ki belőlünk, ami idővel túlterheli, kimeríti szervezetünket. Nem csoda, hogy az orvos egyre több, egyre változatosabb tünetekkel találkozik a praxisban. Gyakoribbá váltak a pajzsmirigy betegségei is emiatt, de mindezt homeopátiás szerekkel kezelhetjük.

A mágikus tudás újévi tippjei
A gyógynövények az emberiség történelmének kezdete óta végigkísérik az életünket. Izgalmas régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy 60 ezer évvel ezelőtt már a neandervölgyi ősemberek is használták a növények gyógyító erejét, és ezekből a füvekből a sírokba is tettek. Az általuk jól ismert ősi növények ma is itt nőnek körülöttünk, és ma is természetes gyógyító forrásaink. Az egyik legismertebb régi ember, akinek a maradványait az Alpok jege őrizte meg számunkra, Ötzi, a tarisznyájában nyírfavirágport vitt magával, amely gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. Ez a tény jól mutatja, hogy a virágok, fák és gombák jótékony hatását már a bronzkori ember is ismerte és alkalmazta.

A cikkek teljes terjedelemben a magazin január-februári számában olvashatók.

Fotó: Adobe Stock