Repceolaj pró és kontra
Egyes cikkekben arról lehet olvasni, hogy rákkeltő, károsítja a szívet és az érrendszert. A repceolajban két olyan vegyület található, ami nagyobb mennyiségben valóban káros lehet, az egyik a glükozinolátok nevű vegyületcsoport, a másik az erukasav. A glükozinolátok csoportjába tartoznak pl. a mustárolajok, amelyek kis mennyiségben kifejezetten hasznosak, egészségesek, mert gyulladásgátló, rák ellen védő hatásúak. Tény, hogy nagy mennyiségben károsíthatják a pajzsmirigyet, és pajzsmirigy alulműködést idézhetnek elő. A repceolaj glükozinolát tartalma azonban elenyészően csekély, tehát ettől nem kell félni.
Az erukasav ún. ómega-9 zsírsav, amely sokféle növényben megtalálható, pl. a mustárban, a repcében, a borágóban és a lenmagban is. Állatkísérletekben bebizonyosodott, hogy a rendszeresen nagy mennyiségben fogyasztott erukasav szívkárosító hatású lehet. Emiatt részben azért jogos a repceolajat érő kritika, mert napjainkban nem csak a konyhában használjuk, hanem az élelmiszeripar számos termékében (majonéz, kekszek, csipsz, csokoládészeletek, konyhakész pizzák, margarin, muffinok, nápolyik stb.) megtaláljuk, így, ha sok ilyen ételt eszünk, és otthonunkban is repceolajat használunk, idővel valóban kritikus mennyiségű erukasavat juttathatunk szervezetükbe. Ez főként a gyerekekre jelenthet veszélyt.
Többek között ezért nem tanácsos rendszeresen, erősen feldolgozott élelmiszeripari termékeket fogyasztani.
A repceolaj sütőolajként történő felhasználása (ha nem minden nap fogyasztjuk) nem kockázatos, a repceolaj, magas olajsavtartalmának köszönhetően jól tűri a hevítést. Ennek ellenére célszerű más alternatívákat keresni, pl. olívaolajat, vagy magas hőmérsékletű sütéshez kókuszolajat, mert ezek nem tartalmaznak erukasavat.
Foto: Adobe Stock
