A lábszárfekély kezelése 9. rész
A lábszárfekély kezelésének legfőbb szabálya, hogy akinek lábszárfekélye van, keressen hozzáértő szakembert, és azt rendszeresen látogassa. Azok a betegek, akik csak egy-két alkalommal jelennek meg, tanácsot kérnek, majd eltűnnek, nem szoktak meggyógyulni. Ők ugyanis rendszerint csak a sebre koncentrálnak, pedig a seb gyakran csak a jele annak, hogy valami más természetű baj is van. Továbbá a fekélygyógyulás különböző fázisaiban különböző gyógymódokat kell alkalmazni. A fekély jelzi a beteg általános állapotának változását, az időváltozást és a terhelés változását is. A felmerülő gondokat célszerű tehát a témában jártas szakemberrel rendszeresen megbeszélni, és a kezelésen időnként változtatni.
Ezt az alapszabályt, vagyis hogy legyen egy a fekély kezelésben jártas orvosa az ulcusos betegnek, sem itthon, sem más országokban nem tartják be, angliai felmérés szerint a fekélyeknek csak mintegy 20%-át kezeli szakember, a többit a betegek maguk kötözgetik.
A betegek gyakran bőrgyógyásztól érsebészhez, természetgyógyásztól gyógyszerészhez vándorolnak, és keresik a „csodakenőcsöt”, amely majd végérvényesen meggyógyítja a lábukat. Ezt sajnos még nem találták meg sem ők, sem mi. Talán éppen ezért nincs olyan kenőcs vagy gyógyítónak vélt anyag, ill. gyógymód, amit a fekély gyógyítására ki ne próbáltak volna. A tüzes vastól a lézersugárig, a különböző gyümölcsöktől az állati ürülékig, a boros öblítéstől a klórvizes öblítésig, a mézes kenőcstől az antibiotikumig, az ólomlemezes kötéstől a vízpárás kötésig, és a sort sokáig folytathatnánk. Az eligazodás tehát a már kipróbált és a reményt keltő gyógyszerek és gyógymódok rengetegében nem könnyű.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a fekély oka is gyakran bizonytalan. A legtöbb fekély, vagy mondhatjuk úgy is, a tipikus lábszárfekély hátterében visszeres keringési zavar áll. Ezek fele-fele arányban a trombózisos és a visszértágulatos eredetet jelentik. E két fő ok mellett gyakran társult okok is előfordulhatnak, mint érszűkület, cukorbetegség, szívbetegség, magas vérnyomás, vérképzőszervi betegség stb. Esetenként maga a kezelés okozza a bajt, pl. az antibiotikumok ekcémát válthatnak ki, vagy a sokáig nem cserélt kötés elősegíti a baktériumok szaporodását.
Melyek azok az eljárások, amelyek szinte mindig segítenek? A vénás lábszárfekély kezelésére nagyon jól bevált a seb csapvizes lemosása. Ez csaknem minden nedvező seb esetében jótékony hatású. Ha szappan kerül a sebbe, az sem baj. Ezt a lemosást napjában 2-3 alkalommal célszerű ismételni. Korábban fennen hirdették a csapvíz kártékony voltát, és tiltották a seb vízzel valóérintkezését. Mint tudjuk, az orvostudomány története az emberi tévedések története. Ma is tévedünk egyes dolgokban, de ezt nyilván csak később fogjuk megtudni. Amit viszont sikerült felfedezni, azt alkalmazzuk, hogy a betegeket mielőbb meggyógyítsuk.
További fontos alapszabály a rugalmas pólya viselése (nem harisnya). Ennek részleteire itt nem térek ki, hiszen korábban erről már szó volt, csak a lényeget ismétlem: a lábszárfekély oka a lábban megrekedt sok vénás vér – ezt nem tudja a szervezet keringetni. Ha ennek egy részét sikerül a pólyával kiüríteni, akkor a szervezetnek sokkal kevesebbet kell megmozgatnia, ez meg tudja gyorsítani a láb vérkeringését.
Fontos szempont a testsúly. Sovány embereknek ritkán van fekélyük, ha van, akkor könynyen begyógyul. Nem mindegy, hogy az a beteg láb mekkora súlyt visel. A lábszárfekélyes betegek több mint fele 100 kg-nál súlyosabb. Az is számít, hogy mennyi időn át terheli a
beteg lábát ez a nagy súly, vagyis mennyit van talpon a beteg. A nyílt fekély esetén a hosszú talpon lét nem előnyös. A lábfejet bokában kell mozgatni, de terhelés nélkül. Ilyen torna lehet a megemelt lábbal a levegőben történő mozgatás. Jó a szobakerékpáron, terhelés nélküli könnyed tekerés. Mozgatás közben legyen rajta a pólya!
Az eddig említett eljárások többet számítanak, mint az, hogy milyen csodakenőcsöt teszünk a sebre. A fekélyek jelentős része kenőcs nélkül száraz kötszerrel begyógyul. Legyünk óvatosak minden újdonsággal, amit a sebre teszünk. Lehetőleg egyszerű, egy anyagból készült, fertőtlenítő hatású, antibiotikum nélküli kenőcsöt tegyünk a sebre.
Milyen kötszert alkalmazzunk? Ami mindig jó, nem okoz csalódást, az a nedvszívó, puha, vastag kötszer. Ezt naponta több alkalommal cserélgetve biztosan nem ártunk.
Sokan bíznak a lézer csodatévő erejében.
A lézer valóban jó hatású, de nem csodaszer. Akkor használ, ha az eddigieket betartjuk. Egy kicsit tényleg hozzátesz a sebgyógyuláshoz, ha az az eddigiek ellenére nem kezdett gyógyulni. Rendszerint hosszú ideje fennálló vagy sokszor kiújult sebeknél hoz kedvező fordulatot.
A lábszárfekélyes beteg sebét rendszerint több hónapos együttműködéssel, jobb és rosszabb időszakok váltakozása után sikerül begyógyítani. A probléma sajnos ezzel nem oldódott meg végérvényesen. A fekélyek többsége ugyanis egy éven belül kiújul. A fekély karbantartása tehát életforma. Szerencsés az a beteg, akinél az okot sikerül tisztázni, és az megoldható pl. egy visszérműtéttel. Ezzel ugyanis örökre megszabadulhat ettől a nyűgtől. Még jobban jár, ha ezt a műtétet előzetesen, a fekély fellépése előtt elvégezteti.
