A XXI. század gyógymódjai – innovációk a gyógyászatban
A szervátültetés, amely sokáig a tudományos-fantasztikus regények birodalmába tartozott, a Christian Barnard által 1967-ben elvégzett első szívátültetéssel valósággá vált. Manapság jól képzett csapatok sokasága áll munkába, és vár átültethető szervre. Az emberi szervek sokasága tartozik ma már az újrahasznosítható kategóriába, a hallócsontocskától a térdízületig. Az innovációk a következők lehetnek:
- Szövet-előállítás: egyetlen sejt megsokszorozásával (porc, bőr) nagyobb mennyiségű szövet állítható elő, ami életmentő lehet például nagy felületű égési sérülések esetén.
- Xenotranszplantáció: állatban tenyésztett, genetikailag módosított szervek emberbe való átültetése.
- Egyes szervek előállítása egyetlen sejtből: A szervátültetés mindig egy sor kérdést vet fel, gondoljunk csak az Indiából elinduló szervturizmusra. De az agyhalál fogalma is viták kereszttüzében áll. A jövő útja az lehet, hogy az adott ember saját sejtjeiből tenyésztenek számára immunológiailag tökéletesen illeszkedő új, saját szervet, amely mindig rendelkezésre áll. Ezzel az elöregedett saját szervek is kicserélhetők lesznek. Ám ezeknek a szervbankoknak a szolgáltatásait a hihetetlenül magas költségek miatt csak kiválasztott kevesek vehetik majd igénybe. Éppen ezért sokkal tanácsosabb már meglévő szerveinket folyamatosan megújítani és regenerálni megfelelő életmóddal, természetes módszerekkel.
Innovációk a természetgyógyászatban
Erre az ágra is nagy jövő vár, főként akkor, ha a pácienseknek elfogadható alternatív, öngyógyító megoldásokat tud kínálni. Az alternatív módszereknek a hivatalos gyógyításba való betagozódását jelzi, hogy világszerte egyre többen foglalkoznak ilyesmivel, és szerencsésebb országokban a betegbiztosítási pénztárak is mind több ilyen eljárást finanszíroznak.
A III. évezred trendjei
Az Alzheimer hosszú árnyéka
Civilizációnk tagadhatatlanul elnyúzza tagjainak idegeit. Így például a szklerózis multiplex a jóléti államokban mindenhol terjedőben van, akárcsak azok a kórképek, amelyek az agyteljesítmény csökkenésével jellemezhetők. A jelenségért nemcsak a felfokozott élettempó a felelős, hanem az is, hogy nem jutunk hozzá kellő mennyiségű „agytáplálékhoz”: B-, C-, E-vitaminhoz, lecitinhez, cinkhez, kéntartalmú élelmiszerekhez.
A dohányosoknak különösen nagy esélyük van rá, hogy Alzheimer-kórban megbetegedjenek, ez a kór pedig a XXI. század nagy egészségügyi kihívásai közé tartozik. Ez ellen a kór ellen a hivatalos orvostudomány még mindig nem talált hatásos ellenszert. A biomegoldás viszont az lehet, hogy igyekszünk ellátni agyunkat a megfelelő táplálékokkal, hogy megelőzzük az évtizedek során kialakuló kóros elváltozásokat.
Az „új orvostudomány” kulcsszava a szalutogenézis lehet, ezt a koncepciót az izraeli tudós, Aaron Antonovszky alkotta meg. Ő az orvostudományt a feje tetejéről újra a talpára állította, amennyiben nem az elsődleges betegségokok után kutat, hanem az egészséget lehetővé tevő feltételek, körülmények után (a latin saluto szó egészséget jelent).
Az egészség megőrzésének nemcsak testi, hanem lelki és szociális feltételei is vannak. Akkor beszélhetünk jól-létről, ha az ember a saját életét mint rendben lévő egészet fogja fel, és nem érzi magát elidegenedettnek, hanem olyan valakinek, aki kezében tartja a saját sorsát.
Ezt segíthetik elő például az érintettekből az utóbbi időben sorra megalakult önsegítő szervezetek. Az egészség megőrzése és az önsegítés éppen ezért az új orvostudomány két kulcsfogalma lehet, azé a tudományágé, amely nem nézi többé kiskorúnak a beteget, és nem veszi ki a kezéből a döntés felelősségét.
Be nem váltott ígéretek a géntechnológiában
A géntechnológia az utóbbi években hihetetlen fejlődésen ment át, de azok a remények, amelyeket hozzá fűztek például a rákterápia területén, többnyire nem váltak be.
A géntechnológia legnagyobb eredménye ma az, hogy sok esetben meg tudja mondani, az adott személyt milyen veszélyek fenyegetik. Ennél tovább azonban nem lép, ami azt jelenti, hogy az illető ugyan tudja, milyen veszélyben forog, de arra nézve nem kap tanácsot, hogy ezt a veszélyt hogyan kerülhetné el. Túl sok haszna tehát nem származik belőle.
Sebészeti innovációk
A sebészet területén a jövő útja a minimálisan invazív sebészet, azaz a „kulcslyuksebészet”. Ezt a módszert az epekő- vagy a nőgyógyászati műtéteken túl porckorong- és szívoperációknál is alkalmazzák, ilyenkor minimális vágásokra van szükség, és az egész beavatkozást videokamera segítségével végzik el. A módszer nagy előnye, hogy olcsóbb, gyakran elég a helyi érzéstelenítés, kisebb a trauma, és a beteg is gyorsabban felépül. A sebészetben a lézer is mindinkább tért hódít. Nagy szerepe van a látásjavító szemműtétekben, de a bőr egyes elváltozásai is heg nélkül eltávolíthatók segítségével.
Foto: Adobe Stock
