Frontérzékenység
Természetes, gyenge és igen rövid ideig tart – így jellemzi a tudomány azt a természeti jelenséget, amely sok millió ember életét képes megkeseríteni. Az ún. „atmosferics” vagy „sferics” elnevezésű légköri jelenségről van szó, amelyet az emberiség már ősidők óta észlel, de csak az utóbbi néhány évtizedben sikerült tudományos kutatásokkal alaposabban vizsgálni a frontérzékenység okát.
Frontérzékenység kialakulásának története
A frontérzékenység tüneteit sokan egyszerűen csak kényeskedésnek, hisztériának, hipochondriának tartják. Korábban legfeljebb az időjárás hirtelen változásai esetén – különösen, ha ez zivatarokkal járt – ismerték el, hogy ilyenkor létrejöhetnek kedvezőtlen légköri hatások, amelyek befolyásolhatják közérzetünket, egészségi állapotunkat. Azt azonban nem győzték hangsúlyozni, hogy csak a már amúgy is beteg ember hajlamos az ilyen érzékenységre. Pedig a jelenségre már Kr. e. 430 körül is utalt Hippokratész.
A villámlás és a mennydörgés nagyon jól érzékelhető jele a légkörben zajló változásoknak. Sokkal alattomosabb, mert érzékszerveinkkel nem felfogható jelenség a sfericnek nevezett elektromágneses hullámzás, amely sok ember életét keseríti meg, fájdalmakat, panaszokat okozva
Az inkák is megfigyelték és feljegyezték, hogy bizonyos panaszok és tünetek bizonyos napokon gyakrabban vagy hevesebb formában jelentkeznek.
Dr. Gerhard Ruhtenstroth-Bauer professzor, a Max Planck Intézet biokémikus kutatójának kutatási eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy nem kell betegnek lennünk ahhoz, hogy az időjárási hatások „megbetegítsenek” bennünket. Időközben beigazolódott, hogy bizonyos légköri viszonyok fennállása esetén még a friss tej is megsavanyodik.
Ilyenkor még a pékek is sokat bajlódnak a tésztával, mert az nem úgy kel meg, ahogyan kellene. A tészta kelését jelentős mértékben befolyásolja, hogy alacsony vagy magas nyomású levegő közeledik-e. A magas nyomású levegő gyorsítja, az alacsony pedig lassítja az erjedés, ill. a kenyértészta kelésének folyamatát. És ami még csodálatosabb: a szivargyártáshoz használt dohánylevelek bizonyos időjárási viszonyok között nem sodorhatók, mert azonnal repednek, törnek.
Az időjárás sugárzásainak vizsgálata
Egy viszonylag érdektelen, természetes eredetű anyag, a zselatin volt az, ami a kutatók figyelmét felhívta az időjárási viszonyok biológiai hatásaira. A 80-as években Hans Baumer német kutató írta le Az időjárás sugárzásainak vizsgálata c. szakkönyvében, hogy meghatározott frekvenciájú impulzussugárzások képesek megváltoztatni a vékony zselatinrétegek tulajdonságát. Vizsgálatai alapján megállapította, hogy a 28 kHz-es impulzusok hatására a zselatin permeabilitása (áteresztőképessége) növekszik, míg a 10 kHz-es frekvenciák e tulajdonságot csökkentik. Mivel az állati eredetű zselatin a szarvasmarhák kötőszöveteiből készül, a professzor arra következtetett, hogy az időjárás hasonló hatást gyakorolhat a többsejtű élőlényekre is.
Az epilepszia és a halláskárosodás is a frontérzékenység következménye?
Rutenstroth-Bauer professzor biztos volt benne, hogy ez a rejtélyes és ismeretlen eredetű energia ugyanolyan hatással van az élő szervezetre, mint a szerves eredetű zselatinra. Kutatócsoportja a légköri impulzussugárzások változását nyomon követve ún. „sferic-naptárt” készített, majd figyelni kezdte, hogy a sfericek jelentkezése, változásai mennyiben korreláltak bizonyos betegségek jelentkezésével. Az első szignifikáns korrelációt az epilepsziával kapcsolatban sikerült megfigyelni.
A professzor és kutatócsoportja több mint 3000 epilepsziás rohammal kapcsolatban megismételte méréseit. Az időigényes és aprólékos méréssorozat végén egyértelműen megállapítható volt a légköri impulzussugárzás és az epilepsziás rohamok jelentkezése közötti összefüggés.
A kutatók a rohamok ismétlődésének rendkívüli halmozódására is találtak magyarázatot: ilyenkor a légkörben 28 kHz-es frekvenciák és 10%-ban 10 kHz-es hullámok keveréke van jelen. Egyelőre a kutatók nem tudják, hogy ez a hullámkeverék hogyan jön létre.
A kutatási eredmények szintén egyértelműek a gyulladásos betegségek esetében. Régóta megfigyelték, hogy az időjárás változásai befolyásolják a gyulladásokat. E korrelációt minden reumatológiai klinika alátámaszthatja saját adataival.
A Max Planck Intézet kutatói további, eddig nem is sejtett összefüggést mutattak ki a hirtelen hallásromlás és a sfericek között. 203 esetet figyeltek meg alaposan, és kiderült, hogy ezt a kóros állapotot a 12 kHz-es impulzusok váltják ki. Érdekes volt az a megfigyelés, hogy a panasz jelentkezésének napján alig mutatható ki korreláció a sfericek és a panasz között. A panasz fellépését megelőző napot illetően azonban szignifikáns a korreláció. Ebből a biológusokból és orvosokból álló kutatók arra következtetnek, hogy a szervezetben létezik egy mágneses memória, amely „emlékszik” a külvilágból származó hatásokra.
Egy grazi kutatócsoport nemrégiben felfedezte, hogy a legtöbb orvosügyeleti és mentőszolgálati riasztás és bevetés a 10 kHz-es frekvenciájú sfericek napján regisztrálható. Egy másik vizsgálat a sfericek és a balesetek, öngyilkosságok és a szívinfarktusok közötti korrelációt igazolja.
Szervezetünk a legjobb időjós
Rutenstroth-Bauer professzor a frontérzékenység jelenségét is alaposan megvizsgálta. Bizonyos emberek a hirtelen időjárás-változást órákkal vagy akár egy nappal előre is megérzik. A jelenségre sokáig nem volt elméleti magyarázat. A professzor javasolta kollégáinak, vizsgálják meg, hogy a háttérben nem bizonyos impulzussugárzási spektrumok állnak-e. Példaképpen említsük azt az esetet, hogy egy földrajzi ponton – mondjuk Hamburgban – fellépő időjárási frontok meghatározott impulzusspektrumot hoznak létre, amelyeket távolabbra kisugároznak. Ezek a hullámok körkörös irányban, fénysebességgel terjednek, és a másodperc tört része alatt már Münchenben vannak. Az időjárási front ennél jóval lassabban halad, a hamburgi példánál maradva csak órák, esetleg napok múlva jut el Münchenbe. Azok a kísérleti személyek, akik az ilyen impulzusokra reagálnak, ezért érzik meg jóval a front megérkezése előtt az időjárásban várható változást. Az állatok is képesek érzékelni ezeket a légköri frekvenciákat, ez a tulajdonsága teszi jó időjóssá a békát is.
Mágneses impulzusgenerátor
Mindeme érdekes felfedezések ellenére a tudomány egyelőre az összefüggések felderítésének kezdetén tart. Az érintettek persze arra kíváncsiak, hogy mit tehetnek időjárás-érzékenységük ellen. A Max Planck Intézet kutatói is megpróbáltak választ találni e kérdésre. Olyan megoldást találtak, amely komoly segítséget nyújthat a betegeknek: a mágneses impulzusgenerátort (MIG). A kutatások során sokan igyekeztek olyan impulzusgenerátorokat előállítani, amelyekkel a légköri impulzusspektrumokat lehetett volna utánozni. E kísérletek legtöbbje kudarcba fulladt, de a Max Planck Intézet munkatársainak sikerült egy újfajta mágneses impulzusokat generáló készüléket előállítani, amelyekkel a természetes impulzussugárzást lehetett –részben – utánozni.
A kísérletek során megállapították, hogy a készülékkel keltett egyes frekvenciákkal a sejtek szaporodását sikerült erőteljesen lassítani. Mindez a kutatók szerint új távlatokat nyithat meg a rák kezelésében is. Az utóbbi évben az intézet munkatársainak sikerült a MIG-készülék újabb generációját előállítania, amely jóval kisebb a prototípusnál, és akár a testhez rögzítve is hordozható.
A készülékhez fűzött reményektől eltekintve léteznek más, reményt keltő receptek is, amelyek segíthetnek a sfericek ártalmas hatásának kiszűrésében.
Mi segít, ha betegségünk oka a frontérzékenység?
Az időjárás okozta biológiai változások elsősorban fájdalmak, migrén, izomfájdalmak, reumás panaszok, ízületi panaszok formájában jelentkeznek. Nincs mindent gyógyító csodarecept, de létezik néhány bevált módszer.
Viszonylag új módszer a kyroterápia, amely a hideg gyógyító erejét hasznosítja. A fájdalomcsökkentő hatás rövid időn belül jelentkezik, és már az első kezelések után akár órákig tart. Igen hatékony módszer a fájdalmak és bőrbetegségek kezelésére. Létezik helyi és egésztest-kezelés is.
A Müncheni Ludwig Maximililan Egyetem Klimatológiai és Balneológiai Klinikájának kutatóorvosai szerint a szabadban való tartózkodás és a több kilométeres séta is jótékony hatással van az időjárási tényezők által kiváltott panaszok enyhítésére. Az általuk vizsgált személyek kétharmadánál jelentősen csökkentek a panaszok.
Hasonlóan hatékony eljárások az alábbiak:
- a mágneses terápia,
- a galvánterápia,
- az elektroakupunktúra és hagyományos akupunktúra,
- neurálterápia,
- moxaterápia,
- sok folyadék fogyasztása. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a fájdalmak hátterében az izmok és a szövetek kiszáradása áll. A rendszeresen jelentős mennyiségű folyadék fogyasztása sokszor csodálatos hatású.
Foto: Adobe Stock
