Sjögren-szindróma kialakulásának okai és kezelése

Henrik Sjögren svéd szemorvos elsőként írta le azt az autoimmun megbetegedést, amelyet róla neveztek el. Az autoimmun betegségek jellemzője, hogy az immunrendszer működése „kisiklik”, és rátámad a szervezetre. Immunrendszerünk fő feladata, hogy felismerje és elpusztítsa vagy kilökje a kórokozókat, parazitákat, ill. egyéb, a szervezetbe jutó idegen anyagokat. A sok esetben örökletes jellegű autoimmun folyamatok keretében azonban az immunrendszer képtelen különbséget tenni a szervezet saját szövetei és a testidegen anyagok között, ezért megtámadja a szervezet valamely részét, ami általában heves gyulladással jár.

Az immunrendszer által termelt „autoantigének” lehetnek specifikusak – amikor egy meghatározott szerv, szövet ellen fordulnak –, vagy, mint a reuma esetében, általánosak, amikor egész szervrendszereket támadnak meg. Az autoimmun betegségek kiváltó oka sokféle lehet, pl. stressz, fertőzés, terhesség, rákos megbetegedés, gyógyszer, környezeti mérgek. Az autoimmun betegek többsége nő, a Sjögren-szindróma pedig átlagosan 10-szer vagy 20-szor több nőt, mint férfit betegít meg. Kiváltó oka egyelőre ismeretlen. Kialakulhat önmagában vagy valamely egyéb alapbetegség, például reumatoid ízületi gyulladás, lupus ery thematodes következményeként. A Sjögren-szindróma a reumás ízületi gyulladás után a második leggyakoribb reumás jellegű, gyulladásos megbetegedés.

Ezer emberből négy érintett. A betegség lényege, hogy autoantitestek termelődnek a szervezet külső elválasztású mirigyei, különösképp a nyálmirigyek és a könnymirigyek ellen. Az ennek nyomán kialakuló gyulladás hatására a páciens szája és szeme kiszárad. Később más mirigyekre is átterjedhet a folyamat, pl. a légutak vagy a nemi szervek nyálkahártyáira. Ezt a tünetegyüttest az orvos latinul sicca szindrómának (latin siccus = száraz) nevezi.

A nyálkahártyák szárazságának egyéb okai is lehetnek, ezért a diagnózis felállításakor ezeket megfelelő vizsgálatok segítségével előbb ki kell zárni. Ilyen ok lehet pl. gyógyszermellékhatás, jellemzően bizonyos antidepresszánsok és vizelethajtók esetében. A hosszú ideje tartó erős idegfeszültség vagy a fej sugárkezelése szintén nyálkahártya-szárazságot okozhat. Ezért nem minden sicca szindróma hátterében áll Sjögren-kór. A diagnózist a klinikai tünetek és bizonyos laborleletek, iletve a nyálmirigyek gyulladása alapján állítják fel.

A szájszárazság veszélyezteti a fogakat

Egy egészséges felnőtt naponta 0,6–1,5 liter nyálat termel. A Sjögren-szindrómában szenvedők folyadék nélkül képtelenek lenyelni a szilárd táplálékot. A nőknél jellemző tünet, hogy az ajakrúzs nyomai hosszú ideig megmaradnak fogaik felületén. A nyálmirigy gyakran be is gyullad, vagy kő képződik bennük, ami nagyon fájdalmas lehet, és olykor csak műtéttel kezelhető. A szájszárazság káros hatással van fogainkra, ezért a pácienseknél gyakori a fogszuvasodás, a fokozott fogkőképződés, a kellemetlen szájszag és a rekedtség. A fogszuvasodás és az idő előtti fogvesztés önmagában is elég nagy baj, amit tetéz az a tény, hogy a fogszuvasodás és a fogágybetegség talaján súlyos belgyógyászati kórképek, pl. szívkoszorúér-betegség alakulhat ki. Az egészséges fogazat egész szervezetünk általános egészségi állapotához is hozzájárul.

Sjögren-szindróma egyik tünete, idegentest-érzet a szemben

Sjögren-szindróma esetén szintén gyakori jelenség a szemszárazság. Az érintettek először állandó könnyfolyásra panaszkodnak. Ez azért van, mert a szemet borító vékony könnyréteg gyakran felszakad, ami szemirritációhoz vezet. A beteg szeme viszket, vörös és ég. Sokan úgy érzik, mintha homokszem ment volna a szemükbe. Súlyosabb esetben a szaruhártya is károsodhat. A diagnózis felállításához szemorvosi kivizsgálás szükséges.

Mindez érthető módon nagymértékben rontja az érintett életminőségét. Mindemellett jelentkezhet ízületi és izomfájdalom, illetve egyes ízületek időszakosan akut gyulladás jeleit mutatják. A reumatoid ízületi gyulladással ellentétben azonban a Sjögren-szindróma keretében jelentkező ízületi gyulladás nem roncsolja az ízületet.

A kollagénbetegségekhez hasonlóan az is előfordul, hogy a beteg kézfejének keringése időnként elégtelenné válik, ami hideg időben a kéz fájdalmát, kifehéredését, elkékülését vagy vörösödését okozza. Utóbbi jelenség neve Raynaud-szindróma. Előfordulhat a hasnyálmirigy, illetve a gyomor- és bélrendszer egyéb mirigyeinek működési zavara is. A diagnosztika első lépése, hogy az orvos lehetőleg minél alaposabban kikérdezi a beteget, aminek része az esetleg rendszeresen szedett gyógyszerek felőli érdeklődés is. A fizikális vizsgálat során az orvos megtapintja a nyálmirigyeket és a nyaki nyirokcsomókat. Szükség esetén ultrahang- vagy MR-vizsgálatra, szcintigráfiára és a nyálmirigyek kontrasztanyagos képalkotó vizsgálatára is sor kerülhet. Helyi érzéstelenítésben az ajkakból szövetmintát vehetnek, amelyet mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. A Saxon-teszt során a páciens két percen át egy mullpólyát rág.

A mullpólyát a rágás előtt, majd azután is megmérik, amiből következtetni lehet a termelődött nyál mennyiségére. A Schirmer-tesztet a szemorvos végzi. Egy lakmuszcsík vagy különleges itatóspapír segítségével az orvos láthatóvá teszi, mennyi könny termelődik. Ehhez a papírcsíkot néhány percre az alsó szemhéj alá helyezik, majd megmérik, hogy mennyire nedvesedett át, illetve színeződött el. Ha felmerül a Sjögren-szinróma gyanúja, a laborvizsgálat elvégzése elengedhetetlen. A vérből gyakran az úgynevezett antinukleáris antitestek (ANA) mutathatók ki. A Sjögren-szindrómára jellemzőek az utóbbiak speciális alcsoportjai, az anti-Ro és az anti-La antitestek.

Milyen leletek utalnak a Sjögren-szindróma kialakulására?

A gyulladásos paraméterek (süllyedés, CRP) és az úgynevezett reumafaktor-érték szintén megemelkedik. A páciens egyéni tünetei alapján egyéb vizsgálatokra is sor kerülhet. Ha pl. valakinél kialakult a Raynaudkór, szükség lehet bizonyos érrendszeri vizsgálatokra. Ha ízületi panaszok jelentkeznek, képalkotó eljárásokat, pl. röntgenfelvételeket végeznek. A Sjögren-szindrómának nincs klasszikus gyógyszeres terápiája. Súlyos immunológiai problémák vagy gyulladásos tünetek esetén az immunrendszer aktivitását elnyomó gyulladásgátlókat alkalmaznak, a heves akut fellángolások esetén akár kortizont is adhatnak. Szerencsére az esetek többségében nincs szükség olyan intenzív terápiára, mint a reumatoid ízületi gyulladás esetében. A szemszárazság kiegészítő kezelésére a legtöbben műkönnyet alkalmaznak, de létezik műnyál is. Szemcseppek léteznek vizes és gélformában egyaránt. A gél hosszabb ideig hat, ezért használata főként éjszakára nagyon ajánlatos.

Fontos a betegség okozta szárazság orvoslása

Az egyéb nyálkahártyák, pl. a hüvely szárazsága esetén mindenképp szakorvos véleményét kell kérni. A nőgyógyász esetleg ösztrogéntartalmú készítményt ír fel külsődleges használatra. A panaszokat azonban az életmódot érintő módszerekkel is lehet enyhíteni. A jó száj- és fogápolás természetesen elengedhetetlen. Nagyon fontos a rendszeres és nagyon alapos fogmosás, lehetőleg a fogzománcot erősítő, magas fluoridtartalmú fogkrémmel, csakúgy, mint a rendszeres fogászati vizsgálat és a fogorvos által végzett professzionális fogtisztítás. A fekete vagy zöld teával végzett szájöblítés szintén erősíti a fogzománcot. A savanyú zamatú gyümölcsteák, pl. a csipkebogyó- vagy a hibiszkusztea serkentik a nyáltermelődést. Ezt egyébként aromalámpákban történő citromolaj párologtatásával is segíthetjük. Rendszeres folyadékivással (lehetőleg cukormentes folyadék legyen) optimálisan fenntartható a szájnyálkahártya nedvessége. Ha orvosilag nem ellenjavallt, naponta legalább 2 liter folyadék ivása javasolt.

Cukormentes cukorkák szopogatásával vagy cukormentes rágógumi rágásával serkenthetjük a nyáltermelést. Arra is ügyelni kell, hogy a helyiségek levegőjének páratartalma lehetőleg magas legyen. A klímaberendezések, a kevés szellőztetés és a dohányzás kifejezetten káros, ezért határozottan ellenjavallt. Pozitív hatású lehet a sok szobanövény, illetve a légpárásító berendezések használata. Utóbbiakat azonban rendszeresen tisztítani kell, ellenkező esetben komoly egészségügyi kockázatot rejtenek, pl. elgombásodnak. Kerülni kell minden, a szemet irritáló tényezőt és körülményt, pl. a huzatot vagy a túl erős napsütést. Bőrszárazság kezelésére az orvos, illetve a gyógyszerész ajánl megfelelő szappanhelyettesítő készítményeket. Mindenképp ajánlatos zsíros, pl. olívaolajat tartalmazó testápolók használata.

Szemborogatás teával és a tengeri halak jelentősége

Az arc keringését hideg vizes öblítéssel serkenthetjük. A vérkeringés javulása jótékonyan hathat a nyál és a könny termelődésére is. A szemszárazságot kezelhetjük fekete teás borogatással is. Ehhez két filteres teát forrázzunk le, egy perc múlva vegyük ki a filtert a vízből, majd miután a filterek szoba-hőmérsékletűre hűltek, helyezzük őket a behunyt szemre, és tartsuk rajta kb. 10 percig. A szemvidítófű (Euphrasia officinalis) teájával is végezhetjük a borogatást, természetesen ezúttal is csukott szemmel. A szemorvos engedélyével növényi hatóanyagokat tartalmazó szemcseppeket is alkalmazhatunk.

Az Euphrasia enyhíti a szem irritációját és a gyulladást. Mivel a házilag készített cseppek könnyen elfertőződnek, minden esetben csak a patikában kapható készítményeket szabad alkalmazni. Minden egyéb gyógymódot a páciens egyéni panaszai alapján kell megválasztani. A kortizonos kezelést egyes esetekben megpróbálhatjuk kiváltani tömjénből készült kivonatokkal. Lehet, hogy ez önmagában nem helyettesítheti a kortizont, de segítségével esetleg csökkenthető a gyógyszer dózisa, vagy lerövidíthető a kortizonkezelés időtartama.

A tömjén a kortizonhoz hasonlóan, bár gyengébben hat, cserébe nem okoz mellékhatásokat. Raynaud-szindróma esetén segíthet a karok meleg vízfürdője, amelynek hőmérsékletét fokozatosan 41 °C-ra emeljük. A meleg víz hatására javul a végtagok vérkeringése. Ugyanezt nyújtja egy speciális elektromos kezelés, a kétcellás karfürdő is. Sajnos ezt a módszert már egyre kevesebb helyen alkalmazzák, ráadásul orvosi beutaló szükséges hozzá. Speciális gyógymasszázstechnikákkal szintén javítható a végtagok keringése. Napjainkban egyre inkább a figyelem homlokterébe kerül a táplálkozás. Mint minden egyéb reumás betegség esetében, a Sjögren-szindróma kezelésében is hasznos lehet a terápiás böjt, amely bizonyítottan gyulladáscsökkentő hatású. Fontos, hogy a böjtbe soha ne orvosi felügyelet és kíséret nélkül, „saját szakállunkra” vágjunk bele!

A bélflóra helyreállítása is sokat segít a panaszok enyhítésében

A böjtölés nagyon hasznos, de van néhány ellenjavallata, amelyeket megkezdése előtt tisztázni kell. A böjt után pedig a gyulladási hajlamot megfékező étrendre kell áttérni. Ez lehet pl. némi tejet, tejterméket, tojást és halat megengedő vegetáriánus táplálkozás. A zsíros tengeri halakban, pl. heringben, makrélában és lazacban lévő értékes ómega-3 zsírsavak javíthatják a mirigyek tevékenységét, ráadásul bizonyítottan gyulladáscsökkentő hatásúak.

Sok esetben a mikrobiológiai terápia segíthet a bélflóra egészségének helyreállításában. Akinél tartós fáradtság vagy izom- és ízületi panaszok jelentkeznek, azoknak megfelelő sporttevékenység javasolt. Fontos, hogy a testmozgás ne csak jótékony hatású legyen, de örömöt is okozzon. Aki teheti, engedjen meg magának rövid ebéd utáni szundikálást, amely ráadásul a szemnek is felüdülést jelent. Az autogén tréning, a progresszív izomellazítás, a jóga, a meditáció szintén segít ellazulni.

Fotó: Adobe Stock